A hamis panziók nyomozása során sokkal súlyosabb problémákra bukkantak - egyedülállóan részletes jelentés készült Szlovákiáról.

Tomáš Zdechovský, a cseh EP-képviselő, így fogalmazott a Szlovákiában végzett májusi missziót követően: "A jelentés, amelyet elkészítettünk, jóval kritikusabb, mint amire általában számítanánk – és sajnos ehhez teljes mértékben megvannak az indokaink." E szavakkal mutatta be az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának (CONT) zárójelentését.

Május végén háromnapos szlovákiai látogatásra került sor, ahol az uniós képviselők számos állami intézmény vezetőjével, újságírókkal és politikai szereplőkkel találkoztak. A küldetésük célja az volt, hogy alaposan feltérképezzék, milyen mértékben és milyen módon használják fel a rendelkezésre álló uniós forrásokat, különös figyelmet fordítva a hatékonyságra és az átláthatóságra.

A delegáció azután érkezett Szlovákiába, hogy napvilágra került egy közel tízéves botrány: a Mezőgazdasági Minisztérium alá tartozó Agrárkifizető Ügynökség (PPA) milliókat osztott szét uniós támogatásként olyan panziók megépítésére, amelyek valójában soha nem is működtek. A közpénzből épült ingatlanokat egyesek leginkább magáncélokra használták fel.

A küldetés légköre összességében feszültséggel volt áthatva – áll a delegáció jelentésének bevezető sorában. A feszültség forrása Robert Fico miniszterelnök, valamint a kormánypártok más tagjainak éles kritikája volt, akik nyíltan megkérdőjelezték a küldetés célkitűzéseit, és politikai elfogultsággal vádolták a résztvevőket, kiemelve különösen a küldöttség vezetőjét.

"A fenyegetések miatt rendőri védelmet rendeltek mellém" - tette hozzá Zdechovský.

Fico egy alkalommal így fogalmazott az EP-képviselőről: "Ez a politikai bérgyilkos világos utasításokkal érkezett ide."

Kiemelt célpont: az Agrárkifizető Ügynökség

A delegáció leginkább az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) működését vizsgálta. Az évek óta korrupcióban fuldokló intézmény egy 2016-os kiírás miatt került újra reflektorfénybe. Ebben az évben a PPA több mint 40 millió eurót hagyott jóvá 83 sikeres pályázó között. A cél az volt, hogy panziók építésével fellendítsék a vidéki turizmust, a gyanú szerint azonban egyesek magánvillák felépítésére vagy családi házuk felújítására használták fel a támogatást.

Arról, hogy ezzel a támogatási formával nincs minden rendben, már több alkalommal beszámoltunk. Három PPA-s panziót látogattunk meg a Komáromi járásban, majd újabb vendégházakat felkeresve Dunaszerdahely és környékét jártuk be. A Dunaszerdahelyi járás négy érintett panziójának történetét korábban már megírtuk.

Zdechovský korábban egy térképet is bemutatott, amelyen az összes gyanús projekt szerepelt. Elmondása szerint Szlovákia 79 járásából mindössze háromban nem találtak visszaélésgyanús esetet.

A jelentés szerint a PPA esetében az ellenőrzési mechanizmusok nem csupán nem működnek megfelelően, hanem sok esetben teljesen hiányoznak is.

Zdechovský példaként említette, hogy az ügynökség nem alkalmazza az Európai Bizottság által javasolt ARACHNE rendszert, amely kifejezetten a csalások korai azonosítását hivatott elősegíteni.

Az ARACHNE egy innovatív adatvezérelt elemző platform, amelyet az Európai Bizottság fejlesztett ki annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat a visszaélések azonosításában és megelőzésében. Ez a rendszer rendkívül hatékonyan képes feltárni a csalás, az összeférhetetlenség és a szabálytalan pénzfelhasználás kockázatait, különösen az uniós mezőgazdasági támogatások területén. Az ARACHNE segítségével a döntéshozók pontosabb képet kaphatnak a lehetséges kockázatokról, így hozzájárulva a pénzügyi források felelősségteljes és átlátható felhasználásához.

A PPA-s haciendák ügyeinek napvilágra kerülése után több hatóság is aktivizálta magát a vizsgálatok terén. Jelenleg a PPA, a rendőrség, valamint az Európai Ügyészség (EPPO) is felfigyelt a gyanús projekteket övező anomáliákra. Juraj Novocký, az európai ügyész, az Állítsuk meg a korrupciót Alapítvány számára nyilatkozva elárulta, hogy eddig harminc panzió ügyében indult eljárás.

Íme egy egyedi változat: "Nemrégiben lehetőségünk nyílt egy beszélgetésre Tomáš Zdechovský EP-képviselővel, ahol számos izgalmas témát érintettünk."

Tomáš Zdechovský korábban arról számolt be, hogy összesen 330 olyan gyanús esetet jelentett, amelyek uniós forrásokkal való visszaélésre utalnak. Ezen információkat az Európai Bizottságnak, az Európai Ügyészségnek (EPPO) és az OLAF-nak, azaz az Európai Csalás Elleni Hivatalnak továbbította.

Valóban megengedik, hogy a csalók szabadon távozzanak?

A jelentés nem csupán az agrártámogatásokkal kapcsolatos visszaélésekre tér ki. A delegáció külön megemlíti a civil társadalmat és a médiát érő ellenséges légkört, valamint a roma projektek nem hatékony finanszírozását. Utóbbi kapcsán azt emelik ki, hogy a támogatások gyakran olyan programokra mennek el, amelyek nem nyújtanak valódi segítséget a kisebbségek boldogulásához.

A jelentés hangsúlyozza a Speciális Ügyészség és a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) megszüntetésének következményeit, amelyeket a delegáció drasztikusnak tart. Ennek legszembetűnőbb jele, hogy 2025-ben csupán két esetben emeltek vádat súlyos gazdasági bűncselekmények kapcsán, míg az azt megelőző években ez a szám évi 120-150 között ingadozott.

„Nem azért érkeztünk Szlovákiába, hogy büntetéseket osztogassunk. Célunk az, hogy megóvjuk az európai adófizetőket, védelmezzük a jogállamiságot és előmozdítsuk az igazságosságot” – áll a zárójelentésben.

Tomáš Zdechovský véleménye szerint az európai adófizetők által befizetett pénz nem a csalók haszonélvezetének kell, hogy teret adjon. E forrásoknak az emberek javát kell szolgálniuk, és hozzájárulniuk a régiók fejlődéséhez.