Egy elhagyatott, világvégi hidegháborús katonai bázis újranyitása rávilágít arra, hogy Amerika komolyan veszi a globális versenyfutás legújabb szakaszát.

Az amerikai védelmi minisztérium fontolgatja az alaszkai Adak-sziget katonai bázisának újraélesztését, hogy ellensúlyozza Oroszország és Kína növekvő sarkvidéki ambícióit - írta az EurasianTimes.

A Task & Purpose amerikai online kiadvány jelentése szerint a Pentagon komolyan mérlegeli a hidegháborús időszakban kulcsfontosságú, majd elhagyatottá vált sziget újbóli katonai használatba vételét. Adak az Aleut-szigetlánc nyugati csúcsán helyezkedik el, körülbelül 1900 kilométerre délnyugatra Anchorage-től, nagyjából egyenlő távolságra az amerikai és orosz szárazföldtől. A sziget

katonai jelentősége a második világháborúban kezdődött, amikor kulcsfontosságú amerikai támaszponttá vált Japán alaszkai terjeszkedése idején.

A hidegháború időszakában az Adak-szigeti bázis kulcsfontosságú szereplője volt a szovjet tengeralattjárók figyelésének. A sziget fénykorában egy aktív haditengerészeti központként funkcionált, ahol a lakosság száma meghaladta a 6000 főt.

A Szovjetunió szétesése után a bázis szerepe drámaian visszaesett; 1993-ban bezárták, majd 1997-re végleg megszüntették a katonai működését. A korábban pezsgő település mára elnéptelenedett, 2023-ra csupán 154 lakosa maradt, akik főként a halászatból élnek. Samuel Paparo admirális, aki az amerikai Indo-csendes-óceáni Parancsnokság (INDOPACOM) élén áll, nemrégiben a szenátus fegyveres szolgálatok bizottsága előtt arra figyelmeztetett, hogy Adak stratégiai elhelyezkedése előnyös időbeli és térbeli távolságot biztosít az Egyesült Államok számára a sarkvidék felől érkező lehetséges fenyegetésekkel szemben.

A globális felmelegedés következtében a sarki jégtakaró olvadása új kereskedelmi útvonalakat teremt, és hozzáférést biztosít értékes természeti erőforrásokhoz, ami geopolitikai feszültségeket gerjeszt a térségben. Adak, amely közvetlenül a Nagy Kör Útvonal mellett helyezkedik el, egyre jelentősebb tengeri útvonal, és Oroszország csendes-óceáni flottájának gyakran használt célpontjává válik. Dan Sullivan alaszkai szenátor, aki a bázis újraaktiválásának egyik legfőbb támogatója, úgy véli, hogy Adak "az Arktisz kapuja", és a tengeri járőrözés hatósugarát akár tízszeresére is növelheti. Ez különösen lényeges egy olyan területen, ahol a jelenlegi katonai műveletek gyakran 1600 kilométeres repüléseket és levegőben történő üzemanyag-utántöltést követelnek meg.

Bár közel húsz éve nem üzemel, a bázis infrastruktúrája lenyűgözően érintetlen maradt: két 2400 méter hosszú kifutópálya, amely alkalmas bármilyen amerikai repülőgép fogadására, három móló, egy hatalmas hangár, valamint olyan létesítmények, amelyek összesen 83 millió liter üzemanyag tárolására képesek. A haditengerészet jelenleg két alternatívát mérlegel:

A vészhelyzeti alkalmazásokhoz szükséges apróbb fejlesztések, vagy a haditengerészeti jelenlét teljes mértékű és folyamatos helyreállítása.

Bár a katonai vezetők titoktartásra intenek, a sziget stratégiai jelentősége egyre inkább felkeltette a Pentagon érdeklődését.