Orbán Balázs véleménye szerint ez a világnézet könnyen a harmadik világháború küszöbére vihet minket.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója figyelmeztetett arra, hogy a liberális ideológia leegyszerűsített megközelítése, amely a világot "jó" és "rossz" országokra osztja, akár a harmadik világháború kirobbanásához is vezethet. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) által rendezett MCC Fesztivál keretében zajló panelbeszélgetésen a szakértők hangsúlyozták, hogy az Európai Unió elvesztette stratégiai autonómiáját, és egyre inkább elszigetelődik a globális színtéren. A jelenlegi liberális világnézetet pedig naivnak és kockázatosnak tartják, mivel figyelmen kívül hagyja a nemzetek közötti természetes különbségeket.

"A közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy szorosan érintettek vagyunk az orosz-ukrán konfliktusban, amely sok magyar számára aggasztó" - kezdte Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója és a panelbeszélgetés moderátora. Ezt követően a résztvevők felé fordult, és feltette a kérdést: "Milyen további feszültségek várhatók? Elképzelhető egy harmadik világháború?"

Orbán Balázs alaposan kifejtette, miért tartja kifejezetten aggasztónak a jelenlegi liberális eszmerendszert. "Egy olyan megközelítést kínál, amelyben a világot jó és rossz emberek, valamint demokráciák és autokráciák dichotómiájában próbálja elhelyezni" - mondta a miniszterelnök politikai igazgatója. Véleménye szerint ez a leegyszerűsített nézőpont nem engedi meg a valóság összetettségének megfelelő felfogását.

Ha nem tudunk más jelentést adni a világról, akkor a liberális kiindulópont elvihet minket a harmadik világháborúhoz.

Hangsúlyozta: „Mi, konzervatívok, nem kedveljük, amikor a világnézetünket egy egyszerű képlet alapján próbálják meghatározni.” Úgy véli, hogy „ha ezt elfogadjuk, a liberálisok kerülnek fölénybe, és ezzel mi mindannyian veszítünk. Ennek következményeit az egész nyugati világ meg fogja érezni.”

Patrick Deneen, a University of Notre Dame politikai filozófia professzora szerint Amerika már túllépett a naiv liberális gondolkodásmódon, míg az Európai Unió továbbra is ragaszkodik hozzá. Úgy látja, az Európai Unió vezetése egymáshoz hasonlatos országokat, egy masszát akar létrehozni.

Az EU jelenleg komoly nehézségekkel küzd, mivel azt vallja, hogy ha eltüntetjük a különbségeket a különböző népek között, akkor elérhetjük a folyamatos fejlődést és a békét a világban. Ez a megközelítés azonban szélsőséges és naiv, hiszen figyelmen kívül hagyja a valós eltéréseket, ami végső soron a saját érdekeit is veszélyezteti.

Deneen kifejtette, hogy „ezek a különbségek az európai kultúra gazdagságát tükrözik”. Véleménye szerint a megoldás abban rejlik, hogy inkább kapcsolódnunk kell egymáshoz, mintsem ideológiák mentén haladnánk; a valódi együttműködéshez a szakpolitikákra kellene fókuszálnunk.

James Orr, a Cambridge-i Egyetem vallásfilozófia szakának oktatója éles bírálatot fogalmazott meg a brit politikai elit "ukrán mentális hozzáállásával" kapcsolatban.

Figyelemre méltó, hogy milyen erős ideológiai egység alakult ki az ukrán helyzettel kapcsolatban Nagy-Britanniában a háború kitörése óta. A politikai spektrum minden oldaláról, valamint a legtöbb elemző részéről hiányzik az a szándék, hogy a konfliktust saját, egyéni nézőpontjuk alapján értékeljék.

Orr felhívta a figyelmet arra, hogy a kérdést leegyszerűsítő nézőpontok szerint "Putyint csak úgy tudjuk felfogni, ha Hitlerként tekintünk rá, míg Zelenszkijt Churchillként kellene szemlélnünk" – ám ez a megközelítés téves. "Ez a kisiskolás szintű gondolkodás azt mutatja, hogy mennyire félreértjük a nemzetközi kapcsolatok bonyolultságát. Rendkívül naiv." A docens kifejezte elismerését a magyar álláspont iránt, amit "nagy bátorságként" méltatott a kezdetektől fogva.

Orbán Balázs véleménye szerint a Biden-kormány tudatosan "proxy háborúként" tekint az ukrán helyzetre, és olyan befolyást gyakorolt Európára, hogy a jelenlegi német és francia vezetés a háború szempontjából a legnagyobb kihívást jelenti. A politikai igazgató kiemelte: "Mi, a józan eszű európaiak, tisztában vagyunk azzal, hogy ez a konfliktus csupán veszteségeket hozhat számunkra."

Mi, magyarok világosan érzékeltük, hogy az előző amerikai kormány Ukrajnát csupán egy proxyháború színtereként kezelte.

Orbán Balázs kifejtette, hogy a Biden-adminisztráció célja az volt, hogy "Európát belekeverje a háborúba", ami szerinte azt eredményezi, hogy valójában nincs is valós stratégiai autonómiánk.

Most azonban, hogy Donald Trump újra elnök lett, változás történt, ők szakítottak a proxy háborúval. "Próbálunk a békéért dolgozni, egy biztos, nem fogjuk tovább finanszírozni a háborút" - jelezte Orbán Balázs. A politikai igazgató szerint meg kell találnunk az egyensúlyt aközött, hogy lojális, jó tagjai legyünk a NATO-nak és megtaláljuk a helyünket Európában. Ha ez nem sikerül, akkor ez az évszázad nem a legpozitívabb évszázad lesz Európa számára."

A legújabb USA-EU vámmegállapodással összefüggésben Orbán Balázs kijelentette, hogy az egyezményben rejtett információk találhatók, amelyek Ukrajnát érintik.

Egy olyan megállapodást fogadtak el, amely Európa számára kedvezőtlenebb feltételeket tartalmaz, mindez pedig Ukrajna érdekében történt.

- felfedte. "Az EU tagállamainak érdekeit feláldozták. Ezért mi, magyarok, határozottan állítjuk, hogy sürgősen le kellene mondaniuk. Kiderült, hogy nem azokat az értékeket képviselik, amelyeket kellene."

Ez figyelmeztetés nagyon sok európai számára. Amióta a britek távoztak és a német és francia vezetés meggyengült, arra jöttünk rá, hogy nincs erős vezetés.

A bürökrácia dominálja a vezető pozíciókat, ahol a döntéshozók saját politikai elképzeléseiket próbálják rákényszeríteni a társadalomra. A globális kihívások, mint a migráció, a zöld átállás vagy a háború, sürgetik a globális válaszokat – a brüsszeli elit ezt a "hatalomra van szükség" üzenettel fogalmazta meg. Mivel ezek a komplex problémák nem oldhatók meg csupán nemzeti keretek között, a hatalom koncentrálása tűnik a megoldás kulcsának, hiszen az eddigi próbálkozások sokszor kudarcot vallottak.

A kereskedelempolitika vonatkozásában a felelősség teljes mértékben az ő vállukon nyugszik. Ők képviselik a 27 tagállam érdekeit a tárgyalások során. Határozottan ellenérvet fogalmaznék meg azokkal szemben, akik azt sugallják, hogy a jelenlegi helyzetben célszerű lenne kiterjeszteni Brüsszel hatalmát. A politikai nézőpont szerint éppen ellenkezőleg: vissza kell szereznünk mindazt a hatalmat, amelyet Brüsszel jogtalanul magához ragadott. Ha nem cselekszünk így, akkor saját magunkat egy zsákutcába kormányozzuk.

Patrick Deneen véleménye szerint a vámmegállapodás mindenkinek hozott valamilyen előnyt, mivel a kereskedelmi kapcsolatok továbbra is működnek. Sokakban aggodalom merült fel azzal kapcsolatban, hogy az EU és az Egyesült Államok között szakadás történhet. Emellett attól is tartottak, hogy a két oldal közötti kommunikáció megszakad, de ezt sikerült elkerülnünk.

Szerinte a leglényegesebb dolog a kommunikáció, a kereskedelem és az EU valamint az Egyesült Államok közötti különleges kapcsolat megőrzése.

James Orr új szempontból közelítette meg a kérdést: "Több újságíróval beszéltem, akik arról biztosítottak, hogy a Trump-kormányzat zűrzavaros, és vámpolitikája gazdasági válságot idéz elő." Ez azonban nem valósult meg; sőt, az Egyesült Államok kereskedelmi megállapodást kötött az EU-val. "Bár a részletek még nem teljesen világosak, az egyértelmű, hogy Amerika jelentős előnyöket harcolt ki. Az a hozzáállás, hogy Amerikának kell az első helyen állnia, nyilvánvalóan tükröződik a megállapodásban."

A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy Brüsszel maga lett a világ legelszigeteltebb erőközpontja, mivel konfrontációba került az Európai Unió az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával is

Azzal a váddal illetnek minket, hogy Magyarország elszigetelődött, de csak egy pillantást kell vetni a térképre, hogy lássák, mi valójában zajlik.

„Tedd különlegessé a szövegedet!” – mondta a politikai igazgató. Véleménye szerint beszédes, hogy míg az Egyesült Államok folyamatosan fenntartja a párbeszédet Oroszországgal, az Európai Unió ezzel szemben nem követi ezt a példát. Ráadásul, amikor a brüsszeli vezetők Kínába látogatnak, hogy javítsák a kapcsolataikat, gyakran „megalázó” helyzetbe kerülnek.

James Orr véleménye szerint a konzervatív oldalon egy izgalmas változás kezdődött: "Ami most történik, az a természetes rend helyreállítása, melyben a függetlenség szelleme és a nemzeti identitás gondolata kerül előtérbe." A docens úgy véli, hogy "a jobboldali és konzervatív pártok világszerte mozgalmakat indítottak. Kicsit csibész módjára kísérleteznek, de nem lehet őket egyetlen negatív skatulyába sorolni."