Megkezdődött az európai válságtalálkozó, ahol nem csupán Ukrajna sorsa dől el, hanem a kontinens jövője is kulcsfontosságú kérdés.

Február 17-én, hétfőn 16 órakor Párizsban gyűltek össze több európai vezető, köztük Mark Rutte NATO-főtitkár, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke, hogy részt vegyenek Emmanuel Macron francia elnök által összehívott válságtanácskozáson.

A francia elnök azt követően hívta össze a brit, dán, holland, lengyel, német, olasz és spanyol miniszterelnököket, valamint a NATO főtitkárát és az uniós intézmények vezetőit, hogy az Egyesült Államokat irányító Donald Trump kormánya bejelentette,

Az európai vezetők egy része mély felháborodással reagált arra, hogy Donald Trump amerikai elnök felrúgta a háború kezdete óta érvényes nyugati politikát, amely szerint Volodimir Zelenszkij támogatásával nem folytatnak párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezt a megközelítést ugyanakkor többek között Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár is megszegte. Ráadásul Trump azt is világossá tette, hogy Európának nem lenne joga részt venni a béketárgyalásokon.

Trumpon kívül J.D. Vance amerikai alelnök és Pete Hegseth védelmi miniszter is felemelte a szavát a helyzetről. Hegseth különösen érdekes megjegyzéseket tett, amikor kifejtette, hogy a béketárgyalások nem a Kijev által eddig megfogalmazott követelésekkel kezdődnek, mint például Ukrajna 2014 előtti határainak helyreállítása, és azt is hangsúlyozta, hogy a honvédő háborút vívó ország NATO-tagságát el kell vetni a tárgyalások során.

Európa távolmaradását a Müncheni Biztonsági Konferencián, amely péntektől vasárnapig zajlott, egyértelműen megfogalmazta Donald Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg, a korábbi tábornok. Kijelentette, hogy az Európai Unió csak közvetett módon, az Egyesült Államokon keresztül képviselheti érdekeit a tárgyalások során.

A kezdeti felháborodást és pánikot pedig tovább mélyítette, miután Trump arra a kérdésre, hogy a tárgyalásokon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyenlő félként vesz részt - vagy egyáltalán részt vesz-e rajta -, eleinte azt válaszolta,

Ez valóban figyelemre méltó kérdés!

Az amerikai elnök később kifejtette, hogy Zelenszkij is részt vehet a tárgyalásokon, azonban február 18-án, kedden Szaúd-Arábiában kezdődő egyeztetésekre Kijev nem fog delegációt küldeni.

Ráadásul Hegseth arról is beszélt múlt héten, hogy a jövőben akár csökkenthetik az amerikai csapatokat Európában, valamint a Müncheni Biztonsági Konferencián is olyan kérdőíveket kezdtek osztogatni az európai országok tisztségviselőinek, hogy egy esetleges tűzszünet, valamint a későbbi béke után milyen biztonsági garanciákat tudnak nyújtani Ukrajnának, ami miatt egyre több európai ország aggódik azon, hogy az Egyesült Államok akár teljesen magára is hagyhatja Európát.

Az Európai Unióban, valamint az európai országok pedig ezt komoly veszélynek mérik fel,

A Müncheni Biztonsági Konferencián már elkezdődtek a diskurzusok az új valóságról, amely a kontinens politikai táját formálja. Hétfőn Macron meghívására egy informális összejövetelen találkoztak az európai vezetők, ahol a kontinens aktuális kihívásait, valamint az ukrajnai konfliktus békés rendezési lehetőségeit tárgyalták meg.

Az államfők délután négy órakor léptek be az Élysée-palota elegáns termeibe, hogy megvitatják Európa jövőjének alakulását. A találkozó kezdetben két órásra volt ütemezve, de a tervek rugalmasak, így a beszélgetések hossza változhat.

Jelenleg az európai vezetők hangulata meglehetősen összetett, amit jól tükröz Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének közösségi médiában megosztott posztja. Az egykori német védelmi miniszter a "kritikus" egyeztetésre való megérkezéséről számolt be, ami arra utal, hogy a kontinentális politikai tájban feszültségek és kihívások vannak jelen. Az ilyen bejegyzések nemcsak a politikai helyzetre világítanak rá, hanem az együttműködés sürgető szükségességét is hangsúlyozzák.

Európa biztonsága egy kritikus pillanathoz érkezett. Igen, az ukrán helyzetre utalok, de ez ránk is vonatkozik. Sürgető szükség van egy újfajta gondolkodásra, valamint a védelmi költségvetésünk növelésére. Most mindkét lépés elengedhetetlen.

Eközben akadtak, akik nem osztották a borongós nézőpontot. António Costa, az Európai Tanács elnöke például optimistán közelítette meg a mostani találkozót, hangsúlyozva, hogy ez csupán a folyamat kezdetét jelenti. A jövőben minden olyan partnerrel folytatják a párbeszédet, akik elkötelezettek az európai béke és biztonság iránt. Costa hangsúlyozta, hogy az Európai Unió és tagállamai kulcsszerepet játszanak e kezdeményezésben.

Az informális találkozó előtt több résztvevő is megosztotta véleményét arról, miként lehetne megerősíteni Európa pozícióját, illetve hogyan lehetne biztosítani a megfelelő helyet a tárgyalóasztalnál. Donald Tusk lengyel miniszterelnök, a többi kollégájához hasonlóan, a védelmi költségvetések emelését emelte ki, míg brit kollégája, Keir Starmer, már a brit katonák békefenntartóként történő ukrajnai küldéséről is beszélt.

Az Élysée-palota legfrissebb közleménye alapján az informális találkozóra szóló meghívóban, amelyen Franciaország mellett Dánia, az Egyesült Királyság, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország és Spanyolország képviseltette magát, továbbá Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke, és Mark Rutte, a NATO főtitkára is részt vett, Emmanuel Macron legfőképpen arra számít, hogy a vendégekkel közösen megvitatják,

A találkozó egyébként nem aratott egyöntetű sikert még Európában sem,

Natasa Pirc Musar, a szlovén elnök, kifejezte sajnálatát amiatt, hogy hazáját nem hívták meg egy fontos eseményre. Véleménye szerint a meghívottak listája rendkívül szimbolikus, és jól tükrözi, hogy "még az Európai Unió keretein belül sem élvez minden tagállam egyenlő bánásmódot". Ezt a helyzetet aggasztónak tartja, mivel szerinte ez nem az az Európa, amelyre vágyunk, és amelyet a világ tiszteletben tart. Emellett úgy véli, hogy az ilyen diszkrepanciák miatt az észak-amerikai szövetségesek sem tekintik megfelelő partnernek a kontinens egyes államait.

A Le Monde francia lapnak név nélkül egy cseh kormányzati forrás ezt a francia elnök arroganciájának jelének vélte, míg Románia ideiglenes elnökének biztonságpolitikai tanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy a NATO keleti határai, elsősorban a Fekete-tenger biztonsági kérdéséről biztosan nem esik szó emiatt.

Addig a magyar kormány amiatt bírálta a párizsi informális csúcsot, mert az a kormány olvasata szerint "Trump-ellenes, háborúpárti európai vezetők" ültek össze, akiknek a célja, hogy megakadályozzák a békét - erről beszélt például Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter.