FEOL - Fejér megye évfordulós emlékei: Egy különleges utazás a múltba Fejér megye gazdag történelemmel és kulturális örökséggel büszkélkedhet, amelynek évfordulói mindig is fontos szerepet játszottak a helyi közösségek életében. E jeles alkalmak nem csup
A Fejér megyei Víz- és Csatornaművek legfrissebb adatai szerint az ivóvíz ellátás a közelmúltban a következőképpen alakult: július 24-én 35 088 köbméter, 25-én 35 216 köbméter, míg 26-án már 35 503 köbméter ivóvizet használt el Székesfehérvár. Érdemes megjegyezni, hogy ez a fogyasztás jelentősen felülmúlja a tavalyi év hasonló időszakában mért 28 000 köbméteres napi átlagot, ami csúcsnak számított. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a város öreghegyi víztároló medencéje folyamatosan üres, és a szokásos 4,5 méteres vízoszlop helyett csupán 60 centiméteres vízmagasságot mérnek a hajnali órákban. Gyurcsek Jenő, a vízművek székesfehérvári üzemvezetője hangsúlyozta, hogy a csökkent vízszolgáltatás oka nem a vízhiány, hanem a vízszolgáltatási rendszerek gépeinek korlátozott teljesítőképessége. Az 1974-es Fejér Megyei Hírlap beszámolója szerint ez a helyzet komoly kihívások elé állítja a vízműveket.
Gerleinvázió a Váraljasoron: Egy szokatlan madáresemény A Váraljasor csendes utcáját nemrégiben egy különös jelenség rázta meg: a gerlék szokatlanul nagy számban lepték el a környéket. Az idilli környezet, ahol a fák alatt sétálgató lakók élvezhették a természet nyugalmát, hirtelen a gerlék csivitelésének és repülésének zsongásával telt meg. A madarak, mintha csak egy titkos megbeszélés után érkeztek volna, csoportokban gyülekeztek, és a közeli park fáira telepedtek. A helyi lakosok eleinte csodálkozva figyelték a színpompás jelenetet, míg a gyerekek izgatottan mutogattak rájuk. Azonban ahogy telt az idő, a gerlék egyre inkább birtokba vették a teret, és a Váraljasor lakói számára egyre inkább zavaróvá váltak. A városlakók között elindultak a találgatások: vajon mi állhat a gerleinvázió hátterében? Egy új, vonzó táplálékforrás, vagy csak a madarak vándorlási szokásainak változása? Míg a helyi ornitológusok a madarak viselkedésére és szokásaira próbálták a választ megtalálni, a lakosoknak meg kellett tanulniuk együtt élni a szokatlan vendégekkel. A gerlék jelenléte végül új közösségi eseményeket is inspirált. Az emberek összegyűltek, hogy megfigyeljék a madarak életét, és a gyerekek számára különféle madármegfigyelő programokat szerveztek. Így a Váraljasor nemcsak a gerlék, hanem a közösség színesedésének színhelyévé is vált. A gerleinvázió tehát nemcsak egy különös természeti jelenség, hanem egy új lehetőség is a közösség számára, hogy közelebb kerüljön egymáshoz és a természethez. Kérdés, hogy meddig maradnak velünk ezek a bájos madarak, de addig is élvezzük a különleges látványt, amit nyújtanak!
A Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat Váraljasori hat és fél holdas tárolótelepén valóságos "góré-várost" építettek fel. Harminckilenc kukoricatároló sorakozik itt katonás rendben, amelyekben több mint négyszáz vagon csöves tengerit tudnak elhelyezni. A telepnek már hetek óta "vendégei" is vannak. Egy népes gerlesereg özönlötte el a górékat. A mintegy tízezernyi madártársaság valósággal ellepi a tárolókat, a szabadon hagyott kukoricahalmokat, az ereszcsatornákat és a villanyvezetékeket. Tömegükre jellemző, hogy tavaly többórás áramszünetet is okoztak, az egyik villanyvezeték leszakadt a rátelepedő madarak súlya alatt. Hozzávetőleges számítások szerint naponta ezer kilogramm szemet pusztítanak el - írta az 1964-es Fejér Megyei Hírlap hasábja.
