Gálik Zoltán a brüsszeli csúcsról kifejtette, hogy Európa nem csupán az uniós keretek között, hanem a nemzetállamok szintjén is új irányvonalakat keres. Az elmúlt időszak eseményei arra utalnak, hogy a kontinens országai egyre inkább saját érdekeik mentén

Az Európai Unió vezetői csütörtökön, Brüsszelben rendkívüli csúcstalálkozón egységesen hagyták jóvá a ReArm Europe nevű védelmi beruházási tervet, amely akár 800 milliárd eurónyi forrás mozgósítását is lehetővé teszi a következő öt évben. A csúcson Ukrajna támogatásáról is tárgyaltak a megjelentek, de míg a védelmi fejlesztések ügyében egység mutatkozott, Magyarország továbbra is ellenzi az újabb pénzügyi segítségnyújtást Kijev számára.

Gálik Zoltán az InfoRádióban elmondta: a csúcstalálkozó központi témája az európai biztonságpolitika megerősítése volt, a kezdeményezők kijelölték a kereteket és a legfontosabb célokat. Végül mind a 27 tagállam támogatásával fogadták el azt a javaslatot, amely alapján az Európai Unió a jövőben a védelempolitikában és a fegyverkezés területén is jobban összefog, valamint megnyitja a lehetőséget, hogy a tagországok az EU-s költségvetésből is fizethessenek hadi beruházásokat. Ebben a kérdésben teljes konszenzus volt, a találkozón ugyancsak napirendre kerülő, az Ukrajna további segítését garantáló nyilatkozatot viszont egyedüliként Magyarország nem támogatta, így az Európai Unió nevében nem született állásfoglalás, hanem csak a kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő, Kaja Kallas adott ki egy nyilatkozatot, amelyben kiállt Ukrajna mellett.

Az egyetemi docens megjegyezte, hogy "biztosan kedvezőtlen következményekkel járt az Európai Unió tagállamaiban", hogy Magyarország nem támogatta az Ukrajna melletti kezdeményezést. Ugyanakkor mindenképpen örömteli fejlemény, hogy a másik kérdésben a felek között teljes egyetértés alakult ki. Véleménye szerint jótékony hatással bír, hogy az európai integráció ebbe az irányba halad, és Brüsszelben konkrét ígéretek is elhangzottak, miszerint 800 milliárd eurót különítenek el létfontosságú védelmi kiadásokra és fejlesztésekre. A célkitűzések között szerepel az európai védelmi ipar erősítése, a stratégiai függőségek csökkentése, valamint a létfontosságú katonai képességek - mint például rakétavédelem, dróntechnológia és kiberbiztonság - gyors megerősítése is.

Gálik Zoltán hangsúlyozta, hogy ez a megállapodás új lehetőségeket teremt a tagállamok számára a védelempolitikai források bővítésére. Ezen kívül felhívta a figyelmet arra, hogy az európai Stabilitási és Növekedési Paktum menekülési záradékának esetleges aktiválása révén az EU tagállamai rugalmasabbá válhatnak a gazdasági kihívások kezelésében.

A védelmi kiadások növelésére úgy van lehetőség, hogy e közben biztosítva legyen a túlzottdeficit-eljárás elkerülése.

Továbbá az unió létrehoz egy 150 milliárd eurós hitelkeretet is, ahonnan igényelhetik majd a tagországok a védelmi kiadásokra szánt összegeket. Természetesen meghatározták, hogy milyen célokra lehet költeni, így például drónvásárlásra, katonai mobilitásra vagy kiberbiztonságra is. Jelentős segítség lehet, hogy a kohéziós programokból is engedélyezik majd bizonyos összegek átcsoportosítását az említett célokra, valamint a megtakarítási és befektetési unió, illetve az Európai Beruházási Bank segítségével is lehet majd mobilizálni különböző összegeket és hitelt igényelni arra, hogy az európai védelem megerősödjön.

Gálik Zoltán felidézte, hogy az elmúlt bő három évtizedben állandó vita tárgya volt, hogy milyen intézményi keretek között alakítsák a védelempolitikát. Nem jött létre egyezség abban, hogy az Európai Unió, a NATO vagy esetleg a nemzetállamok szintjén valósítsák meg a távlati elképzeléseket, reformokat. Az egyetemi docens szerint az elmúlt hetek fejleményei alapján úgy tűnik, az állandó bizonytalanságot most határozott iránymutatások váltják fel, ugyanis "körvonalazódik egy nagyon erős mag", amelyben Franciaország és az Egyesült Királyság törekszik a vezető szerepre. Ehhez a csoportosuláshoz csatlakozott már többek között Olaszország, Németország és Lengyelország, Keir Starmer brit miniszterelnök pedig a napokban arról beszélt, hogy akár további húsz állam is társulhat még hozzájuk.

A szakértő véleménye szerint a tervezett fejlesztések megvalósítása elengedhetetlenül igényli a NATO már meglévő infrastruktúrájának kihasználását. Ezért a legjobb megoldás az lenne, ha a már rendelkezésre álló alapokra építenének. "A parancsnoki struktúrától kezdve a stratégiai tervezés különböző aspektusaiig számos olyan elem létezik, amely a NATO keretein belül valósul meg."

Az Európai Uniónak várhatóan meghatározó szerepe lesz a pénzügyi támogatások koordinálásában és a védelmi ipar integrálásában.

Sok halogatás után most nagyon gyors megoldás született, de természetesen a jogi keretek kidolgozása még akár hónapokig is eltarthat" - magyarázta Gálik Zoltán.

A csütörtöki csúcstalálkozón az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok szerepe elengedhetetlen az európai védelem szempontjából. Donald Trump azonban az utóbbi időszakban többször is bírálta Európát, amiért nem fektet elég pénzt a katonai kiadásokra. Egy egyetemi docens ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy nem csupán uniós szinten, hanem a tagállamok és partnerek között is megindult egyfajta aktivitás. Példaként említette, hogy a brit miniszterelnök nemrégiben Washingtonba látogatott, ahol tájékoztatta Trumpot arról, hogy az Egyesült Királyság 2027-ig a GDP-arányos védelmi kiadásait 2,3%-ról 2,5%-ra kívánja emelni. Gálik Zoltán szavaival élve, a kezdeményezések alapján egyértelmű, hogy

Európa célja, hogy a változások ne csupán az uniós keretek között, hanem a nemzetállamok szintjén is megvalósuljanak.

A közeljövőben Franciaország és Németország területén is megfigyelhetők bizonyos jelek, amelyek arra utalnak, hogy a következő két hétben a korábbi parlamenti struktúrák keretein belül a koalíció létrehozása, valamint Friedrich Merz leendő kancellári tevékenysége kulcsfontosságú lesz. Az ő feladata, hogy a Bundestagban előterjessze azt a javaslatot, amely lehetővé teszi Németország számára a védelmi kiadások átcsoportosítását, figyelembe véve, hogy a költségvetési fék néven ismert alkotmányos korlátokat sikeresen túllépjék.

Egyes elemzők véleménye szerint a jelenlegi események felgyorsíthatják a kétsebességes Európa kialakulását, és erősíthetik a "hajlandók" koalíciójának megvalósítására irányuló törekvéseket. Ebbe a koalícióba azok az európai államok léphetnek be, amelyek elkötelezettek Ukrajna támogatása mellett. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, úgy véli, hogy a katonai együttműködések és fejlesztések finanszírozása, valamint a védelmi ipar egységesítése az Európai Unió keretein belül fog összpontosulni. "Az unió belsejében megvalósuló több sebességes modell most nem tűnik reálisnak, inkább a párhuzamos struktúrák megerősítése valószínű" - tette hozzá a szakértő.