Egy titokzatos uralkodó újraértelmezheti az ókori Egyiptom mítoszait és történelmét.

Még mindig rejtély övezi azt az uralkodót, akinek a sírját nemrégiben tárták fel Egyiptomban. A régészek eddig hiába próbálják megfejteni az azonosítását.

A különleges királysírt Abüdosznál, Kairótól 600 kilométerre délre, egy régmúlt titkokkal teli helyszínen fedezték fel. Ez a település ókori egyiptomiak számára különösen fontos volt, mivel úgy vélték, hogy itt pihen Ozirisz, az alvilág hatalmának ura. E hitük miatt a területet szentként tisztelték, ami még inkább megerősítette vallásos meggyőződésüket. A vidék egyik figyelemre méltó jellegzetessége egy piramis alakú, természetes domb, amely tovább növelte a hely szentségét. Idővel egyre több fáraót és előkelőséget temettek el itt, így a furcsa formájú domb valóságos holtak városává, nekropolisszá vált, ahol a múlt titkai és a halál utáni élet hite találkozik.

Az itt zajló ásatások során, hét méter mélységben, a régészek egy igazán különleges és meglepően impozáns méretű kriptára bukkantak. A temetkezési hely három kamrából áll: két kisebb és egy jelentősebb, de sajnos már kifosztották. A rablók nem csupán a sírkamrákat törték fel, hanem a falakat díszítő hieroglifákat is megsemmisítették, akárcsak a bejárat feletti feliratot. Ennek következtében egyelőre rejtély övezi azt az uralkodót, aki körülbelül 3600 évvel ezelőtt itt nyugodott.

Az időszámításunk előtt 1640-től 1540-ig terjedő második, átmeneti kor az ókori Egyiptom történetének egyik legzavarosabb szakasza volt. Ebben az időszakban a birodalom darabokra hullott, és több kisebb, egymással versengő királyságra szakadt. A politikai zűrzavar teljesen eluralkodott, ami miatt alig maradtak fenn írásos emlékek. A korszak titokzatos mivoltát tovább fokozza, hogy még az uralkodó családok nevei is elmosódnak a történelem homályában.

Josef Wegner, az ásatások vezetője, úgy véli, hogy a legújabban felfedezett sír egy rendkívül rejtélyes dinasztia temetkezési helye lehet. "Az ősi Egyiptom feljegyzéseiből egyszerűen eltűntek, mivel az azt követő korszakokban az utódok mindent megtettek, hogy elfeledjék őket" – nyilatkozta a Pennsylvaniai Egyetem egyiptológiaprofesszora a CNN-nek. Jelenleg a sír egykori birtokosait Abüdosz-dinasztiának nevezik.

Több mint egy évtizede, Wegner és csapata felfedezte ezt a titokzatos nekropoliszt, ahol rábukkantak arra a sírra, amely végre bizonyította az Abüdosz-dinasztia létezését. E sírban egy ismeretlen fáraó, Szenebkai nyugodott, akinek neve soha nem szerepelt a történelmi forrásokban. A dinasztia eddig feltárt nyolc sírja közül Szenebkaié az egyetlen, amelynek falain megmaradt a halott neve. Az uralkodóház létezését először 1997-ben Kim Ryholt, egyiptológus, feltételezte, aki úgy vélte, hogy a rivalizáló királyságok időszakában egy kisebb dinasztia uralkodhatott Abüdosz vidékén. Azonban Szenebkai sírjának felfedezéséig nem volt semmiféle kézzelfogható bizonyíték erre a feltételezésre.

Az újonnan felfedezett kripta építészeti megoldásai és díszítései hasonlóságot mutatnak Szenebkai sírjával, ám méreteiben lényegesen nagyobb. A háromkamrás sírbolt legnagyobb terme körülbelül 1,9 méter széles és 6 méter hosszú, ami impozáns teret biztosít az elhunyt számára. Mivel ez a sír a nekropolisz egy olyan szegletében található, amely a kutatók szerint korábban épült, valószínűnek tűnik, hogy az itt nyugvó gazdag király Szenebkai elődjének tekinthető.

A kutatók feltételezik, hogy az előkerült sír vagy Szenaiib, vagy Paentjeni király temetkezési helye lehet. Mivel mindkét uralkodóról rendkívül kevés információ áll rendelkezésre, jelenleg mindkettőjüket az Abüdosz-dinasztia részeként azonosítják.

„Természetesen nem lehetetlen, hogy az elhunyt egy teljesen ismeretlen uralkodócsaládból származott” – jegyezte meg Wegner professzor, majd hozzátette, hogy az utókor számára nem minden abüdoszi király neve maradt fenn, hiszen alig található róluk bármiféle írásos nyom. A sírban csupán festett képek maradtak, amelyek Ízisz és Nefitisz istennőket ábrázolják. Őket gyakran úgy jelenítették meg, mint akik a temetés során maguk is a gyászolók sorába álltak, kifejezve ezzel az elhunyt iránti tiszteletüket.

A kutatók azt tervezik, hogy még mintegy 10 000 négyzetméternyi sivatagi területet átvizsgálnak a nekropolisz környékén, hátha rábukkannak újabb királysírokra. Josef Wegner szerint könnyen lehet, hogy 12 vagy 15 király temetkezési helyét is megtalálhatják, akik mind valamelyik elfeledett uralkodóház tagjai lehettek.

Laurel Bestock, az egyiptológus a Rhode Island-i Brown Egyetemről, részletesen kifejtette, miért próbálták a későbbi uralkodók eltüntetni elődeik nyomait. A szakértő szerint az ókori Egyiptom fáraói arra törekedtek, hogy származásukat közvetlenül a legősibb fáraókig visszavezetve bizonyítsák jogosultságukat a trónra. Ezzel a stratégiával igyekeztek megerősíteni hatalmukat, és hangsúlyozni, hogy csak ők birtokolják a birodalom vezetésére vonatkozó jogot.

Az ország történelmének zűrzavaros időszakai alatt több királyság is párhuzamosan létezett, ami lehetőséget adott az utódoknak arra, hogy kiválasszák, kiket tekintenek ősüknek. Ebből adódóan sok más, az időben eltűnt dinasztia emléke nyomtalanul eltűnt a történelemből. Valószínűleg az Abüdosz-dinasztia is hasonló sorsra jutott. A legfrissebb régészeti kutatások talán újra felfedezhetik őket és más, egykori uralkodócsaládok tagjait, ezzel újraértelmezve és gazdagítva az ókori Egyiptom történelmét.