Az MNB egy új, takarékos intézkedést vezet be.

Az MNB csökkenti a bankok által kötelezően nála parkoltatott tartalék rátáját 10 százalékról 8-ra. Ez egyrészt semleges, technikai intézkedés, az MNB-nek azért pozitív, hiszen a tartalék után a 6,5 százalékos alapkamatot fizeti, minél több a tartalék, annál nagyobbat bukik a jegybank.
A jegybanki helyzetértékelése és iránymutatása változatlan, "óvatos és türelmes" megközelítés szükséges, "a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt" az infláció letörése érdekében. Vagyis kamatcsökkentésre a következő hónapokban sem érdemes számítani - magyarázta a 6,5 százalékos alapkamat fenntartásáról hozott döntést Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntés utáni tájékoztatón.
A monetáris tanács egyetlen új, érdemi intézkedésről döntött: augusztus 1-től a bankok által a jegybankban kötelezően parkoltatott tartalék rátáját 10 százalékról 8-ra mérsékli. Varga Mihály elnök hangsúlyozta, hogy ez a monetáris szigort nem érintő technikai lépés, amelyet a banki likviditás (a rendszerben lévő szabad pénzmennyiség) alakulása indokolt. Ami összefügg az MNB által korábban működtetett kamattámogatott hitelkonstrukciók (például a Növekedési Hitelprogram) alatt nyújtott kölcsönök kifutásával.
A kötelező tartalék jelenlegi keretei és mértékei 2024 januárjától léptek életbe. A jegybank ezt a tartalékrendszert arra alkalmazza, hogy csökkentse a bankrendszerben felhalmozódott felesleges likviditást. A túlságosan bőséges pénzmennyiség ugyanis veszélyeztetné a monetáris transzmisszió hatékonyságát, így a magas alapkamat hatása nem tudna megfelelően érvényesülni.
A jegybank véleménye szerint a tartalékráta csökkentése nem gyakorol hatást a monetáris transzmisszióra, és a bankrendszer likviditása a rátacsökkentés következtében visszatér a korábbi szintre. Valószínűleg ez tényleg így van, de érdemes megemlíteni, hogy a tartalékráta mérséklése pozitív hatással van a jegybank pénzügyi eredményére is, mivel az MNB az alapkamatot fizeti a tartalékok után.
Amennyiben csökken a tartalékráta, a bankoknak kevesebb tőkét kell az MNB-nél elhelyezniük, ami azt jelenti, hogy az MNB-nek kevesebb kamatot kell kifizetnie.
Mondhatni az elmúlt években a jegybank a brutális éves veszteségekkel, s végül a vaskosan negatívba fordult tőkéjével fizetett azért, hogy semlegesítse a bankrendszerben lévő fölös likviditást.
Amelyért egyébként részben ő maga volt felelős a rendszerbe pumpált több ezer milliárd forint kamattámogatott hitelen (elsősorban a növekedési hitelprogrammal) keresztül.