A Bob hercegtől a Metro Klubig: felfedték, miért bír különleges jelentőséggel Erzsébetváros a magyar zenei alkotás történetében.

Ismered a kőműveskanál formáját? Fedezd fel a szakemberek által előszeretettel használt nyolc eszközt egy izgalmas villámkvíz keretében!

London varázslatos városában, hej, számtalan utca kanyarog, és minden egyes sarkon egy új kaland vár ránk... Aligha akad olyan, aki e sorokat olvasva ne kezdene el dúdolni a fülbemászó melódiát. Mégis, sokan talán nem is sejtik, hogy Huszka Jenő 1902-ben debütált, világszerte népszerűvé vált operettje, a Bob herceg milyen jelentős hatást gyakorolt a magyar zeneszerzés fejlődésére.

A hosszúlépés.járunk? és az Artisjus közös városi sétái most egy különleges világba kalauzolnak el: a magyar zenetörténelem egyes rétegeibe. A Hétre ma várom a Nemzetinél az ízig-vérig magyar műfaj, az operett legendáját járja körbe, míg a Budapesti beatforradalom a rendszerváltás előtti évtizedek zenei lázadásából nyújt egy kis ízelítőt a közönség számára. A két izgalmas vezetett séta néhány fontos helyszínére látogattunk el.

Amikor megérkezem a Blaha Lujza térre, amely a nemzet első ikonjának, Blaha Lujzának állít emléket, rápillantok a telefonomra: még tíz perc áll rendelkezésemre. Gyorsan beugrom egy pékségbe, hiszen a pesti hétköznapok vad tempójában egy nő vagy késik, vagy sosem talál időt az ebédre. A régi Nemzeti Színház emléktáblájánál, az egykori épület alaprajzának vonalánál csatlakozunk a sétáló csoporthoz. A kora délután élénk zaja körülölel minket, és kezdetét veszi a város különböző, soha el nem halkuló hangzásainak felfedezése.

A tematikus séta gondolata már napokkal az indulás előtt izgalommal töltött el: a magyar zene és Budapest számomra két elválaszthatatlan alapköve az életemnek. A főváros utcáin való barangolás mindig különleges élmény számomra, hiszen minden sarkon újabb felfedezések várnak. A jelenkori magyar zene pedig számomra egy színes és vibráló világ, ahol az irodalmi mélységű dalszövegek varázsa különösen megkapó. Mivel a mindennapjaim során túlnyomórészt hazai dallamok szólnak a fülemben, az élmények még inkább felerősítik a zene és a város iránti szeretetemet.

De ugorjunk vissza Huszka Jenőhöz, akit a magyar operett úttörőjeként tartják számon, ám nevéhez nem csupán országhatárokon túl is elismert színdarabok fűződnek, de az eredetileg jogászként végzett zeneszerző a szerzői jogvédelem alapjait is megteremtette az országban! Ahogy Merker Dávid, a hosszúlépés.járunk? társalapítójától megtudhatjuk, az ötlet nem ok nélkül jutott Huszka eszébe: a Fedák Sárival őrületes népszerűséget szerző Bob herceg slágereit úton-útfélen játszották, amelyből eleinte a szerzőnek a dicsőségen túl semmi bevétele nem származott.

1907-ben végül megalapították a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetét (MARS), mely a mai Artisjus elődjeként a magyar művészek szerzői jogainak védelmét szolgálta, a lejátszott zenék után jogdíj fizetésére kötelezve a vendéglátóhelyeket. A százszorosára nőtt bevételekből a zenészpálya kiszámíthatóvá vált, nem csoda, hogy a Huszka-modellt világszerte átvették.

Nézz csak körül Erzsébetvárosban, és megannyi, a magyar zene történelmében fontos helyszínt felfedezhetsz! A Síp és a Dohány utcában tömegek sétálnak végig nap mint nap, és valószínűleg sokan nem is sejtik, hogy a két utca közti saroképületben a hazai beat fellegvára működött. Az egykori Árkád Bazárként épült, majd államosított házat a Metro Klub tette igazán kultikus és megkerülhetetlen helyszínné, mely a 60-as években a Sztevanovity testvérek által alapított Metro együttes esti törzshelye volt.

A klub működése szigorú keretek között zajlott, ahol a belépés kizárólag a tagsággal rendelkező, megfelelően öltözködő vendégeknek volt engedélyezve. De a helyzet még bonyolultabbá vált: az 1200 fős tagságból mindössze 500 főt tudtak befogadni, így számos estén több száz ember torlódott a környező utcákban, várva a bemenetelt – vagy talán csak a csodát, hogy végre bejuthassanak.

Az első hazai koncertfelvétel itt jött létre, és innen indult hódító útjára, címe pedig nagyon kifejező: Egy este a Metro Klubban. Ezt a felvételt szombat este rögzítették, különösen azoknak, akik nem tudtak bejutni a bulira.

A szigorú tiltásra ítélt nyugati hatások és a szocialista besúgórendszer között üvöltő magyar beat fénykorát élte fellegvára, a Metro Klub fennállása idején.

"A szomszédaim mindig jó zenét hallgatnak – ha akarják, ha nem." – mondja a közismert vicc. De mi történik, ha a szomszédod nem más, mint Seress Rezső, aki bezárkózva a lakásába, naphosszat a Szomorú vasárnapot játszogatja zongoráján? Éppen egy ilyen helyzetbe került Presser Gábor, aki a Dob utcai társasház fiatal lakójaként nem sok választása maradt. Ha meg akarta úszni, hogy a szívfacsaró dallam folyamatosan a fülében zsongjon, nem volt más választása: ő is nekiállt zongorázni, hogy elnyomja a melankolikus ütemeket.

Valószínű, hogy a pesti házunk története szorosan összefonódik a hírességekkel, hiszen itt, a Dob utca 46/B szám alatt, olyan neves személyiségek éltek, mint Presser Gábor és a tragikus sorsú Seress Rezső. A ház falai között lakott Orosz János, a bárzongorista, valamint felesége, Vadas Zsuzsanna, a táncdalénekesnő, és nem feledkezhetünk meg Beamter Jenőről, aki a Bubiként vált ismertté. Ezen kívül számos más művész is megfordult itt, mindannyian hozzájárulva a hely szellemiségéhez. A lakóközösség ma is büszkén őrzi emléküket, amelyet az előtérben látható emléktábla is hirdet.

A Kertész utcai Fészek Művészklub, amely ma is a kulturális élet szívében dobog, megalakulását követően gyorsan népszerűségre tett szert. Ez a lenyűgöző, mozaiküvegekkel díszített épület nem csupán a művészetek otthona, hanem egy igazi oázis is, mely varázslatos kertjével és barátságos légkörével hívogat. Falai között számos elismert művész, dalszövegíró, zeneszerző, festő, építész, szobrász, komédiás, valamint a beat- és jazz világának ikonikus alakjai találtak inspirációt és közösségre.

Természetesen, a klubtagság mindig is kulcsfontosságú volt a belépéshez, amit a nők sokáig csak álmodhattak. A második világháború előtt csupán kísérőként voltak jelen a társasági eseményeken. Az impozáns klubépület számos kiállításnak és előadásnak adott otthont, és itt zajlott az első magyar kabaréelőadás is. Ma a Fészek Művészklub Egyesület birtokában áll, és mára már a nagyközönség számára is megnyitotta kapuit.

A klub jelentősége igazán szembetűnő, hiszen nem csupán a különböző művészeti irányzatok képviselőit gyűjtötte össze, hanem egy helyszínt teremtett, ahol a magas- és a tömegkultúra meghatározó személyiségei – mint Kodály Zoltán vagy Huszka Jenő, valamint jazz-zenészek – együtt ünnepeltek. Ezen túlmenően a Magyarországot megosztó népi-urbánus ellentét különböző táborai is szívesen diskuráltak itt, ami különösen figyelemre méltó, hiszen ez a közeg lehetőséget teremtett a párbeszédre és a különbözőségek áthidalására.

2025 a magyar dalszerzés éve, mely egyszerre több fontos jubileumnak állít emléket: épp 150 évvel ezelőtt született Huszka Jenő, az operett és a hazai szerzői jogvédelem atyja, idén 120 éve kezdte gyűjteni népzenéit Bartók Béla és Kodály Zoltán, és ha kicsit közelebb ugrunk az időben: a Szörényi-Bródy szerzőpáros épp 60 éve írta első magyar beatdalait.

Ezen alkalom kapcsán az Artisjus egy lenyűgöző tematikus kiadványt mutat be, amely ízelítőt ad a 20. századi magyar zenetörténet gazdag világából. Az október 8-án, a magyar dalszerzők napján debütáló Dalszerző Bookazin izgalmas és őszinte interjúk, valamint éleslátó publicisztikák sorával kalauzol el minket a hazai popzene születésétől kezdve, Cseh Tamás örökségén át egészen a Szűcs Krisztián által megálmodott krézi srácig. Ez a kiadvány számos szegmenst villant fel a zene sokszínű palettájáról, lehetőséget adva arra, hogy mélyebb bepillantást nyerjünk a magyar zenei élet történetébe.

A könyv szerzői különböző, ikonikus fővárosi koncerthelyszíneket idéznek fel, miközben alaposan feltérképezik a hazai beatzene hatását a fiatalabb generációk előadóira. Emellett érdekes eszmecserét folytatnak az AI jövőbeni szerepéről és korlátairól is, Both Miklós és Rab Árpád jövőkutató meglátásai alapján. Az olvasók interjúkat találhatnak többek között Novai Gáborral, Geszti Péterrel és Kollár-Klemencz Lászlóval, akik szintén gazdagítják a kötet tartalmát. A „Dalszerző - Magyar zenei újjászületések a 20. században” című könyv elérhető a Libri és a Líra boltjaiban, valamint a Cser Kiadó üzleteiben.

Egy biztos: a magyar zene és a dalköltészet kétségtelenül megérdemli a figyelmet. Egy igazán jó dal kinyitja a lelket, megérint, feltölt addig nem ismert energiákkal. Felelevenít régi érzéseket, szavakba önti és dallamokba simítja a szorongató valóságot és a legtisztább pillanatokat is. Sokkal komplexebbé teszi az embert, szebbé és empatikusabbá varázsolja a világot. Vagy egyszerűen csak kézen fog, és hazavezet.