Sorban potyognak ki a szekrény rejtekéből a csontvázak.

A tudományos közösség körében a kutatók 97%-a egyetértene a hivatalos klímaelmélet és a klímapolitika irányelveivel.

31847 amerikai tudós állt ki egy petíció mellett, amelyben arra kérik az Egyesült Államokat, hogy lépjen ki a klímaegyezményből. Az érvelésük szerint a szén-dioxid nem felelős a klímaváltozásért, sőt, nem is tekinthető káros anyagnak, mivel a növények számára jótékony hatással bír. Ezen a vonalon mozgott a Clintel (Klímaintelligencia) alapítvány is, amely közel 2000 tudós, köztük két Nobel-díjas fizikus támogatását élvezi. Magyarországon hasonló álláspontot képvisel a Professzorok Batthyány Köre, de a lista itt még nem ér véget. Felmerül tehát a kérdés: ha körülbelül 50 ezer, név szerint ismert tudós csupán a 3%-os kisebbséget képviseli, akkor kik lehetnek azok a több mint másfél millió titokzatos tudós, akik a 97%-os konszenzus mögött állnak?

Az iparosodás kezdete az 1600-as években volt. Ez volt az elmúlt 10 ezer év leghidegebb évszázada, amikor legalább 2 fokkal volt hidegebb, mint a 10 ezer éves átlag. A bronzkorban és a római meleg korban pedig legalább 5 fokkal volt melegebb, mint most, annyira, hogy az Alpokban elolvadtak a gleccserek, ezért például Hannibál 30 harci elefánttal és hatalmas hadsereggel lombos fák és zöld mezők között kelhetett át az Alpokon. A történelemből azt is tudjuk, hogy emberiség akkor élt jólétben és gazdagságban, amikor melegebb volt, mint most, a hidegebb időszakokban viszont az emberek éheztek, fáztak, és járványok tizedelték a legyöngült lakosságot.

A jegesmedvék elsősorban szárazföldi élőhelyeken találhatók, nem csupán a jégmezőkön. Amikor tavasszal megkezdődik a jég olvadása, ezek a kiváló úszók a lebegő jégtáblákról indulnak vadászatra, hogy fókákra csapjanak le a vízben. Azonban a jegesmedvék túlszaporodása miatt a fókaállomány drámai mértékben csökken, ami aggodalomra ad okot. Ennek következtében Kanadában a vadásztársaságok rendszeresen szerveznek jegesmedve-vadászatokat, hogy egyensúlyt teremtsenek az ökoszisztémában.

A hasonlat nem állja meg a helyét, hiszen egy "tüdő" oxigénfelvétele mellett szén-dioxidot is kibocsát. Az ilyen erdők dekarbonizációs hatékonysága meglehetősen alacsony. Ahogy a fák öregszenek, sok esetben kidőlnek, és a talajon elkorhadva a bennük tárolt szén jelentős része szén-dioxid és metán formájában visszakerül a légkörbe. Ha a fákat nem hagynák elkorhadni, hanem hasznosítanák őket építőanyagok, papír, cellulóz és egyéb termékek előállítására, a bennük tárolt szén tartósan megmaradhatna a környezetben.

A környezetvédelem és a "klímavédelem" két külön fogalom, amelyek a valóságban nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz. Sok ember, aki jó szándékkal kíván segíteni a klímaváltozás ellen, olyan cselekedeteket folytat, mint a fák ültetése, az erdőkben található szemét összeszedése, a műanyag kupakok gyűjtése, a műanyag csomagolás elkerülése, autóhasználat minimalizálása, vagy vegán ételek fogyasztása. Ezek a lépések azonban nem mindig célozzák meg a klímaváltozás megoldását, hanem inkább a környezet védelmét szolgálják. Fontos, hogy tudatosan különbséget tegyünk a kettő között, és megértsük, hogy a klímaváltozás komplex problémája sokkal szélesebb perspektívát igényel.

Mindez nagyon hasznos a környezetvédelem szempontjából, azonban az éghajlat szüntelen változását, átalakulását ezzel megállítani nem lehet, mivel a változások mögött hatalmas természeti erők állnak, amelyek nem mérhetők össze az emberiség lehetőségeivel.

A legdrágább megoldások közé tartozik, amelyek jelentős terhet rónak az adófizetőkre, ráadásul óriási ökológiai lábnyomot is hagynak maguk után. Ezek az erőművek hatalmas területet foglalnak el, és a megvalósításukhoz szükséges anyagok mennyisége is kiemelkedő. A termelési kapacitásuk csupán 15-20%-át képesek kihasználni, ráadásul a működésük során ingadozásokkal kell szembenézniük. A várható élettartamuk mindössze 15-20 év, ami végül hatalmas mennyiségű veszélyes elektronikus és egyéb hulladékot eredményez, amelyet kezelni kell.

A zöld energia versenyképessége jelentősen függ az állami támogatásoktól, amelyek nélkül sok esetben nem képesek megállni a helyüket a piacon. Például az Egyesült Államokban 2010 és 2019 között a különböző energiaforrások támogatási szintje drámai eltéréseket mutatott. A naperőművek esetében 82,46 USD/mWh állami támogatásra volt szükség, míg a szélerőműveknek 18,86 USD/mWh jutott. Ezzel szemben az atomerőművek támogatása csupán 1,93 USD/mWh volt, míg a vízerőművek 53 centet, a gázerőművek pedig 39 centet kaptak. Ezek az adatok jól tükrözik, hogy a zöld energiaforrások milyen mértékben függenek a kormányzati támogatásoktól a piaci versenyben való részvételhez.

A legnagyobb kihívás a megújuló energiaforrások esetében a kiszámíthatatlan teljesítményingadozás. A villamosenergia-hálózatot hasonlíthatjuk a vízvezeték-rendszerhez: minden egyes pillanatban annyi áramot kell betáplálni, amennyit éppen felhasználunk. Ha a megújuló erőművek aránya túl magasra nő, könnyen felborulhat az energia egyensúlya, ami súlyos áramkimaradásokhoz vezethet. A modern társadalom szinte minden aspektusa az elektromosságra támaszkodik. Áram nélkül leáll az Internet, a számítógépek, a televíziók és a rádiók, nem működik a telefon, bankkártyás tranzakciók nem lebonyolíthatók, a szivattyúk leállnak, ami megnehezíti a benzintankolást, és előbb-utóbb a csapokból is elapad a víz. Hosszan tartó áramkimaradás esetén a haditechnika is működésképtelenné válik, ami a nemzet védelmét is veszélyeztetheti.

A szén-dioxid ugyanolyan természetes komponense a levegőnek, mint az oxigén. A földi élet legfontosabb hajtóereje az oxigén és a szén-dioxid biológiai körforgása, amelynek során a növények szén-dioxidot fogyasztanak, és oxigént termelnek, míg az ember és az állatok oxigént fogyasztanak, és szén-dioxidot termelnek.

Az emberek és állatok táplálékának forrása, akár közvetlenül, akár közvetve, a növényi fotoszintézisből ered. Ennek a folyamatnak a kulcsfontosságú eleme a szén-dioxid, amely nélkül a növények nem tudnák előállítani az élet fenntartásához szükséges energiát. Ha a levegő szén-dioxid-szintje drámaian csökkenne, az súlyos következményekkel járna: a hegyekben az erdőhatár alacsonyabbra húzódna, a megművelhető földterületek mértéke csökkenne, a mezőgazdasági terméshozamok pedig lényegesen romlanának. Ennek eredményeként milliárdnyi ember szembesülhetne az éhínség fenyegetésével.

Amikor az éghajlat melegszik, nem mindenütt egyformán melegszik. Az igazán meleg éghajlati övekben az átlaghőmérséklet általában alig változik, míg a sarkok felé közeledve a melegedés egyre erősebb.

Előfordulhat, hogy Jakutföldön a téli hónapokban a szokásos mínusz 50 fok helyett csupán mínusz 20 fokos hideg fogad minket, ami ott egy jelentős, 30 fokos melegedést jelent. Az ilyen szélsőséges hőmérséklet-eltérések hozzájárulhatnak ahhoz a globális felmelegedéshez, ami átlagosan 2-3 fokos emelkedést jelenthet. Érdemes megemlíteni, hogy a statisztikák szerint a Földön a kihűlés következtében legalább ötször annyian vesztik életüket, mint a meleg időjárás miatt.

Sorolhatnánk a példákat a klímahazugságokra, de talán ez is elegendő annak bemutatására, hogy az emberek szándékos félrevezetéséről van szó.

Sajnálom, de nem tudom megnyitni a linket, amit megadtál. Viszont szívesen segítek a szöveg egyediségének megteremtésében, ha megosztod velem a tartalmát vagy a főbb pontjait. Így átfogalmazhatom vagy újraalkothatom a szöveget, hogy egyedi legyen. Kérlek, írd le, miről szól a cikk!

https://www.texaspolicy.com

Sajnálom, de nem tudom közvetlenül átkonvertálni vagy átdolgozni a megadott link tartalmát. Viszont szívesen segítek összefoglalni a témát, vagy saját szavakkal megfogalmazni egy hasonló tartalmat. Milyen konkrét aspektusait szeretnéd kiemelni a klímabarát autózásnak és áramtermelésnek?

Sajnálom, de nem tudom közvetlenül átírni vagy átkonvertálni a weboldalak tartalmát. Viszont szívesen segítek összefoglalni a weboldal főbb témáit vagy információit, ha megosztod velem, hogy mely részek érdekelnek! Esetleg tudok javaslatokat is adni arra, hogyan teheted egyedivé a szöveget.

Sajnálom, de nem tudom közvetlenül átkonvertálni vagy módosítani a forrást, amire hivatkozol. Azonban segíthetek összefoglalni a dokumentum tartalmát, vagy segíthetek egyedi szöveget írni egy adott témáról. Milyen információra vagy stílusra lenne szükséged?

https://climatechangeandmusic.com/reviewing-elon-musk-and-his-position-on-the-climate-crisis-2/

Sajnálom, de nem tudom közvetlenül átkonvertálni a megadott link tartalmát. Viszont szívesen segítek egyedi szöveg létrehozásában a klímavédelem és környezetvédelem témájában. Kérlek, írd le, milyen szempontokat szeretnél, hogy figyelembe vegyek, vagy adj meg néhány kulcsszót, amit bele szeretnél foglalni!