A márciusi ifjak öröksége: az összefogás szelleme A március 15-i események nem csupán a magyar történelem egy fontos mérföldköve, hanem a közösségi összefogás erejének megtestesítője is. Az ifjak bátorsága és eltökéltsége arra inspirál minket, hogy ma is

Vannak helyzetek, midőn egy nemzetnél semmi sem lehet végzetesebben káros, mint a feledékenység, semmi sem fontosabb, mint az emlékezet - hangsúlyozta ünnepi beszédében Kossuth Lajos gondolatait idézve Pósánné Rácz Annamária felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája 1848/49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén Szilvássy Zoltán rektor a szabadságharc hagyatékáról beszélt.

1848. március 15-e a magyar nép szabadság iránti vágyának, bátorságának és a polgári fejlődés iránti elkötelezettségének megtestesítője. Ez a nap a nemzeti önrendelkezés és az önbecsülés örök szimbólumává vált. A szabadságharcosok nemcsak a nemzet identitását erősítették, hanem a reformok, a fejlődés és a modernizáció képviselőiként is felléptek – hangsúlyozta ünnepi beszédében Pósánné Rácz Annamária a Debreceni Egyetem Főépületének Aulájában tartott megemlékezésen.

A felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a forradalom és szabadságharc emléke mélyen beágyazódott a nemzeti tudatba, és a honfoglalás, valamint a kereszténység felvétele óta talán a legmeghatározóbb eseménynek számít. A dualizmus időszaka óta minden kormány magáénak vallotta 1848. március örökségét. Az emberek korok óta a forradalomban látták a méltóságteljesebb, nemesebb és jobb élet lehetőségét, és a 1848-as eseményekből merítettek hitet és erőt.

- Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik legfontosabb alapköve és nemcsak társadalmi reformjai, a polgári átalakulás megindítása, önvédelmi küzdelme miatt, hanem azért is, mert az akkori események, történések eligazodási pontokat, követendő példákat kínáltak a későbbi korok számára, és kínálnak ma is - tette hozzá Pósánné Rácz Annamária.

A felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az 1848. március 15-én megfogalmazott 12 pont mellett egy másik, rendkívül fontos üzenet is megfogalmazódott: a béke, a szabadság és az egyetértés igénye. Szomorú tapasztalat, hogy minden újabb generációnak folyamatosan küzdenie kell a békéért és a szabadságért, és ez a feladat mindenki számára alapvető fontosságú. A márciusi ifjak bátorsága és elkötelezettsége példaként szolgálhat nekünk, hogy a béke és a szabadság, a nemzet legértékesebb kincsei, minden magyar ember osztályrésze lehessen - tette hozzá.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora úgy véli, hogy Kossuth Lajos alakja szervesen hozzájárul a szabadságharc hatalmas nemzeti összefogásához, amely az egymásra találás szimbóluma és egyben tartós lelki inspirációt is jelent az utókor számára.

"A győzelem mindig ott található, ahol az egyetértés uralkodik" – tartja a régi római bölcsesség. Ez a szabadságharc talán leglényegesebb tanulsága. Az országban soha nem tapasztalhattunk olyan szintű összefogást és közös célért való küzdelmet, mint a szabadságharc idején – osztotta meg véleményét az egyetem vezetője. Emlékeztetett arra is, hogy az intézmény évtizedeken keresztül Kossuth Lajos nevét viselte, s ma is büszkén őrzi ezt az örökséget gyakorlóiskolája keretein belül.

- Önök Kossuthosok, és ez elengedhetetlenül meghatározza az összetartásukat. Itt áll előttük a szellemi örökség, a hagyaték, amelyet át kell adniuk. Olyan városban élnek és tanulnak, amelynek neve a nemzet történetében páratlan jelentőséggel bír. Legyenek büszkék erre az örökségre - emelte ki Szilvássy Zoltán.

Denichné Hajdu Tímea, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája főigazgatója fontosnak tartja felidézni, hogy az 1848. március 15-én elindult forradalom alapjaiban formálta meg Magyarország jövőjét, és hozzájárult ahhoz, hogy az ország szabad és független polgári állammá váljon.

Minden évben megemlékezünk a hősökről, az önfeláldozásról és a hősiességről, különös tisztelettel adózva iskolánk névadójának, Kossuth Lajosnak, aki a forradalom és szabadságharc egyik kiemelkedő szellemi vezére volt. Vannak olyan napok, amelyek örökre bevésődnek emlékeinkbe, és március 15-e éppen ilyen – emelte ki a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája főigazgatója.