Egyre inkább a kárhozat szélére sodródunk, hiszen már csak lépések választanak el minket attól, hogy elveszítsük a 4200 milliárd forintnyi uniós támogatást.

Szerdán számos figyelemfelkeltő cím jelent meg a magyar híroldalakon. Két, egy napon bejelentett hír állt a középpontban: az egyik bejelentést a kormány azonnal cáfolta, míg a másik valóban aggasztó jele lehet a forrásvesztés újabb veszélyének.

A helyreállítási alapot a koronavírus-járvány okozta válság kezelésére alakították ki a tagállami kormányok, mint egy különleges, egyszeri intézkedést, amely a hagyományos költségvetési kereteken túlmutat. E forrásból a tagállamok vissza nem térítendő támogatásokhoz és kedvezőbb feltételekkel elérhető kölcsönökhöz juthatnak, hogy elősegítsék gazdaságuk újjáépítését és fejlődését.

Magyarország számára a támogatás keretében több mint 6,5 milliárd euró, azaz körülbelül 2600 milliárd forint áll rendelkezésre. A kormány kezdetben elutasította a kölcsön lehetőségét, amelyet sorosozással indokoltak, de végül, az eredeti követeléseik fokozatos csökkentése után, több mint 3,9 milliárd eurót, vagyis nagyjából 1600 milliárd forintot igényeltek. Ez a közös hitel különösen kedvező lehet a magyar állam számára, amelynek államadóssága rendkívül magas kamatokkal terhelt. A vissza nem térítendő támogatással együtt a hitel értéke összesen 10,4 milliárd eurót tesz ki, ami körülbelül 4200 milliárd forintnak felel meg.

A kormány 2023-ban a hiteligénylés mellett kiegészítette a pénz elköltési tervét, hogy függetlenebbé váljon az orosz energiától, így még egy potyaelőleg is járt. A tavaly januárra lehívott, mintegy egymilliárd eurónyi előlegen túl viszont a magyar kormány továbbra sem adhat be kifizetési kérelmet, ezeket a pénzeket egyelőre nem kaphatja meg.

Az eredeti terv elfogadásakor 2022-ben 27 előfeltételt, úgynevezett "szupermérföldkövet" határoztak meg. A magyar terv utolsóként kapta meg az engedélyt, az Európai Bizottság javaslatára a tagállami kormányok által. Hasonlóképpen, a tagállami miniszterek a bizottsági értékelés és ajánlás alapján döntenek a kifizetési kérelmekről, amelyekhez fokozatosan "sima" mérföldköveket is teljesíteni kell.

Mostanra már csak Magyarországnál maradtak teljesítetlen szupermérföldkövek, a pénzért cserébe elvárt reformok. Így hazánk az egyetlen tagállam, aminek a kormánya nem adhat és nem is adott be kérelmet. Ezekben a szupermérföldkövekben szinte minden elem benne van abból a bonyolult, egymást részben-egészben lefedő rétegekből álló feltételrendszerből, amik miatt jogállamisági okokból forrásokat tartanak vissza.

A baj, hogy a sima mérföldkövekhez, azaz reformokhoz és megvalósult fejlesztésekhez kötött, minden kifizetésnél bizottsági értékelést, majd tagállami jóváhagyást igénylő rendszerben még a többi tagállamhoz is lassan csorognak az eurók. Erre jutott májusban az uniós pénzek felett őrködő Európai Számvevőszék vizsgálata is: a kifizetési kérelmek több mint felével csúsztak, a késések pedig egyre gyakoribbá váltak.

A magyarok mellett a svédek sem kaptak még rendes kifizetést, de az Európai Bizottság épp a héten javasolta az első részlet jóváhagyását. A mérföldköveket 2026 augusztusának végéig kellene letudni, és a jövő év végéig rendezhetik az utolsó igényléseket.

Már a tavaly februári EU-csúcsot megelőzően felmerült, hogy a magyar kormány az eredetileg augusztusi határidőt két évvel meghosszabbítaná. A Politico értesülései szerint most az alap legfőbb kedvezményezői, köztük Olaszország és Lengyelország is a halasztás mellett lobbiztak - de mindez hiábavalónak tűnik. A lap információi alapján több nettó befizető ország nem támogatja a határidő kitolását, amelyhez hasonlóan a helyreállítási alap létrehozásához is egyhangú beleegyezés szükséges. A német példát figyelembe véve pedig valószínűtlen, hogy sikerülne elérni ezt a változást. Még ha a német kormány nyitott is lenne a módosításra, a fiskális szigorért felelős német alkotmánybíróság valószínűleg megakadályozná azt. A testület ugyanis már eleve szigorú feltételekhez kötötte a helyreállítási alap jóváhagyását, többek között az időbeli korlátozottságot is előírva.

Az Európai Bizottság gazdasági biztosa, Valdis Dombrovskis már május közepén figyelmeztette a tagállamokat a jogi határidőre: "2026 augusztusának végéig minden mérföldkövet és célt teljesíteni kell. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 15 hónap maradt." A testület szerdán leszögezte: nem változtat a határidőn a mérföldkövekre, és 2027-től nem fizet. A mérföldköveket továbbra is le kell tudni 2026. augusztus 31-ig, a kifizetéseknél a kérelmek határideje szeptember 30., az utalásuké pedig december 31.

Az Európai Bizottság még a hivatalos nyilatkozatában sem vállalta biztosan, hogy a tagállamok képesek lesznek minden rendelkezésre álló forrást kihasználni a rövid időkeretben. Ha a tagállamok folytatják a fókuszálást, és sürgősen felülvizsgálják, valamint ahol szükséges, egyszerűsítik a helyreállítási és ellenálló-képességi terveiket, akkor lehetőségük nyílhat arra, hogy a legtöbbet nyerjék ki a hátralévő időből és a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokból.

Magyar nézőpontból kiemelkedően aggasztó, hogy a határidő változatlan maradt, hiszen úgy tűnt, a kormány korábban nem is értette meg a helyzet súlyosságát, vagy csupán a halasztás lehetőségére támaszkodott.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben úgy látta, az elérhető támogatások 2026-ig elegendőek. "Ezen felül is jár majd nekünk még pénz, s hogy ez lesz vagy nem, az 2026 utáni probléma lesz". A mostani bejelentés alapján viszont 2027-től már nemhogy a szupermérföldköveket teljesíteni vagy kérelmeket beadni lesz lehetetlen, a kifizetések is leállnak.

A Tisza Párt a szerdai bejelentés után kiadott közleményében kifejtette: a kormány láthatóan nem kívánja teljesíteni a szupermérföldköveket, így "gyakorlatilag lemondott erről a pénzügyi forrásról." Ugyanakkor, bevallani ezt nyíltan nem merik, hiszen ha hivatalosan is elismernék a feladást, a hitelminősítők azonnal reagálnának. A Tisza Párt hangsúlyozta, hogy amennyiben kormányra jutnak, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a csomagból "a lehető legtöbbet megmentsenek."

Ebbe a helyzetbe csapott bele épp szerdán egy tervezet, ami módosítaná a helyreállítási alapról szóló kormányrendeletet. A változtatás gyakorlatilag bármelyik pályázatnál megteremtené a lehetőséget, hogy "felfüggessze a támogatási kérelmek értékelését és a támogatási szerződések megkötését". A döntés feltétele, hogy "nem küldhető meg a kifizetési kérelem az Európai Bizottság részére". Most ez minden esetben igaz, mert még nem fogadtatta el a kormány, hogy teljesítette volna a szupermérföldköveket, addig pedig egyetlen kifizetési kérelmet sem küldhet be. Így az eddigi, ráérősnek mutatkozó kormányzati kommunikációval együtt elsőre tűnhetett úgy is, mintha a határidő helybenhagyása miatt a kormány egyszerűen belátta volna, hogy reménytelen az ügy, és elvágna mindent.

Ahogy viszont a módosítás szövege alapján írtuk, nincs szó róla, hogy ez a felfüggesztés automatikus lenne, csak "biztosítja a nemzeti hatóság részére annak lehetőségét". Azaz nem úgy tűnik, mintha mindenféleképpen leállítaná az összes értékelést és szerződéskötést (bár elvben nem kizárt, hogy a módosítás elfogadása után így dönt). A kormány a Telexnek küldött válaszában közölte:

"Nyilvánvaló, hogy a kormány nem mondana le semmilyen forrásról."

A javaslat szerint "a már létező támogatási szerződésekre nem vonatkozik változás, a támogató továbbra is maradéktalanul teljesíti kötelezettségeit".

A módosítás viszont más okból akarva-akaratlanul összefügg a másik, szerdai európai bizottsági bejelentéssel. Utóbbi nem csak arról szólt, hogy helybenhagyta a határidőt, hanem arról is, hogy a tagállamok hogyan zárják le sikeresen a helyreállítási terveiket 2026-ra. Többek között azt javasolta, hogy "áramvonalasítsák" a terveket: szabaduljanak az olyan fejlesztésektől, amelyek befejezésére nincs idő. Ebben akár még segíthetne is a rendeletmódosítás. A kormány kifejezetten utalt rá a Telexnek küldött válaszában, hogy a "visszatartott források bizonyos tervezett fejlesztési projektek időben történő megvalósítását ellehetetlenítik". Vagyis a módosítás jelentheti azt is, hogy az idő rövidsége miatt esélytelen befektetéseket dobják ki, ami épp arra utalna, hogy nem adta fel a kormány a helyreállítási alapot. Ez abból látszik majd, mire használja a módosítást a kormány.

A javaslatok között szerepel, hogy a projekteket érdemes lenne más uniós forrásokkal is összekapcsolni, hiszen ezek általában hosszabb távon, 2026 után is rendelkezésre állnak. Ennek szellemében a magyar kormány 2023-ban éppen ezért módosította a HÉV-felújítási terveit, hogy jobban kihasználhassa a rendelkezésre álló forrásokat.

Mindazonáltal a helyzet nem kedvező, ha a szupermérföldkövek időben történő teljesítése elmarad. Az, hogy a huszonhét célból hányat sikerült megvalósítani, arra utalhat, hogy bizonyos feltételek más eljárásokba is befolyásoló módon átnyúlnak. Ezen keresztül az Európai Bizottság már öt mérföldkövet külön értékelt.

Négy jelentős mérföldkő áll összhangban azzal az igazságügyi reformmal, amelyet 2023 végén az Európai Bizottság teljesítettnek nyilvánított. Ezzel szemben az Európai Parlament vitát indított a döntés körül, és jogi lépéseket helyezett kilátásba.

A fennmaradó 23-ból 21 szupermérföldkő a jogállamisági eljárás feltételeivel összhangban áll, amely továbbra is fagyasztja az uniós költségvetési támogatások egy részét.

Az "uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedéseket" a tagállamok szinte egyhangúlag - a magyar mellett az azóta megbukott lengyel kormány ellenzésével - szavazták meg 2022 végén. Már 2023-ban arról beszéltek nekünk kormányzati források, hogy "van egy csomó pipa", de az Európai Bizottság az igazságügyi reform 2023. decemberi elfogadásával együtt kiadott egy időközi értékelést, amiben megállapította, hogy még nem teljesült minden feltétel. Nem fejtette ki nyilvánosan egyesével, mi kész és mi nem.

A 21-ből hivatalosan csupán egy esetről van biztos információnk. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) szabályozásának felülvizsgálatát a kormány egyoldalú módosítás keretében végezte el, amely nem teljesítette a bizottság által megfogalmazott összes kérést. Ezt a helyzetet 2024 végén értékelték, de az Európai Bizottság számos problémát azonosított, így a feltételt nem nyilvánította teljesítettnek. Az egyeztetések már 2024 januárjára elakadtak az uniós testület és a kormány között, és októberig nem zajlottak érdemi tárgyalások. Azóta a többi fontos mérföldkővel kapcsolatban is csend honol a tárgyalások körül. A tavalyi év végén, egy szünet után, az Európai Bizottság újjáalakult, és idén január óta aktívan dolgozik; a miniszterek és a biztosok időnként találkoznak, de még részeredmények sem születtek. Különösen aggasztó, hogy a kekvák ügye azt mutatja, van igény a megoldásokra: az alapítványok által fenntartott egyetemek kizárása az uniós kötelezettségek alól már 2023 nyarán komoly anyagi károkat okozott. A kormány szerdai közleménye viszont azt hangsúlyozta, hogy a tárgyalások "folyamatosak", és céljuk a politikai okokból blokkolt forrásokhoz való mielőbbi hozzáférés.

Ha a kormány mind a 27 tételt teljesíteni tudná, akkor is ott maradnának a klasszikus mérföldkövek. Magyarország esetében 190 befektetést és 178 reformot tartanak számon, amelyek a kormány tervezetei között szerepelnek. Orbán nyilatkozatai, amelyek 2026 utáni megoldásokat emlegetnek, nem utalnak arra, hogy a kormány lemondott volna a pénzügyi forrásokról. Például a tanárok bérének fokozatos emelése jelentős részben az uniós költségvetésből valósul meg, emellett a szélenergia fokozottabb kihasználása és a kórházak felújítása is napirenden van. Érdekes módon a kormány éppen az utóbbi kapcsán kampányol azzal, hogy Brüsszel hibáira mutat rá, miközben hangsúlyozza, mennyire súlyos a helyzet.

Elvben van olyan lehetőség, hogy a kormány teljesíti a több mint 350 mérföldkövet a szupermérföldkövekkel együtt, az összes szükséges fejlesztést előfinanszírozva a háttérben, majd a célegyenesben - miközben az Európai Bizottságot várhatóan a többi tagállamból is leterhelik - egy nagy csomagban elfogadtat mindent. Brüsszeli forrásokkal beszélve ezt finoman szólva is valószínűtlennek tartották, főleg, ha a 2026 tavaszán várható választásig nem történne semmi. A kormány szerdai válaszából úgy tűnik, bele kell húzni: a nagyjából 4200 milliárd forintnyi alapból "már 52 darab pályázati felhívás jelent meg 2090 milliárd forintot meghaladó keretösszeggel", a kifizetések pedig "meghaladják az 1206 milliárd forintot". Ezen felül az év hátralévő részében is további felhívásokat jelentetnek meg.

Ha a helyzet nem változik, akár az egymilliárd eurós előleg visszafizetése is esedékessé válhat, és a már előfinanszírozott fejlesztések sem juttathatnak uniós forráshoz a költségvetésben. A Tisza által kiadott közlemény is rámutatott, hogy egy esetleges kudarc következményekkel járhat a hitelminősítők szemében. A Moody's目前 egy kategóriával a bóvli szint felett tartja a magyar államadósságot, negatív kilátással. Egy újabb leminősítés komolyabbá és költségesebbé teheti az állam finanszírozását. A Portfolio cikke szerint a hitelminősítő május végén jelezte, hogy a negatív kilátás stabilra váltásának egyik feltétele a szupermérföldköveknél való előrelépés. Ha viszont a szükséges reformokról szóló megállapodás jelentős késlekedést szenvedne el, vagy ha a magyar intézmények nem tudnák, vagy nem akarnák teljes mértékben végrehajtani a reformokat, az a leminősítés irányába mutatna.

Orbán korábban azt fejtegette, hogy a 2028-ban induló többéves keretköltségvetésnél vétófenyegetéssel biztosítaná be a pénzeket. Csakhogy a korábbi példák alapján a keretköltségvetésről az utolsó pillanatokban szoktak megegyezni, vagyis ez 2027 végén várható - bőven a 2026-os határidők után. A kormány ráadásul már az idei költségvetésnél betervezett az alapból 630 milliárd forintot, bár a Költségvetési Tanács ennél a tételnél "jelentős kockázatot" látott, és ez egy folyamatosan tátongó lyuk marad, amíg nem teljesülnek az előfeltételek.

Amennyiben Magyarország elveszítené a több mint 4200 milliárd forint értékű helyreállítási alapot, az egy újabb súlyos csapást jelentene, amely a korábbi forrásvesztéshez képest is jelentős lépést hátrafelé jelentene.

Utóbbinál Bóka János EU-ügyi miniszter nem érezte pontos megfogalmazásnak, hogy elvesztettük volna, de szerinte is a csak 2028-ban induló keretköltségvetés tárgyalásainál lenne cél a "reparálás".