Agrometeorológia: A májusi csapadék kritikus jelentőséggel bírna a mezőgazdasági tevékenységek szempontjából.

Az Alföld és a Kisalföld területein a talaj szárazsága széleskörű problémát jelent, ami megnehezíti a vetési munkálatokat. A jövő hét elején ugyanakkor várható egy kis lehűlés, és csapadék is érkezik, ám ennek területi eloszlása ismételten nem lesz homogén - olvasható a HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai elemzésében.

A legfrissebb elemzések alapján a múlt hét közepén országszerte számos területen záporok és zivatarok formálódtak, helyenként pedig felhőszakadás is megfigyelhető volt. Ezt követően vasárnaptól a szárazabb időjárás vette át a szerepet, melyet bőséges napsütés kísért.

A Szeged-Jászberény-Biharkeresztes és az országhatárok által határolt területen sokfelé egyáltalán nem volt eső, de az északi országrészben és a Dunántúlon is vannak helyek, melyek kimaradtak a csapadékból, vagy csak néhány millimétert kaptak.

A délnyugati, középső és északi országrészben jelentős csapadék érkezett, a területeken több helyen 20 millimétert meghaladó mennyiséget regisztráltak. A felhőszakadások következtében néhány helyen még 40-50 millimétert is mértek. Ezzel szemben az Alföld nagyobb részén a talaj továbbra is szárad, a felső 20, sőt, néhol 30 centiméteres réteg már kritikus szárazságot mutat, ami egyre inkább fokozódó aszályhoz vezet.

A hőmérsékletről azt írták, egy front mögött szombattól országszerte lehűlt az idő és vasárnap már a sok napsütés ellenére is csak 20 Celsius-fok körüli értékeket mértek, sőt hétfő reggelre az északi fagyzugokban gyenge fagyok is előfordultak, talajmenti fagyok pedig a Nyírség és a Kiskunság mélyebben fekvő tájain is kialakultak.

Keddtől kezdve érezhetően emelkedett a hőmérséklet, és újra megérkeztek a 25 fok körüli csúcsértékek.

A tavaszi időszakban az őszi vetések fejlődése kedvező körülmények között halad: a hőmérséklet és a talajnedvesség optimális szintje segíti a növények növekedését. A repce már virágzásnak indult, míg a búza a szárbaindulás fázisában tart. E növények mélyen gyökereznek, így kiterjedt gyökérzetük révén országszerte elegendő nedvességet képesek felvenni a talajból.

A kukorica és napraforgó csírázásához és korai növekedéséhez ideálisak a hőmérsékleti feltételek, azonban a talaj nedvességtartalmában jelentős eltérések figyelhetők meg. Az utóbbi két hét csapadékos időszakában a termékeny területeken a vetés szépen kibújt, míg az Alföld és a Kisalföld számos részén a talaj szárazsága miatt a csírázás rendkívül nehézkesen halad.

A legtöbb gyümölcsfa már túljutott a virágzás varázsán, de a birs és a dió északi tájakon még mindig bontogatja szirmait, köszönhetően a kedvező meleg időjárásnak.

Az április közepére vonatkozó legújabb adatok szerint a felszíni "zöldesség" szintjét mérő vegetációs index értéke országszerte számottevően emelkedik. A leglátványosabb növekedés a középhegységek területein tapasztalható, ahol az elmúlt két hétben a fák teljesen kibomlottak és zöldellővé váltak.

A növényzet fejlettebb a sokéves átlagnál, a szokásosnál jóval előrébb jár a tavaszi zöldülés.

A meteorológiai előrejelzések alapján vasárnaptól keddig jelentős mennyiségű felhőzet és csapadék várható, beleértve az esőket, záporokat és zivatarokat. A jövő hét közepéig összesen 5-30 milliméter esőre számíthatunk, de a csapadék eloszlása területenként nagyon változó lehet. Ennek következtében a nyári növények aszályhelyzete nem biztos, hogy mindenhol megszűnik az ország területén. A hétvégétől kezdődően lehűlés tapasztalható, és hétfőn a nappali maximumok csupán 13-19 fok között alakulnak, míg az éjszakák is hűvösre fordulnak.