Brüsszel több mint egyhavi bér értékét vonná el minden uniós állampolgártól, hogy támogathassa Ukrajnát - Mandiner.
A magyar vétó ellenére Brüsszel továbbra sem hajlandó felfüggeszteni Kijev hosszú távú támogatását, az Európai Bizottság már dolgozik azon, hogyan kerülhető ki hazánk ellenállása.
Az eddig Ukrajna megsegítésére elkülönített 135 milliárd eurón és a jövőben tervezett 150 milliárd eurós kölcsönön túlmenően...
Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak további 200 milliárd forinttal kellene hozzájárulnia ahhoz, hogy a háború folytatódhasson. A közös uniós támogatások és a kötelező nemzeti hozzájárulások mellett egy olyan óriási összeggel kellene számolni, amely szinte elképzelhetetlen, és amely évente Ukrajna uniós tagságának megvalósítására lenne szükséges.
Bruegel elemzése alapján a kohéziós források, melyek az uniós tagországok fejlesztését szolgálják, évi 24 milliárd euróval csökkennének, amennyiben Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz. A bővítés önmagában nettó 18 milliárd euró többletkiadást jelentene, ami körülbelül 7,5 ezer milliárd forintnyi összeget emésztene fel, csupán Ukrajna 28. tagállamként való felvételének következményeként.
Érdekes megfigyelni, hogy nincsenek pontos számítások arról, mennyit nyerne az Európai Unió Ukrajna csatlakozásával. Nyilvánvaló, hogy a közösség számára óriási előnyökkel járna egy olyan ország piaci integrációja, amely jelentős területekkel és gazdag természeti erőforrásokkal rendelkezik. Ugyanakkor szinte biztos, hogy a befektetések megtérülése rendkívül lassú folyamat lenne, ha egyáltalán megvalósulna az a pénzügyi támogatás, amit Brüsszel Ukrajnának szán, nem beszélve a háború elhúzódásából adódó közvetett költségekről.
A Bruegel Intézet elemzése szerint a jelentős jövedelmi különbségek tovább fokozzák Ukrajna helyzetének nehézségét. Az egyik fő tényező, hogy a munkaerő szabad áramlásának lehetősége valószínűleg arra ösztönözné a legtöbb ukrán állampolgárt, hogy elhagyja hazáját, és a gazdagabb kelet-európai vagy a még tehetősebb nyugat-európai országok munkaerőpiacain keressenek munkát. Ennek következményeként Ukrajna háború utáni újjáépítése jelentősen lelassulna, ami tovább súlyosbítaná az ország már meglévő problémáit, és gátat szabna a felzárkózási folyamatnak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az orosz-ukrán konfliktus kirobbanását követően, 2022 júniusában adta meg Ukrajnának a tagjelölti státuszt. A csatlakozási tárgyalások pedig 2023 decemberében kaptak zöld utat Brüsszeltől. Érdemi egyeztetésekre ugyanakkor még nem került sor, mivel Kijevnek komoly lépéseket kell tennie az uniós jogrend legalapvetőbb rendelkezéseinek átültetése érdekében, beleértve az országot kézben tartó oligarchák befolyásának csökkentését. Az uniós tervek szerint az EU jogrendjével való összehangolás és az uniós intézményi struktúra kiépítésére az ország háború utáni újjáépítése nyújtja a legjobb lehetőséget, jelentősen gyorsítva az integrációt.
Ukrajna leghamarabb 2030-ban léphetne be az EU-ba, ám erre gyakorlatilag semmi esély sincsen, ráadásul a csatlakozáshoz a tagállamok egyhangú támogatására van szükség. Magyarország jelenleg nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, közben Ursula von der Leyen azt szeretné, ha már 2030 előtt sor kerülne a bővítésre.
