A Batthyány család évszázados hagyatéka és a jelenkor fiataljai: egy különleges kapcsolat. A múlt dicsősége és a jelen kihívásai találkoznak, amikor a Batthyány név nem csupán történelmi referenciát jelent, hanem egy élő tradíciót, amely a mai generációk
Az édesanya és lánya között zajló beszélgetés során hivatásukról és világnézetükről osztották meg gondolataikat.
"Két éve döntöttem úgy, hogy Angliába költözöm, amikor lehetőségem nyílt a Christie's aukciós ház által meghirdetett gyakornoki programra az ékszer részlegen. Ez idő alatt rengeteget tanultam, és a kollégáimmal szoros barátságokat alakítottam ki, amelyekért örökké hálás leszek. Az álmom az, hogy egyszer majd én is saját ékszereket alkothassak" - meséli Kata, miközben édesanyja büszkén hozzáteszi, hogy már megtervezett egy gyönyörű gyűrűt, amely éppen most is a kezén csillog.
"Nagyrészt gyűrűket és karkötőket terveztem eddig. Ez az egyik legkedvesebb tárgy, amit egy nő ajándékként kaphat. Új családi hagyományunk, hogy születésnapokra, karácsonyra egyedi tervezésű ékszereket ajándékozunk egymásnak." Én is megcsodálom a Margónak készített háromszínű ékszert, egyszerű, letisztult, mégis vonzza az ember tekintetét. Kata Art Business szakon tanul mesterképzésen, mi közben hétvégén a Christie's aukciós háznál szerez gyakorlatot.
Stílusa letisztult és egyedi, ami nemcsak alkotásaiban, hanem a mindennapi öltözködésében is megnyilvánul. Anya és lánya a "kevesebb néha több" elvét vallják, ezért visszafogott, de mégis elegáns megjelenésükkel a letisztultságra helyezik a hangsúlyt, távol a harsány csillogástól. Ez a filozófia életük más területein is tükröződik, hiszen a közhiedelemmel ellentétben a nemesi cím valójában a kitartó munka és a példamutatás értékét hirdeti. Margó több alapítvány vezetését is magára vállalta, köztük a Magyar Batthyány Alapítványt és a Magyar Női Uniót. Számos izgalmas projekten dolgozik, és négy évvel ezelőtt Katával közösen egy színdarabot is létrehoztak, amely újabb bizonyítéka kreativitásuknak és együttműködésüknek.
A "Tony - Szeressétek egymást és tiszteljétek atyátok emlékét!" című előadás Batthyány Lajos és felesége, Zichy Antónia utolsó közös fél évét idézi fel, mégpedig a köztük folyó levelezés tükrében. Ez a különleges kapcsolat és az egymás iránti szeretet mélyen gyökerezik a szívükben, és minden egyes levélben visszatükröződik az elköteleződésük és az emlékeik iránti tiszteletük.
Amikor anyát és lányát kérdezem arról, milyen érzés minden reggel a Batthyányak évszázados örökségével ébredni, egészen eltérő válaszokat kapok. Az anya így fogalmaz: "Egy több mint ezer éves család tagjának lenni óriási megtiszteltetés, és természetesen büszkeséggel tölt el. Ugyanakkor szüleimtől azt is megtanultam, hogy ez a büszkeség óriási felelősséggel jár. Bárhová is lépek, mindig magammal hozom a Batthyány név súlyát és jelentőségét."
Amikor a barátaimmal a szórakozás tengerében kalandozunk, rendszerint felmerül a kérdés, hogy vajon a Batthyány család leszármazottja vagyok-e. Előfordult már az is, hogy azt gondolták, a Batthyány tér ihlette a nevemet. Ez néha kissé zavaró, de próbálom humorral kezelni a helyzetet; egy bájos mosollyal szoktam reagálni ezekre az észrevételekre. A nemesi címhez tartozó egyik különleges ajándék, hogy megtanuljuk emelt fővel viselni a kihívásokat - meséli Kata.
"A lányommal ellentétben én a nemesi címet a Batthyány Ádámmal kötött házasságom révén kaptam, számomra ez egy szép küldetést jelent. Kata beleszületett a családba, én viszont a férjem révén lettem a Batthyány-család tagja. Szorgos, következetes embernek tartom magam, és ezt a tulajdonságomat a család javára fordítom. Rendezvényeket szervezek, workshopokat tartok, színdarabokat készítek, könyveket adok ki, filmproduceri feladatot vállalok. Ez sok időmet elveszi, ugyanakkor
