Amerika hadüzenetet intézett Irán ellen.
Az Egyesült Államok Donald Trump elnök vezetésével nagyszabású katonai csapásokat mért Irán legfontosabb nukleáris létesítményeire, köztük a föld alatti Natanz és Fordow dúsítóközpontokra. A művelet célja a perzsa állam atomprogramjának visszavetése volt, de szakértők szerint az ilyen akciók legfeljebb késleltetni képesek a nukleáris törekvéseket - megállítani nem.
A nyugati szakértők és politikai döntéshozók már régóta arra figyelmeztetnek, hogy a fizikai infrastruktúra megsemmisítése nem jelenti a megszerzett nukleáris tudás eltüntetését. A Washingtoni Fegyverzetellenőrzési Egyesület legfrissebb közleménye hangsúlyozza, hogy a jelenlegi támadások bár ideiglenesen visszavetik Irán nukleáris programját, közben megerősítik Teherán elhatározását a nukleáris tevékenységeik újbóli felépítésére. Sőt, akár a Nukleáris Non-Proliferációs Egyezmény (NPT) elhagyásának lehetőségét is szorgalmazhatják.
A legfrissebb jelentések alapján Irán 60%-os tisztaságú uránt dúsított, amely már csak egy lépésre van a fegyverek gyártásához szükséges 90%-os szinttől. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) május végén közzétett jelentése szerint az ország elméletileg elegendő mennyiségű magas dúsítású uránt halmozott fel, amely kilenc nukleáris fegyver előállításához elegendő lehet.
Amerikai és izraeli hírek alapján az iszfaháni létesítmény is a célkeresztbe került, ahol jelentős mennyiségű uránkészletet halmoztak fel. Ezzel szemben egy magas rangú iráni tisztviselő nyilatkozott, miszerint a Fordow-ból származó uránkészletek nagy részét még a támadás előtt más helyszínre szállították, amelynek pontos helye ismeretlen.
Irán külügyminiszter-helyettese a múlt hétvégén bejelentette, hogy az ország új irányvonalat képvisel, és többé nem kíván együttműködni az IAEA-val a korábbi keretek között. Ezentúl egyes nukleáris tevékenységeikről nem adnak tájékoztatást. Az ügynökség az izraeli légicsapásokat követően nem tudta elvégezni a szükséges helyszíni ellenőrzéseket.
Diplomáciai körökben egyre nagyobb az aggodalom, hogy Irán egy újabb titkos dúsítóüzem felépítésén dolgozhat, amely akár egy egyszerű raktárépület méretében is működhetne. Más vélemények szerint az ország akár kivárhat is, és néhány hónap alatt újraindíthatja a teljes programot.
A legnagyobb félelem, hogy Irán Észak-Korea útját választja, és a támadások hatására végleg úgy dönt, nukleáris fegyvert fejleszt a rezsim védelmében. Egy európai diplomata szerint:
A legfőbb félelmünk az, hogy ezek a kihívások Iránt arra a következtetésre juttatják, miszerint az atomfegyver az egyedüli lehetőség a rezsim fennmaradására. Hiszen senki sem mer bombázni Észak-Koreát, nem igaz?
A következő hetek kulcsfontosságúak lehetnek, vajon Irán titkos fegyverkezésbe kezd, vagy egy újabb diplomáciai fordulat jön? Az Egyesült Államok és szövetségesei figyelnek - de az idő Teherán oldalán állhat.
Donald Trump a Truth Social platformján osztotta meg, hogy "rendkívül sikeres" hadműveletet hajtottak végre Irán három kulcsfontosságú nukleáris létesítménye ellen, beleértve Fordot, Natanzot és Iszfahánt. A támadás során B-2 bombázók és Tomahawk rakéták játszották a főszerepet.
"Bármilyen típusú megtorlásra az Egyesült Államok olyan intenzitással fog reagálni, amely jóval túlmutat a jelenlegi szinten."
Abbas Araghchi, Irán külügyminisztere, súlyos figyelmeztetést intézett az Egyesült Államokhoz, hangsúlyozva, hogy az ország "örök következményekkel" számolhat, ha átlép bizonyos határokat. Kijelentette, hogy Irán minden lehetséges eszközt fenntart magának a nemzeti szuverenitásának megóvása érdekében.
