Európai autógyártók is nehéz helyzetbe kerülhetnek az Irán és Izrael közötti konfliktus következményeként.
Az utóbbi időszakban a feszültség Irán és Izrael között drámaian fokozódott, hiszen a kölcsönös dróncsapások következtében már számos civil életét veszítette el. Az ilyen konfliktusok nem csupán az emberekre, hanem az iparra is súlyos hatással vannak, komoly gazdasági következményekkel járva a térség számára.
A világ ismét egy újabb fegyveres konfliktus terhe alatt görnyedezik, amely nem csupán a helyi lakosságot, hanem a globális gazdaságot is súlyosan érinti. Bár a Közel-Keleten a konfliktusok elmélyülése már régóta nem okoz meglepetést, a mostani helyzet különösen aggasztó. A tragikus emberi veszteségek és a civilek otthonainak megsemmisülése mellett a feszültség sok más területen is érezteti hatását. Jelen cikkünkben a járműipar szempontjából nézzük meg a következményeket, és azt, hogyan befolyásolja ez az iparágat a régióban kialakult helyzet.
A járműipar egyik legnyilvánvalóbb kihívása az olajárak drámai emelkedése, ami hosszú távon mindenkinek kellemetlen helyzetet teremt. Ugyanakkor vannak olyan vállalatok, amelyek számára ez a helyzet még közvetlenebb következményekkel jár.
Irán autóipara jelentős mértékben érintett az atomprogram miatt bevezetett szankciók következményeiben, ami drámaian korlátozza a gyártási és értékesítési lehetőségeket. A dinamikus növekedés helyett inkább stagnálásról beszélhetünk, hiszen évente körülbelül 1 millió autó készül az országban. A csúcsteljesítmény 2011-ben volt, amikor 1,65 millió jármű hagyta el a gyárakat, ám 2024-re ez a szám 1.188.471-re csökkent, míg az új autók iránti kereslet 992.102 darabra korlátozódott. Érdekes megfigyelni, hogy az iráni autógyártók nem tudták kihasználni az orosz-ukrán konfliktus adta lehetőségeket, hogy belépjenek az orosz piacra; ezt a szerepet a kínai gyártók sikeresen át tudták venni.
Az iráni autópiacot döntően a francia gyártókhoz szoros szálakkal kapcsolódó helyi vállalatok dominálják. 2024-re a SAIPA lett a legnagyobb eladó, így már 2020 óta folyamatosan vezeti a rangsort. A cég tulajdonosi szerkezetében 75%-ban iráni érdekeltségek, míg 25%-ban a Citroën részesedése található. Az utóbbi évek során azonban a SAIPA főként koreai cégek modelljeit gyártja, licenc alapján, így a kínálatában egyre inkább a koreai autók is megjelennek.
A másik jelentős szereplő az Iran Khodro, amely hosszú ideig meghatározó tényező volt a helyi autópiacon. Ez a vállalat szintén iráni gyökerekkel bír, és számos francia autógyártó, mint például a Peugeot és a Renault modelljeit készíti licenc alapján.
Ahogyan a SAIPA, úgy az Iran Khodro is teheráni székhellyel rendelkezik, így az Izraellel való konfliktus komolyan érinti a vállalatokat - ez a két cég adja az iráni helyi gyártás mintegy 90 százalékát, mellettük egyre inkább kínai gyártók vannak feljövőben, így a Chery, az MG vagy a Dongfeng. A francia alapítású iráni cégcsoportokban is egyre fontosabb szereplők a kínai gyártók különböző vegyesvállalatok formájában.
A konfliktus időtartama jelentős hatással lehet az iráni autópiacra, és komoly csökkenés következhet be az eladások terén. Ez a helyi gyártók mellett a francia és kínai autógyártók számára is érzékelhető következményekkel járhat.
Izraelben a konfliktus fokozódása esetén nem csupán az autógyártók, hanem a technológiai cégek is nehéz helyzetbe kerülhetnek. Az egyik legismertebb izraeli vállalat, a Mobileye, amely a vezetőtámogató rendszerek és az autonóm járművek fejlesztésével foglalkozik, különösen érzékeny lehet a helyzet alakulására. A cég innovatív technológiái a Volkswagen Csoport, a Valeo és a kínai Zeekr számára is alapvető fontosságúak, így a geopolitikai feszültségek komoly hatással lehetnek az iparágra.
A világ legértékesebb chipgyártója, az Nvidia szintén izraeli cég, működését negatívan érintheti egy elhúzódó háború.
