Csendesen, de annál hatékonyabban hódít teret az mesterséges intelligencia életünk különböző területein. Már a banki szolgáltatások világában sem tudjuk elkerülni a hatását - írja a Pénzcentrum.

A mesterséges intelligencia (AI) mára szinte észrevétlenül integrálódott a mindennapi életünkbe. Miközben a vállalati döntéshozók többsége úgy véli, hogy cégeik már maximálisan kihasználják az AI által kínált lehetőségeket, az átlagfelhasználók még mindig óvatosak, különösen az adatvédelem, átláthatóság és megbízhatóság terén. A K&H tapasztalatai alapján azonban a bizalom növelhető, ha könnyen hozzáférhető, gyors és személyre szabott megoldásokat kínálunk.

Az Ipsos AI Monitor 2025 című globális felmérése és az EY nemzetközi kutatása rávilágít arra, hogy a válaszadók túlnyomó többsége, több mint 50%-uk, már találkozott mesterséges intelligencián alapuló megoldásokkal. Érdekes azonban, hogy sokan csak utólag realizeálták, hogy a technológia valójában a háttérben tevékenykedett, és szerepet játszott az élményeikben.

A fiatalabb generációk számára már szinte magától értetődő, hogy olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek mögött kifinomult algoritmusok vagy akár mesterséges intelligencia rejtőzik. Gondoljunk csak arra, amikor egy film- vagy webshopajánló tökéletesen eltalálja a személyes ízlésüket, vagy amikor egy chatbot válaszol az ügyfélszolgálaton, mintha csak ők maguk tennék. Az online hiteligénylés folyamata pedig annyira automatizált, hogy szinte magától zajlik le.

A kutatás legfontosabb megállapításai rávilágítanak arra, hogy a mesterséges intelligencia társadalmi megítélése összetett, ugyanakkor egyre inkább elnyeri a közönség bizalmát – különösen akkor, ha a felhasználók tapasztalják a technológia közvetlen előnyeit. A megkérdezettek 79 százaléka úgy véli, hogy a vállalatoknak kötelességük nyilvánosan tájékoztatniuk a mesterséges intelligencia használatáról, míg a magyar válaszadók között ez az arány még magasabb, 82 százalék. Ez jól tükrözi, hogy az átláthatóság alapvető fontosságú a bizalom kiépítésében.

A kutatásban résztvevők relatív többsége, tízből négyen úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia fokozottabb használata növeli a dezinformáció mennyiségét az interneten. Ebben a kérdésben a magyar válaszadók sokkal sötétebben látják a helyzetet: 60 százalékuk vélekedik így.

Az EY legfrissebb kutatása alapján a vállalati vezetők, beleértve a vezérigazgatókat, pénzügyi szakembereket és technológiai döntéshozókat, túlnyomó többsége úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia integrálása a vállalatok működésébe már zajlik. Ezen felül azt is tapasztalják, hogy ügyfeleik is osztják ezt a véleményt, és értékelik a technológia által kínált előnyöket.

A valóság ennél sokkal összetettebb: a felhasználók jelentős része aggodalommal szemléli az AI térnyerését, különösen az adatkezelés, a folyamatok átláthatósága és a felelősség kérdései kapcsán. Kutatások alapján a legtöbben a félrevezető információk és a manipuláció lehetőségét tartják a legnagyobb fenyegetésnek, míg a munkahelyek megszűnését nem tartják elsődleges kockázatnak.

Érdekes megfigyelés, hogy a vállalaton belüli mesterséges intelligenciához való hozzáállás jelentős eltéréseket mutat: az EY elemzése alapján a vezérigazgatók a legnagyobb arányban tekintik saját felelősségüknek az MI bevezetését és fejlesztési irányait. Ezzel szemben a HR-, pénzügyi és marketingvezetők gyakran nem érzik magukat illetékesnek a technológia értékelésében vagy a kockázatok felmérésében, ami akadályozhatja a vállalaton belüli egységes stratégia kialakítását.