Felcsuti Péter: Az emberiség nagy szökése A mű egy merész és izgalmas utazásra invitálja az olvasót, amelyben az emberi lét mélységeit és magasságait járjuk körbe. A szerző szellemesen és provokatívan mutatja be azt a pillanatot, amikor az emberiség úgy

Természetesen! Íme egy alternatív megközelítés a "bevezető" helyett: **Köszöntő gondolatok:** Képzeljünk el egy pillanatot, amikor a lehetőségek kapui kinyílnak előttünk. Minden új kezdet egy új kalandot rejt magában, és mi most egy izgalmas útra lépünk. Célunk, hogy felfedezzük a témát, amely előttünk áll, mélyebb betekintést nyerjünk, és közösen új perspektívákat találjunk. Készüljünk fel, hogy együtt merüljünk el a részletekben és a nagy egészben!

Tizenöt évvel ezelőtt értelmes elfoglaltságot keresve - 40 évnyi bankszakmai pályafutással a hátam mögött - úgy döntöttem, megpróbálkozom szakfordítással, pontosabban: angol nyelven kiadott társadalomtudományi, ezen belül főként közgazdasági könyvek magyarra történő fordításával (és persze megjelentetésével). Nem számítva az igyekezetet az értelmes elfoglaltság felkutatására, a motivációm hármas volt: nagyon szeretek olvasni, szeretem az angol nyelvet és nem utolsó sorban azt is gondoltam, hogy ezeknek a könyveknek a többsége "magától" nem fog eljutni a hazai közönséghez, így a munkámnak lehet valamennyi szélesebb értelemben vett haszna is. E könyvek többsége ugyanis valóban első osztályú, sőt a feletti; Nobel-díjas és másképpen ünnepelt szerzők műveiről van szó, amelyeket a szerzők nem elsősorban a szakma, inkább a szélesebb olvasóközönség számára szántak.

Az utóbbi időszakban minden egyes kötethez írtam egy rövid összefoglalót, amelyeket megosztottam a Facebook-oldalamon. Most, a Népszava támogatásával, lehetőségem nyílik arra, hogy ezeket az írásokat egy szélesebb közönséghez is eljuttassam.

Angus Deaton: A Nagy Szökés - Az egészség, a gazdagság és az egyenlőtlenségek gyökerei. Corvina Kiadó, 2017 Ez a könyv mélyreható elemzést nyújt a modern társadalmakban tapasztalható gazdasági és egészségügyi egyenlőtlenségekről. Deaton, aki Nobel-díjas közgazdász, feltárja, hogyan alakították a történelmi és társadalmi tényezők a jólét eloszlását a világ különböző részein. A mű alapvető kérdéseket vet fel a gazdasági fejlődésről, az egészségügyi rendszerekről és a társadalmi igazságosságról, miközben világos és érthető stílusban tárja fel az összetett összefüggéseket. Az olvasók számára nemcsak elméleti megközelítéseket kínál, hanem gyakorlati példákkal is illusztrálja a problémákat, ami lehetővé teszi, hogy jobban megértsük a globális kihívásokat, amelyekkel szembe kell néznünk. Az „A nagy szökés” című könyv tehát nem csupán tudományos munka, hanem egy fontos társadalmi diskurzus kezdete is, amely arra ösztönöz, hogy gondolkodjunk el a jövőnkről és a közös felelősségünkről.

A brit-amerikai szerző 2015-ben elnyerte a közgazdasági Nobel-díjat a fogyasztással, a jóléttel és a szegénységgel kapcsolatos kutatásaiért. 2020-ban nagy visszhangot váltott ki a feleségével, Anne Case-zel, a szintén kutató-közgazdásszal közösen írott könyve, aminek a címe kicsit szabad fordításban: A halál oka: kétségbeesés. A téma az amerikai fehér munkásosztály körében elszaporodó öngyilkosság, kábítószer- és alkoholfogyasztás és más devianciák. Mindezek következtében az USA-ban az utóbbi években csökkent a születéskor várható élettartam, ami példa nélküli a fejlett világban. Az ok, ahogy Anne Case fogalmaz: "(...) a társadalom nem biztosít egyes tagjai számára keretet, hogy méltó és értelmes éljenek".

Deaton könyvének címe a hasonló nevű filmre utal, amely valós történelmi eseményeken alapul. A II. világháború alatt amerikai és egyéb hadifoglyok hihetetlen leleményességgel és kitartással próbáltak megszökni egy szigorúan őrzött német fogolytáborból. Bár a német hatóságok végül az összes szökevényt elfogták, kivéve három kivételt, a film az emberi szabadságvágy diadalát hirdeti, amely a legzordabb körülmények között is képes felszínre törni.

Deaton könyvében az emberi történelem egyik legjelentősebb fejlődését, a szegénység, a rossz egészségi állapot és a korai halál elől való menekülést tárja elénk. Ez a folyamat körülbelül 250 évvel ezelőtt indult, és napjainkig is tart. A szerző a jólét fogalmát széleskörűen értelmezi: ide tartozik minden olyan tényező, amely hozzájárul ahhoz, hogy az emberek élete valóban értékes és boldog lehessen. Ez magában foglalja az anyagi helyzetet, a fizikai és mentális egészséget, a tanulás lehetőségét, valamint azt a képességet, hogy formálhassuk a saját sorsunkat és aktívan részt vehessünk közösségünk életében. A könyv középpontjában az anyagi jólét, az egészségi állapot és a várható élettartam áll, amelyek mind alapvető fontosságúak az emberi fejlődés szempontjából.

A szerző fontos gondolata, hogy a haladás elkerülhetetlen velejárója a kezdeti egyenlőtlenség; sok ok miatt vannak, akik induláskor elől haladnak, vannak, akik a derékhadat alkotják és vannak, akik lemaradnak. Ez igaz egyénekre, társadalmi osztályokra és országokra is. Érdekes táblázatban mutatja be például az angol arisztokrata családok és a "pórnép" születéskor várható élettartamát a XVI-XVIII. század folyamán. A kettő egy darabig együtt haladt, majd a XVIII. századtól kezdve az olló az arisztokrácia javára szétnyílt (jobb táplálkozás, új és drága gyógyszerek, himlő elleni oltás). Aztán a XIX. századtól kezdve az olló újrazárult, ahogy egyre több ember számára váltak elérhetővé azon dolgok, amelyeknek köszönhetően tovább élünk. Ugyanez a jelenség az országok között is megfigyelő. A XVII. századtól kezdődik a Nagy Széttartás, amikor Nyugat-Európa és az Egyesült Államok, illetve a többi angol nyelvű terület, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland elhúznak a világ többi részétől és ez így maradt nagyjából egészében a XX. század végéig. Ám azóta, elsősorban Kína és India gyors növekedésének köszönhetően, az olló zárul, miközben az országokon belüli egyenlőtlenségek - ahogy arról már sokszor szó volt - növekednek.

A globalizáció kétségtelenül a legnagyobb társadalmi átalakulást jelenti a modern korban, azonban az általa hozott eredmények szélsőséges ellentmondásokkal bírnak. Miközben számos ember, összesen százmilliók, léptek ki a mélyszegénységből, a fejlett országokban egyre inkább felnagyultak a vagyoni és jövedelmi különbségek. Deaton figyelmeztet arra, hogy ez a tendencia komoly kockázatokat rejt magában; azok, akik korábban sikeresen átugrották a nehézségeket, most elzárhatják a lehetőségeket mások elől. Ugyanakkor a szerző óvatos optimizmussal tekint a jövőbe, hangsúlyozva, hogy bár lehetnek, akik megpróbálják eltorlaszolni az utat, a tudás, ami az új lehetőségek megteremtéséhez szükséges, nem semmisíthető meg.