A Kerékpárosklub vezetője úgy véli, hogy a kötelező sisak viselése több hátrányt jelent, mint amennyi előnyt nyújt.
Ahol a törvény kötelezi a kerékpárosokat a bukósisak viselésére, ott a kerékpározás népszerűsége csökken – véli Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke. Szerinte ez a jelenség nem csupán közlekedéspolitikai szempontból érdekes, hanem közegészségügyi vonatkozásai is vannak. A klub vezetője közösségi médiás posztjában osztotta meg véleményét arról, miért tartja téveszmének a kötelező sisakviselés bevezetésének ötletét.
Ausztráliában és Új-Zélandon például 30 százalékkal csökkent a biciklizők száma, miután bevezették a kötelező sisakhasználatot - idéz kutatásokat Kürti. A visszaesés oka szerinte nemcsak a kényelem vagy az esztétika, hanem az a társadalmi üzenet, amely a kerékpározást a veszély és a trauma világába sorolja, miközben az valójában az egyik legegészségesebb közlekedési forma.
A rendszeres kerékpározás nem csupán szórakozás, hanem egy életmód, amely akár egy-három évvel is meghosszabbíthatja életünket. Ez a mozgásforma segít megelőzni a szív- és érrendszeri problémákat, daganatokat, csontrendszeri betegségeket, valamint kedvezően hat a mentális egészségünkre. Magyarországon körülbelül 1,3 millió felnőtt választja a kerékpárt mint első számú közlekedési eszközt. Ha csak 15 százalékuk abbahagyná a biciklizést egy új kötelező szabály miatt, az évente akár 400 ezer elvesztegetett életévet is jelenthet. A kerékpározás tehát nem csupán egy közlekedési forma, hanem egy fontos lépés az egészségesebb jövő felé.
Szerinte a sisak védelmi funkciója nem éri el azt a szintet, amit a közlekedés résztvevőinek viselkedésében okozott torzítás indokolna. Saját méréseire hivatkozva állítja, hogy az autósok hajlamosabbak kisebb távolságot tartani a sisakos biciklisektől, ami paradox módon nemcsak hogy nem növeli a biztonságot, hanem bizonyos helyzetekben még kiszolgáltatottabbá is teheti a sisak viselőjét. Emellett a kerékpárosok, különösen a fiatalok, hamis biztonságérzetben ringatják magukat, ami merészebb és kockázatosabb közlekedési magatartáshoz vezet.
A kötelezővé tétel legfeljebb a 6-8 év alatti, gyerekülésben szállított passzív bringázók esetében lehet indokolt
- teszi hozzá.
De nem csak az egészségi és biztonsági szempontok számítanak. A kötelező sisakviselés ellehetetlenítené a közbringarendszereket, nyáron csökkentené a koncentrációt, növelné a kerékpározás költségeit, és mivel a sisak háromévente cserére szorul, újabb terhet jelentene a felhasználóknak. Mindez tovább csökkentené a biciklisek számát - azaz még kevesebb lenne belőlük az utakon, ami szintén biztonsági kockázat.
Kürti Gábor hangsúlyozza, hogy nem áll a sisak ellen, sőt, hegyi túrák során és versenyeken ő maga is rendszeresen hordaná, munkahelyén pedig a sisak viselése kötelező. Gyermekeire is rászoktatja ezt a védőfelszerelést. "Bár hasznosnak tartom a fejsérülések megelőzésében, a sisakkampányok és a kötelező viselés ellen tiltakozom" - írja. Hozzáteszi, hogy minél többen kerékpároznak, annál biztonságosabbá válik a közlekedés számukra, mivel az autósok ismerősként kezdik kezelni a kerékpárosokat, amit a nemzetközi szakirodalom "safety in numbers" elvként említ, és ennek a hatása akár erősebb is lehet, mint a sisakoké.
