A bevásárlóközpontok polcain sajnos nem találunk autentikus kovászos kenyeret.
Az ok egyszerű: a nagyipari méretekre lehetetlen adaptálni azt az időigényes folyamatot, amelynek a vége a kívül ropogós, belül foszlós kenyér. Otthon viszont érdemes kivárni!
A kovász évszázadokon át kísérte az emberiséget, de csak egy világjárvány hozta el azt a pillanatot, amikor újra rátaláltunk. A kovász folyamatosan átalakul - befolyásolják az évszakok, a liszt minősége és a háziasszony keze -, de a titka mindig ugyanaz: csupán három alapvető hozzávalóra van szükség: víz, liszt és egy bőséges adag szeretetteljes odafigyelés.
A legújabb tanulmányok eredményei is igazolják az ősi tanításokat: a kovászos kenyér kedvezőbb az emberi test számára, mint az élesztős kenyér fogyasztása. A kovászos kenyerek a hosszú érési idő alatt lebontják a szénhidrátokat, így az ilyen kenyér vagy pékáru nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet. A kovász és a "jó" baktériumok előemésztik a glutént (fehérjét) a kenyérben, így azoknak, akik emésztési problémákkal küzdenek, könnyebb megemészteni a kovásszal készült pékárukat.
A Petőfi Akadémia legújabb epizódjában felfedezhetjük, hogy miért maradt el a kovász etetése a régi időkben, valamint megtudhatjuk, mit takar a csapkodásos technika a pékségben. Ezen kívül azt is megtanulhatjuk, hogy meddig érdemes dagasztani a tésztát a tökéletes állag eléréséhez. Ha további izgalmas epizódokra vágysz, látogass el ide!
