Az elhízás jelentősen fokozza a rák megjelenésének valószínűségét - WEBBeteg

A fejlett országokban a legaggasztóbb népegészségügyi problémák közé tartozik a daganatos megbetegedések és az elhízás kérdése. Egy kutatás szerint a daganatos megbetegedések közel fele összefüggésbe hozható az elhízással.

A nagyszámú kutatásnak köszönhetően mára már általánosan elismertté vált az elhízás hatása az anyagcserére, azonban jelentősége még mindig nem kapta meg a megérdemelt figyelmet. Az elhízás és a magas vérnyomás, valamint más szív- és érrendszeri problémák, továbbá a cukorbetegség közötti összefüggések széles körben ismertek, és ezek a kórképek gyakran együtt jelentkeznek, komoly szerepet játszva a betegségek kialakulásában.

Kevesen tudják viszont, hogy az elhízás több daganatos betegség kialakulásában szerepel mint rizikótényező. Az összefüggést csak 2008-ban igazolták brit kutatók, akik 141 tanulmány 280 000 betegének adatait nézték át, eredményeiket a Lancet c. szaklapban publikálták. Az összefüggés pontos értelmezéséhez további specifikus vizsgálatok szükségesek, azonban a túlsúly és a leggyakoribb daganatféleségek közötti statisztikailag is kimutatható kapcsolat már igazolt.

A leggyakoribb daganatféleségek, amelyek a vizsgálatok szerint egyértelműen társulnak az elhízással:

Ezeken kívül már korábban is megfigyelték a túlsúly hatását olyan ráktípusokra, mint a hasnyálmirigyrák, a prosztatarák, az emlőrák, a petefészekrák, a végbélrák, valamint a bőrdaganatok.

Ha a testtömegindex öt egységgel emelkedik, a férfiaknál a nyelőcsőrák kockázata 52 százalékkal növekszik, míg a pajzsmirigyrák esetében ez a szám 33 százalékra rúg. Ezen kívül a vastagbél- és veserák kockázata is jelentős mértékben, 24 százalékkal emelkedik.

A nők esetében a testtömegindex öt pontos emelkedése jelentősen megnöveli a rákos megbetegedések kockázatát: a méh- és epehólyagrák előfordulása 59 százalékkal nő, míg a nyelőcsőrák 51 százalékos, a vese rákja pedig 9 százalékos emelkedést mutat.

Kisebb, de még mindig kimutatható az összefüggés a testtömegindex növekedése és a végbél és a bőr rákja között férfiaknál, valamint a mellrák, a hasnyálmirigy, a pajzsmirigy és a vastagbél rákos megbetegedése között a nőknél.

Európai nőknél végzett vizsgálatok alapján az emlőrák előfordulásában nem mutatkozott lényeges eltérés a normál súlyú és az elhízott nők között. A kutatás eredményei szerint a két csoport közötti különbség nem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak.

Az elhízás és a daganatos megbetegedések közötti összefüggések patológiai alapjai még mindig nem teljesen világosak. Az ok-okozati viszonyok felfedése érdekében végzett kutatások során számos kérdés merült fel, és a molekuláris szinten zajló folyamatok egy része még mindig rejtélyes. Ugyanakkor több elmélet is létezik, amelyek a zsírszövetben zajló daganatkeltő mechanizmusokat igyekeznek megmagyarázni:

Egy korábbi óriásvizsgálat (Atherosclerosis Risk in Communities, ARIC) eredményei szerint a fiatal felnőttként elhízott emberek körében gyakrabban fordul elő emlőrák, nyelőcsőrák vagy vesedaganat idősebb korban. Az elemzés fő megállapítása, hogy az összefüggést a későbbi súlyvesztés már nem befolyásolja.

A kutatás során a 25 éves kor után bekövetkező testsúlyváltozások és bizonyos daganatos megbetegedések, mint az emlőrák, a méhnyálkahártya-daganat, valamint a vastagbél-, vese-, hasnyálmirigy- és nyelőcsőrák összefüggéseit elemezték. Az eredmények alapján megállapították, hogy ezek a rosszindulatú daganatok a 25 éves korukban mért testsúlyhoz viszonyítva - ha a testtömegindex öt egységgel növekszik - átlagosan kilenc százalékkal gyakoribbá váltak. Különösen figyelemre méltó, hogy azok, akik 25 évesen elhízottak voltak, függetlenül attól, hogy később hogyan alakult a testsúlyuk, ötször nagyobb eséllyel fejlődtek ki nyelőcsőrákban, mint azok, akik normál testsúlyúak maradtak a fiatal felnőtt éveikben.

Bizonyos körülmények között a testsúly növekedése a daganatok egyik lehetséges jelét is jelentheti. Míg a legtöbb rákos megbetegedés esetén a gyors fogyás a jellemző, addig a mellékvesét vagy az agyalapi mirigyet érintő daganatok esetében hirtelen súlygyarapodás is előfordulhat.

Több esetben igazolódott az is, hogy a túlsúlyos betegeknél a daganat agresszívebb típusai nagyobb számban fordulnak elő a normál BMI-vel rendelkező betegtársaikhoz képest, rosszabbul reagálnak a terápiára, lassabb a beavatkozásokat követő felépülés, valamint magasabb a tumor kiújulásának esélye. Az összefüggést a prosztatarák kapcsán, a mellrák és a petefészekrák esetében is alátámasztották.

A daganatos megbetegedések megelőzése hatékonyabb és egyszerűbb módszereket igényel. Az ismert kockázati tényezők – mint a dohányzás, a kémiai karcinogének és a stressz – mellett kiemelkedő szerepet játszik az elhízás is, mint fontos rizikófaktor a daganatok kialakulásában. Ha az elhízás és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatra legalább akkora figyelmet fordítanánk, mint az elhízás szív- és érrendszeri hatásaira, az talán komolyabb ösztönzést adhatna sokaknak a fogyásra való törekvéshez.