A Chrysalis generációs űrhajó célja, hogy 2600 utast juttasson el a Proxima Centauri rendszerébe. Ez a különleges jármű a jövő űrutazásának úttörője, amely lehetőséget teremt az emberiség számára, hogy felfedezze a közeli csillagrendszert és új otthonra t

Egy mérnökcsapat bemutatta a Chrysalis nevű, többgenerációs űrhajó tervét, amely akár 2400 embert juttathatna el az Alfa Centaurihoz, a hozzánk legközelebbi csillagrendszerhez. Retúrjegy nincs: a hajó nem térne vissza.

Az 58 kilométer hosszú óriás hajó folyamatos forgásával mesterséges gravitációt biztosítana, ezáltal élhető környezetet teremtene az utasok számára. A tervek szerint a hajó körülbelül 40 billió kilométert tesz meg, ami körülbelül 400 év alatt valósulna meg. Így a legtöbb utazó életének jelentős részét a fedélzeten töltené – számolt be róla a Live Science.

A Chrysalis nem csupán egy űrhajó, hanem inkább egy utazó űrállomás, sőt, valósággal mesterséges, önálló világként is felfogható. Képes arra, hogy a megérkezésig fenntartja az egymást követő generációkat. Amikor elérkezik az idő, a fedélzeti űrsiklók segítségével telepeseket szállíthatnak a Proxima Centauri b-re, egy Föld-méretű, esetleg lakható exobolygóra. Ez a projekt nemrégiben elnyerte a Project Hyperion tervezési versenyt, amelyben csillagközi utazásra szánt, hipotetikus többgenerációs űrhajókat kellett elképzelni.

A fedélzeti élet minden részletét gondosan megtervezték. Az első generáció tagjai, mielőtt útnak indulnának, egy elszigetelt antarktiszi közösségben töltenének el 70-80 évet, hogy fokozatosan alkalmazkodjanak a különleges körülményekhez és megőrizzék mentális egészségüket. A hajó megépítése várhatóan 20-25 évet venne igénybe, és az energiaellátást a szerkezetben elhelyezett nukleáris fúziós reaktorok biztosítanák.

A Chrysalis felépítése matrjoskaszerű: koncentrikus héjak veszik körül a központi magot. A magban kapnának helyet a kommunikációs rendszerek és - az utazás végén - a leszállásra szolgáló űrsiklók. A legbelső héj élelmiszer-termelésre szolgálna: ellenőrzött környezet növényeknek, gombáknak, mikrobáknak, rovaroknak és haszonállatoknak; a biodiverzitást gondozott trópusi és boreális erdők segítenek majd fenntartani. A következő réteg a közösségi tereket foglalná magába - parkokat, iskolákat, kórházakat, könyvtárakat -, ezt egy magánlakásokból álló lakógyűrű követné légkezelő és hőcserélő rendszerekkel. Fölötte ipari zóna terülne el az újrahasznosítás, a gyógyszergyártás és a szerkezetgyártás számára. A legkülső héj óriási raktárként működne anyagok, berendezések és gépek számára; ezt a szintet a tervezők szerint nagyrészt robotok üzemeltethetnék, ezzel is csökkentve az emberi munka iránti igényt.

A népességszabályozás tudatos és megfontolt lépésekkel valósulna meg. A szakértői csapat a fenntartható közösség ideális létszámát körülbelül 1500 főben határozza meg, ami jócskán a maximális kapacitás alatt áll, így biztosítva az erőforrások hatékony felhasználását, a stabilitást és a társadalmi ellenállóképesség fenntartását évszázadokon keresztül. A kormányzás során az emberi vezetés és a gépi támogatás szoros együttműködésben működne, a mesterséges intelligencia segítségével. E célból, ahogy a mérnökök fogalmaznak, a rendszer célja, hogy "növelje a társadalmi struktúra ellenálló képességét, erősítse a generációk közötti tudásátadást, és mélyebb rálátást biztosítson a Chrysalis űrhajókomplexum összetett működésére".

Bár a koncepció jelenleg még csak elméleti síkon létezik – hiszen olyan technológiai megoldások, mint a kereskedelmi célú fúziós energia, még nem valósultak meg – a célunk, hogy serkentsük a gondolkodást, és már a tervezési szakaszban is felhívjuk a figyelmet a szükséges kompromisszumokra. A Project Hyperion zsűrije kiemelte a Chrysalist moduláris élőhely-struktúrájának rendszerszintű összhangját és innovatív megközelítését, valamint a projekt részletességét is. Az ötfős csapat elismerésként 5000 dolláros jutalomban részesült.