Dömötör Csaba: Magyar Péter kabinetfőnökének politikai pályafutásának egészen szürreális kezdetei A politikai élet néha olyan fordulatokat kínál, amelyek messze meghaladják a hétköznapi elképzeléseinket. Magyar Péter kabinetfőnöke, Dömötör Csaba, ennek a

Éveken keresztül a kormány támogatásával megvalósult, sokmilliárdos beruházás keretein belül működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Collegiumának egyik kiemelkedő vezetője volt. E munkájának eredményeiről büszkén és elragadtatott stílusban számolt be egy, több kormányzati vezetőnek címzett levélben, amely tele volt hízelgő megjegyzésekkel. A levélben hangsúlyozta, hogy a korábbi sikerek ellenére új kihívásokra vágyik, és megnevezte a következő állomását is: a Római Magyar Akadémia igazgatói posztját kívánta betölteni.

A római vezetői pozíciót azonban végül nem sikerült elnyernie. Ekkortól kezdve szinte robbanásszerűen formálódott meg a tiszai identitása. Annyira váratlanul, hogy éppen édesapja által irányított kórház előtt hirdette ki, hogy ő lesz Magyar Péter kabinfőnöke. Arról beszélt, hogy a „NER igájában szenvedő” munkatársakról van szó, mindössze néhány hónappal azután, hogy saját elképzelései szerint a „NER igájában” kívánt egy római intézményt vezetni, nyilvánvalóan nem kis számban sínylődő kollégával a háta mögött. Emellett a feleségéről is említést tett, akinek a lehetséges római feladatkörére is kitért a levelében.

Biztos sokan szeretnének szép helyeken dolgozni vezetői állásban. De közülük csak kevesen rúgnak bele azokba, akikkel együtt dolgoztak, pár lélegzetvétellel azután, hogy nem jött össze a Dolce Vita.

Magyar Péter Velkey kabinetfőnöke egy interjú során elmondta, hogy 2010 óta nem támogatta a kormánypártokat voksaival. Felmerül a kérdés, hogy miért vállalta, hogy olyan kormányzati és állami intézmények élén dolgozzon, amelyekre mostanra a züllés és hanyatlás szimbólumaként utal majd, miközben büszkén hirdette a sikereiket?