A munkaerőpiac kihívásai ellenére is kedvezőbbé válnak a foglalkoztatási statisztikák.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a munkanélküliségi ráta csökkenése és a foglalkoztatottak számának növekedése figyelhető meg a május és július közötti időszakban, összehasonlítva az április és június közötti időszakkal. A Nemzetgazdasági Minisztérium emellett bejelentette, hogy a júliusi foglalkoztatási ráta rekordszintet ért el, elérve a 75,8 százalékot. E fejlődést azonban befolyásolhatja a népesség csökkenése és az idénymunka-szezon, amelyek hatással lehetnek a munkaerőpiaci mutatókra.

Miért van ennyire nagy jelentősége ennek? A kedvezőtlen gazdasági környezet következtében egyre sürgetőbbé válik a kérdés: meddig tartják meg a vállalatok a munkavállalóikat? Az elbocsátásokkal kapcsolatos óvatosság az elmúlt évek toborzási nehézségei miatt szinte mindenhol érzékelhető Európában. Ha a kereslet esetleg felfelé ível, akkor komoly aggodalomra ad okot, hogy a cégek nem lesznek képesek időben újraépíteni a termelésüket, ha közben leépítik a létszámukat.

Számokban: a foglalkoztatottak száma 2023 szeptemberében volt a legmagasabb, 4,731 millió fő, azonban a népességcsökkenés miatt (csak idén január és július között 32 006 fő volt a természetes fogyás) már kisebb számok is elegendők a munkavállalók számát a népességhez viszonyító foglalkoztatási ráta csúcsdöntéséhez. A júliusi, 4,712 millió fős foglalkoztatási adat ettől függetlenül viszonylag magas.

Igen, de a munkaerőpiacra való belépés elsősorban a szezonális munkákra vezethető vissza, így a munkanélküliek száma csupán minimális mértékben csökkent - írta Virovácz Péter a lapunkhoz eljuttatott elemzésében. Az ING szakértője arra figyelmeztet, hogy a kérdés most az, vajon a szezonális munkák végeztével visszatérünk-e a korábban megfigyelt, fokozatos létszámcsökkenéshez, vagy esetleg egy stagnálási időszak kezdődik.

A német iparban már megkezdődtek a leépítések, és különösen a járműipar szenved a legnagyobb mértékben, hiszen idén júniusra a foglalkoztatottak száma hét százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest. Ezzel párhuzamosan a nyugat-európai megszorítások esetleg kedvező lehetőségeket teremthetnek a magyar gazdaság számára, mivel a hazai munkaerő költségei továbbra is viszonylag alacsonyak. Ezért a magyar termelés költséghatékony alternatívaként léphet fel, ami előnyös helyzetbe hozhatja az országot a nemzetközi piacon.