Az Európai Bizottság határozottan visszautasítja azt a vádaskodást, miszerint Budapest utcáin kormányellenes demonstrációkat szított volna.

Hadja Lahbib, az Európai Bizottság esélyegyenlőségért is felelős tagja a Városházán tartott sajtótájékoztatón 2025. június 27-én - Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Az Európai Bizottság határozottan elutasítja azokat a vádakat, melyek szerint kormányellenes demonstrációkat szított volna Budapesten – tájékoztatta a Telexet a testület szóvivője, Eva Hrnčířová. Hozzátette, hogy a Bizottság mindig is kiemelt figyelmet fordított a Budapest Pride rendezvényre, és többször is kifejezte szolidaritását a résztvevőkkel. Emellett emlékeztetett arra is, hogy Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke, a közelmúltban felszólította a magyar hatóságokat, hogy biztosítsák a felvonulás zavartalan lebonyolítását.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken arról beszélt: Von der Leyen pont úgy viselkedik, mint Moszkvából Brezsnyev, utasítgat, azt gondolja, megmondhatja, mit gondoljanak, hogyan viselkedjenek a magyarok. A Harcosok Klubja névre keresztelt zárt csoportban is összefoglalta az álláspontját: "Brüsszelben kiadták az utasítást, hogy Budapesten Pride-nak lennie kell. A bábpolitikusaik az utasítást végrehajtották. Ez a bizonyíték arra, milyen lenne az életünk, ha az ország élén nem a szuverenitásunkat védő nemzeti kormány állna. Parancs Brüsszelből, haptákban álló bábpolitikusok Budapesten."

A bizottság szóvivője hétfőn hangsúlyozta, hogy a jogok védelme és a békés demonstrációk lebonyolítása alapvető szabadságjogok az Európai Unióban, és az Európai Bizottság elkötelezetten támogatja ezt az elvet. "Örömmel értesültünk arról, hogy a Budapest Pride rendezvénye zökkenőmentesen zajlott, ahogyan minden hasonló felvonulásnak is zajlania kellene. Továbbra is kiállunk Magyarország és az összes tagállam LMBTIQ-közössége mellett, ahogyan azt az elnök a múlt héten is megerősítette."

A szóvivő emlékeztetett rá: az Európai Bizottság esélyegyenlőségért is felelős tagja, Hadja Lahbib pénteken Budapestre utazott Karácsony Gergely főpolgármester meghívására, hogy "megmutassa a megingathatatlan támogatását" a Pride mellett, és többek között egy közös sajtótájékoztatón is részt vettek.

Lahbib ugyanakkor nem vett részt a felvonuláson. Az Euractiv korábban arról számolt be, hogy az Európai Bizottság elnöke konkrétan kérte a biztosait, hogy maradjanak távol (bár amúgy sem volt jellemző, hogy ők részt vettek volna a budapesti eseményeken). Az egyik forrás szerint az a cél, hogy ne "provokálják Orbán Viktort a saját területén", mivel nem szeretnék, ha a magyar kormány ezt kihasználná, és azt mondaná, "látjátok, megint itt van az elidegenedett brüsszeli elit, aki morális leckéket akar osztogatni".

A testület az értesülést csak sokadik próbálkozásra kezdte el cáfolni, míg a Népszava kérdésére azt válaszolták, hogy Lahbib a vonatkozó szabályok szerint fog eljárni. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) hivatalos levélben figyelmeztette több nagykövetséget, hogy a Pride események tiltottnak számítanak, és hogy a résztvevők ezzel szabályszegést követnek el.

A legfrissebb információink szerint Lahbibot szintén értesítették erről levélben, azonban az Európai Bizottság írásos válasza nem adott megerősítést vagy cáfolatot a kérdésünkre vonatkozóan. Az IM-nél tett megkeresésünkre sajnos nem kaptunk választ, így a cikkünk megjelenéséig nem érkezett visszajelzés tőlük.

Karácsony értelmezésében a Pride esemény egy önkormányzati rendezvénynek számít, amelyre nem érvényes a gyülekezési törvény, ezért a tiltó határozat sem alkalmazható rá.

A biztos pénteken terjedelmes, körülményes válaszban fejtette ki álláspontját arról, hogy vajon részt vesz-e a felvonuláson. Végül azonban döntését egy meglehetősen fontos esemény befolyásolta: szombaton érkezett meg az első unokája, így a jogi kérdések mérlegelése helyett inkább hazautazott, hogy megünnepelje ezt a különleges pillanatot.

Az Európai Bizottság hétfői nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy jelenleg is vizsgálja a Pride rendezvények betiltására vonatkozó jogszabályok uniós jogi vonatkozásait, beleértve az arcfelismerés kérdését is. "Minden szükséges intézkedést mérlegelünk annak érdekében, hogy garantáljuk az uniós jog tiszteletben tartását, amennyiben ez szükséges" – tették hozzá.

Michael McGrath, az alapjogokért felelős korábbi biztos, kifejezte aggodalmát, miszerint a bizottsági szolgálatok kapcsolatba léptek a magyar hatóságokkal, hogy több kérdésben tisztázást kérjenek. A jogszabályt különösen az arcfelismerés vonatkozásában is alaposan megvizsgálják, és felmérik, vajon nem ütközik-e az uniós adatvédelmi és magánélet védelméről szóló szabályokkal.

Ha egy uniós tagállamban jogsértés történik, az Európai Bizottság kezdeményezheti a kötelezettségszegési eljárást. Ez a folyamat egy levelezéssel kezdődik, amely során a Bizottság és az érintett állam kommunikálnak egymással. Amennyiben a felek nem találnak közös nevezőre, a helyzet bírósági eljárásig fokozódhat, sőt, akár pénzbírságot is vonhat maga után.