A hatalom birtokosai, a siker csúcsán állók és a háttérben maradók közötti feszültség | Tiszatáj online - irodalom, művészet, kultúra

Fóris Kinga tollából származik ez a mű.

Gigantikus órák mutatják a sürgető idő múlását: közeledik az a nap, amikor Bertie-nek a nemzet színe előtt kell előadnia a beszédét, és mindezt dadogás nélkül...

A népmesehősök gyakran eltérnek a megszokott mintáktól, főszereplőnk azonban nem tartozik közéjük. Nincsenek különleges vagy kiemelkedő vonásai; nem bír rendhagyóan jó szívvel – nem valószínű, hogy megosztaná ételét egy sorsával megvert öregemberrel vagy egy csapat hangyával. Az intelligenciájáról sem sokat tudunk meg – nehezen képzelhető el, hogy helyesen válaszolna egy királylány három nehéz kérdésére. Szuperképességek híján van, mint a legendás Esőember, Óz, Daredevil vagy Professor X. Milyen súlyos terhek nehezedhetnek egy fiatalemberre, aki hatalommal rendelkezik? És milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy "mellékszereplőnek", mint egy a világ minden táján elismert beszédtanárnak? A kritika során ezek a feszítő kérdések fokozatosan körvonalazódnak.

Hogy egy látszólagos kitérőt tegyek: az előadást egy irányított beszélgetés követte, amely különösen izgalmas színfoltja volt az eseménynek. Hargitai Iván, a rendező, hangsúlyozta, hogy a kirekesztettség központi témája a darabnak - és valóban, ez a motívum mélyen átjárja a történetet. A háttérben megbúvó, mások elől gondosan elrejtett párbeszédek szövik át a drámai szálakat. Az osztálykülönbségek időről időre olyan áthidalhatatlan falakat építenek, amelyek mögött a szereplők kétségbeesetten próbálnak közlekedni. Bertie-t, akit dadogása súlyosan gátol, elzárják másoktól és a trónöröklés lehetőségétől. Beszédterapeutája, Louge, aki szintén nem tud színésszé válni, ráadásul ausztrál, így a környezetében idegennek számít. David, az ifjú uralkodó, pedig szeretője miatt szenved elutasítást - a szóban forgó Mrs. Simpson pedig csak tovább bonyolítja a helyzetet.

A kirekesztettségen túllépve, úgy vélem, hogy a figyelem középpontjában a különböző célokért folytatott harc áll. Bertie, felesége támogatásával, a tiszta és érthető kommunikációért küzd. A logopédus tanítványa a sikeréért és a színpad fényében való megjelenésért dolgozik. Myrtil, a logopédus, hazatéréséért harcol Ausztráliából. David Wallis a Simpson család tagjával való házasságáért fáradozik. A canterbury-i érsek pedig saját befolyásának növelésére törekszik.

Bár a cselekmény számos szálon fut, mégis viszonylag könnyen követhető, hiszen a középpontban Bertie és Lionel Louge áll. Azonban róluk sem tudunk igazán komplex képet alkotni. Ráadásul, mivel Nyolcadik Eduárd kizárólag Wallis Simpsonnal foglalkozik a Hitler által jelentett fenyegetés közepette, nehezen tudtam beleélni magam a történetbe: egy olyan rémisztő történelmi helyzetben, mint ez, nincs senki, akit Nagy-Britannia trónjára lehetne ültetni a helyére.

A szereplőkkel kapcsolatos másik észrevételem, hogy nem tudtam kideríteni, mi okozta a drámai fordulatot: a kezdetben szimpatikus érsek idővel hihetetlen hatalomvágyba kergeti magát. Ugyanakkor a színészi teljesítmények kellően egyéniek voltak – Mucsi Zoltán Lionel karakterében és Fila Balázs Bertie szerepében erőteljesen megmutatkozott. Kárpáti Enikő jelmezei hitelesen visszaadják a korabeli társadalmi viszonyokat; Bertie sem otthonában, sem Lionelnél nem veszi le zakóját – úgy hordja azt, mint egy páncélt, ami védelmet nyújt számára a világ elől.

Az érsek karakterének metamorfózisától függetlenül a rendezés konzisztens maradt, miközben vizuálisan gazdag palettát kínált. A dokumentumfilmek, mint például Hitler beszéde és VI. György koronázási ünnepsége, szintén helyet kaptak a produkcióban. A forgószínpad adta lehetőségekkel gyakran élnek, ami dinamikus váltásokhoz vezet. A játéktér néha összezsugorodik, máskor pedig teret enged a tágulásnak, ezzel fokozva a nézők élményét.

Horesnyi Balázs díszletei realista-szimbolikus világot tárnak a néző elé. A csigalépcső és a bútorok a társadalmi és érzelmi távolság kifejezőeszközei (mely egyre csökken a beszédterapeuta és páciense közt). Hatalmas órák jelképezik a sürgető időt: nemsokára itt a nap, mikor Bertie-nek el kell mondania beszédét egy ország színe előtt, dadogás nélkül.

A logopédus szabadsága alárendelődik e feladatnak. Eleinte a maga ura, kötetlenül szállhat, akár a repülőgép - hódolhat kedvtelésének, a modellezésnek, míg a királyjelölt nem űzheti ugyanezen passziót, hiába szeretné. Majd utóbbi szándéktalanul összetöri az egyik légijármű-installációt. Ez példázhatja azt, hogy neki nincs szabadsága, másrészt előrevetítheti a jövőt, mikor erősen korlátozza majd Lionel autonómiáját egyrészt utasítgatásai, másrészt egyszerűen léte okán. A házaspár azért nem utazhat vissza hazájába, mert az ifjú uralkodónak szüksége van a férj segítségére. Mindenki Nagy-Britannia szolgája, szabadulnia nem lehetséges.

Mély izgalommal léptem be a József Attila Színház kapuin, hiszen egy négy Oscar-díjjal kitüntetett film adaptációját ígérte az este. Az előadás valóban magával ragadó volt. Ugyanakkor érezhető, hogy a közönség nem igazán kerül közel a történethez, s nem használja ki az interakciókban rejlő lehetőségeket. Mégis, az előadás képes megérinteni a lelkünket, és lenyűgöző vizuális világával elvarázsol minket. Hargitai szavai szerint a mese sikerének kulcsa abban rejlik, hogy a legkisebb, legesélytelenebb királyfi diadalmaskodik, ahogyan az a népmesékben is megtörténik.

A felelősség és az egymás iránti kötelékek szövevényes hálózatában létező szereplők:

Bertie, York hercege: Fila Balázs

Lionel Logue, az ausztrál beszédtanár, akinek neve egybeforrt a kommunikáció művészetével, Mucsi Zoltán színészi zsenialitásával egyedülálló párost alkot. Logue nem csupán a beszédtechnika mesterévé vált, hanem a szavak mögötti érzelmek és az önbizalom építésének is szakértője lett. Mucsi Zoltán, a magyar színjátszás egyik kiemelkedő alakja, sajátos stílusával és egyedi humorával varázsolja el közönségét. Képzeljünk el egy olyan előadást, ahol Logue és Mucsi találkozik: a beszéd és a színészet határvonalán egy új, izgalmas művészeti élményt teremtve. A két különböző világ találkozása gazdagítja a színpadot, miközben a közönség szívéhez és elméjéhez egyaránt eljut.

Elisabeth, a yorki hercegné: Szabó Gabi A történet szívében ott áll Elisabeth, a yorki hercegné, akinek élete tele van kihívásokkal és váratlan fordulatokkal. Szabó Gabi, aki ezt a karaktert megformálja, egyedi és különleges módon hozza elénk a hercegné világát. Az ő játékával nem csupán egy történelmi alakot ismerünk meg, hanem egy olyan nőt is, aki bátorsággal és eltökéltséggel néz szembe a sorsával. Gabi előadásmódja friss színt visz a klasszikus elbeszélésbe, és lehetővé teszi a közönség számára, hogy mélyebben beleélje magát Elisabeth érzéseibe és gondolataiba. Képes megmutatni, hogy a cím és a rang nem mindig jelenti a boldogságot, és hogy a szeretet és a hűség sokkal fontosabbak a hatalomnál.

Myrtle, Lionel kedves felesége, akit a közeli barátai csak Gerda néven ismernek, mindig is a szeretet és a támogatás megtestesítője volt. Gerda nemcsak a családját tartja egyben, hanem a barátai számára is igazi támasz. Számos tehetséggel rendelkezik, legyen szó a főzésről vagy a kreatív hobbijairól, amelyek mindig mosolyt csalnak az emberek arcára. Lionel mellett állva együtt élik meg az élet kihívásait, és mindig készen állnak arra, hogy segítsenek másokon. Gerda karaktere igazi példa arra, hogyan lehet a szeretet és az összetartozás szellemében élni.

Cosmo Lang, Canterbury érseke: Schlanger András

Mihályfi Balázs, a magyar politikai élet kiemelkedő alakja, akárcsak Winston Churchill, jelentős hatással volt a történelmünkre. Balázs bátorsága és eltökéltsége példaként szolgálhat mindannyiunk számára, hiszen nehéz időkben is képes volt kiállni elvei mellett. Hasonlóan Churchillhez, aki a második világháború alatt vezette népét, Balázs is mindig a közérdeket tartotta szem előtt, és elkötelezetten dolgozott a jövőnkért. Az ő politikai pályafutása is arra emlékeztet, hogy a vezetőknek nemcsak a szavazatokért, hanem a társadalom jólétéért is felelősséget kell vállalniuk.

David, walesi herceg: Lábodi Ádám

V. György király, Bertie és David apja: Ujréti László

Stanley Baldwin, a brit politikai élet kiemelkedő alakja, akinek miniszterelnöki mandátuma alatt jelentős változások zajlottak az Egyesült Királyság történetében, párhuzamba állítható Chajnóczki Balázs, egy olyan figura, aki saját területén igyekszik maradandót alkotni. Baldwin pragmatikus megközelítése és vezetői stílusa, amely a stabilitásra és a társadalmi párbeszédre fókuszált, inspiráló lehet sokak számára, akik a közszolgálatban és a politika világában dolgoznak. Chajnóczki Balázs, akinek neve szintén a fejlődés és az innováció szellemében él, éppúgy hozzájárul a közösségépítéshez, mint Baldwin az angol politikai tájban.

Mrs. Wallis Simpson, David barátnője: Pethő-Tóth Brigitta