A Mini-Dubaj ügyvédjei által indított pereskedés akár 260 millió forintot is felemészthet, ha valaki jogi útra tereli az ügyet.
Megváltozott a polgári eljárásoknál az illetékek összege, eltörölték a másfél milliós plafont. Ez akár a lehetséges Mini-Dubaj-pereknél is változást hozhat.
A január 28-án életbe lépő jogszabályváltozás jelentős hatással bírhat a Mini-Dubaj kapcsán felmerülő esetleges jogi ügyekre, mivel ez a polgári peres eljárások megindításához kapcsolódó illetékekre vonatkozik - számol be róla a Telex.
A cikkben szereplő információk alapján, ha valaki jogi lépéseket tesz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és az Eagle Hills Kft. által megvalósítandó, 50,9 milliárd forintos rákosrendezői projekt ellen, azonnal 260,3 millió forint illetéket köteles megfizetni.
Eddig a követelés összegéhez igazodó 6 százalékos illetékmérték volt érvényben, 1,5 millió forintos plafonnal. Az illetékplafont azonban eltörölték, és egy kilenc szintből álló, sávos rendszert vezettek be. Készítettek egy illetékkalkulátort is, ahol a pertárgyérték megadásával kiszámítható a perindításkor fizetendő illeték összege.
A módosítás következtében a magas pertárgyértékű ügyeknél jelentősen megnövekedett az illetékfizetési kötelezettség. A rákosrendezői beruházás kapcsán azonban bonyolultabbá válhat a helyzet, mivel a főváros dönthet úgy, hogy a projekt teljes egészére, vagy csupán egy meghatározott részterületre indít pert. Az utóbbi esetben az illeték arányosan csökkenthető, így a pénzügyi terhek mérséklődhetnének.
Milyen állapotban van jelenleg a Mini-Dubaj-ügy? A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése során a főpolgármester javaslatára hivatalosan is kinyilvánították, hogy a főváros - a BKM Zrt. közreműködésével - élni kíván az elővásárlási jogával a rákosrendezői barnamezős beruházás területén. A fővárosi cégnek azért van elővásárlási joga egy adott telekre, mert az ott található egyik épület az ő tulajdonában áll.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábban jelezte, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKM) nem szerezheti meg Rákosrendezőt, mivel az Egyesült Arab Emírségekkel kötött nemzetközi megállapodás alapján csak az általuk kijelölt fél vásárolhatja meg a területet. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi szerződés egy magasabb szintű jogi dokumentum, amely felülírja a távhő szolgáltatással kapcsolatos jogokat.
Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke a közelmúltban kifejtette, hogy a főváros számára világosan adott a lehetőség az elővásárlásra. Amennyiben a főváros él ezzel a jogával, a vételárnak és a kifizetések ütemezésének az arab befektető által megállapított feltételekkel megegyezőeknek kell lenniük. Az érintett ingatlan ára 50,9 milliárd forint, és a kifizetések fokozatosan, az utolsó részlet 2039-ig esedékes. Azonban fontos megjegyezni, hogy ha a főváros élt az elővásárlási jogával, az állam is gyakorolhatja a visszavásárlási jogát, ez pedig egy újabb fordulatot jelentene az ügyletben.
