A tavaszi ülésszak során a mesterséges intelligencia és a szuverenitás védelme is középpontba kerülhet - Mandiner.
A kormány célja, hogy fokozza az online csalásokkal szembeni védekezést, és ezzel hatékonyabbá tegye a fellépést a digitális térben.
A kormány összesen 34 törvényjavaslatot kíván benyújtani az Országgyűlés elé a közelgő 2025-ös tavaszi ülésszak során. Ezt a tájékoztatást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes juttatta el Kövér László házelnöknek még decemberben, a törvényalkotási program keretében.
A törvény szerint a parlament tavaszi ülésszakának első ülését február 15. utánra kell kiírni, így akár már 17-én hétfőn is megkezdődhet a munka, de valószínűbb a 24-ei hét.
A törvényalkotási program keretében februárban tervezik benyújtani az állami vagyonra vonatkozó törvényjavaslat módosítását, továbbá egy olyan módosítást is, amely a közszolgáltatások hatékonyabb biztosítását célozza meg. Ezen intézkedések célja, hogy mérsékeljék az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheit.
Márciusban várhatóan benyújtják a jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosítását, amely célja, hogy új javaslatokat fogalmazzon meg a segítséget kérő személyek támogatására. A módosítás lényege, hogy a szolgáltatást igénybe vevők a lehető leggyorsabban és a legszakszerűbb jogi segítséget kapják jogi problémáik megoldásához.
Ezzel együtt a kormány tovább akarja fejleszteni az áldozatsegítő rendszert is a szakmai irányítói tapasztalatokra építkezve.
A legújabb módosítás következtében a hazai világörökségi szabályozás felülvizsgálata kerül napirendre. Ennek célja a világörökségi gondnokságok feladatai és szerepköreinek egyértelműsítése, hogy hatékonyabban tudják végezni munkájukat.
Áprilisban várhatóan a képviselők elé terjesztik a felsőoktatási és a felnőttképzési törvény módosítását. Emellett egy új, figyelemre méltó téma is napvilágot lát, nevezetesen...
A törvénymódosítás célja, hogy a kapcsolódó uniós rendeletet a hazai jogrendbe integrálja, miközben meghatározza a végrehajtásért felelős helyi hatóságokat.
Az Európai Parlament tavaly nyáron fogadta el a mesterséges intelligenciával kapcsolatos rendeletet, amely a világon elsőként kínál átfogó jogi keretet e technológia szabályozására. Ez a rendelet 2024. augusztus 1-jén lép életbe, és a tagállamoknak addigra kötelezően alkalmazniuk kell annak előírásait. Az új szabályozás célja, hogy biztosítsa a mesterséges intelligencia felelős és etikus használatát az Európai Unióban.
Ez az első olyan közösségi jogi norma, amely rávilágít a mesterséges intelligencia (MI) által felmerülő kockázatokra, és keretet biztosít az MI alkotói, fejlesztői és felhasználói számára a szabályozás terén.
