Magyarországon a rákbetegségek aránya kiemelkedően magas, ami komoly aggodalomra ad okot.
A legfrissebb Európai Bizottsági jelentés alapján Magyarország lakosságarányos rákhalálozási statisztikái a legrosszabbak közé tartoznak a 29 vizsgált ország között. Az uniós tagállamok, valamint Izland és Norvégia adatait összegző dokumentum szerint 2021-ben a daganatos megbetegedések miatti halálozás hazánkban majdnem egyharmaddal meghaladta az EU átlagát – számolt be erről a Telex.
A többi uniós országra jellemző trendekhez hasonlóan Magyarországon is megfigyelhető, hogy a férfiak halálozási aránya lényegesen magasabb a nőkéhez képest, közel kétszeres eltéréssel. 2011 és 2021 között mindkét nem halálozási aránya jelentős csökkenésen ment keresztül, a férfiaknál 17, a nőknél pedig 9 százalékkal. Érdemes megjegyezni, hogy ez a csökkenés mindkét esetben túlszárnyalta a gazdaságilag hasonló helyzetű országokban tapasztalt átlagos csökkenést, amely férfiaknál 12, nőknél pedig 7 százalékot mutatott.
Az viszont "aggodalomra ad okot", hogy "mind a felnőttek, mind a serdülők körében nagy gyakorisággal fordulnak elő a rákos megbetegedések kockázati tényezői. A magyarok körében a dohányzás, az ittasság és a túlsúly előfordulási gyakorisága egyaránt meghaladja az uniós átlagot", ráadásul amíg az EU-ban csökkent az elhízottak aránya a felnőtteknél, Magyarországon 58 százalékra nőtt. A kockázati tényezők között a dohányzásnál, a gyümölcs- és zöldségfogyasztásnál a legrosszabb kategória kerültünk - utóbbinál a legaljára.
A jelentés említi, hogy a kormány 2012 óta a napi testneveléssel próbál javítani a helyzeten, 2023-ban pedig bevezette a népegészségügyi termékadót, de "a túlsúly aránya folyamatosan nőtt a serdülők körében: míg 2014-ben a 15 éves magyaroknak csupán 19 százaléka volt túlsúlyos, 2022-re ez az arány 25 százalékra emelkedett. Bár ez a növekedés megfelel az uniós tendenciának, 2022-ben a túlsúly a magyar 15 évesek körében gyakoribb volt az uniós átlaghoz (21 százalék) képest." A fiatalok dohányzásának visszaszorítására "Magyarország az egyik legszigorúbb dohány-kiskereskedelmi engedélyezési rendszert működteti". A boltok sűrűségének csökkenésével "összefüggésben a (13-16 éves) serdülők körében csökkent a cigarettahasználat, a rövid távú jelentős csökkenést követően azonban - a szabályozási változások után 2-3 évvel - minimális volt a fiatalkori dohányzási gyakoriságára gyakorolt hatás".
A mell- és méhnyakrák esetében a szervezett szűrőprogramok iránti érdeklődés csökkent, bár sok nő a magánegészségügyi szolgáltatásokhoz nyúl a méhnyakrák szűrésénél. A vastagbélrák szűrésének lefedettsége is aggasztóan alacsony. Magyarországon a leggyakoribb daganattípusokkal összefüggésben az elkerülhető halálozás aránya következetesen meghaladja az uniós átlagot.
Az ötéves túlélési arány az utóbbi évtizedben tapasztalt kedvező tendenciája arra utal, hogy a rákkezelési szolgáltatások színvonala Magyarországon folyamatosan javul. Az elmúlt évek intézkedései a diagnosztikai és kezelési eszközök korszerűsítésére és bővítésére összpontosítottak, hogy a betegek jobb hozzáférést kapjanak a magas színvonalú ellátáshoz. Az adatok alapján a CT készülékek száma közel 40%-kal emelkedett, míg az MR készülékek száma megduplázódott, azonban ezek ellenére is az uniós rangsor végén helyezkedünk el. A jelentés kiemeli, hogy a humán erőforrások hiánya "tartós kihívást" jelent a rákellátási rendszer számára. Az orvosok és nővérek száma az uniós átlag alatt maradt, közel a legrosszabb teljesítményt nyújtó tagállam szintjéhez. A magyar Nemzeti Rákellenes Program "nagyjából összhangban áll" az európai szintű rákellenes stratégiával.
Ráktípus szerint, áll a Telex írásában, a fő halálokok továbbra is a tüdőrák (százezer lakosra 78 eset), a vastagbélrák (50) és az emlőrák (23). "Bár a 2011-2021 közötti időszakban Magyarországon e ráktípusok mindegyike esetében csökkent a halálozási arány, 2021-ben még mindig EU-szerte itt volt a legmagasabb az e rákos megbetegedésekből eredő regisztrált halálozási arány". A magas szám "magyarázható azzal, hogy más európai országokhoz képest Magyarországon magas a boncolások aránya".
A Nemzeti Rákregiszter előzetes adatai szerint Magyarországon 2022-ben körülbelül 71 ezer új rákos esetet diagnosztizáltak, figyelmen kívül hagyva a nem melanocitás rosszindulatú bőrtumorokat. Ez a szám meghaladja a korábbi két évben, 2020-ban és 2021-ben regisztrált több mint 66 ezer esetet, de még mindig elmarad a 2019-es, körülbelül 74 ezer új diagnózistól. A dokumentum rámutat, hogy a látható csökkenés mögött a 2020-2021-es időszakban végzett szűrések elmaradása is állhatott, amelyet a koronavírus-járvány okozott. "A bizonyítékok arra utalnak, hogy a világjárvány következtében később, előrehaladottabb stádiumban bukkantak fel a korábban észleletlen rákos megbetegedések."
