Gulyás Gergely kijelentette, hogy a kormány nem tervezi a választójogi törvény módosítását a közelgő választások előtt.
Csütörtök délután Nagy Márton részvételével tartottak kormányinfót. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint a háztartási cikkeknél is vizsgálják az árrésstop lehetőségét, az MNB-botrányról pedig azt mondta, alelnökként sem volt rálátása a jegybank alapítványaira.
Egy szokatlan időpontban, csütörtök délután zajlott a kormányinfó, amelyet Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter vezetett. Az esemény különlegességét az adta, hogy Nagy Márton, a nemzetgazdasági tárca vezetője is részt vett rajta.
Orbán Viktor délelőtti Facebook-posztjából világosan kiderült, hogy a csütörtöki kormányülés középpontjában a költségvetés kérdése állt. Ennek fényében nem meglepő, hogy Nagy Mártont is a nyilvánosság elé állították. A kormányülésről Lázár János is megosztott néhány felvételt, amelyekhez az építési és közlekedési miniszter Orbán március 15-i beszédére utalva fűzött megjegyzést:
"A húsvéti nagytakarítás készen van, következhet a normalitás és a jólét programja!"
A Telex tudósítása alapján Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón hangsúlyozta, hogy az ország mögött nehéz évek állnak, hiszen a Covid-járvány és a háborús helyzet komoly kihívások elé állította a magyar társadalmat. Most azonban egy új időszak elé nézünk, amelyet a béke költségvetése jellemez. A jövő évi költségvetés legfőbb kedvezményezettjei a gyermekeket nevelő családok lesznek, hiszen a miniszter bejelentette, hogy megduplázzák a gyermekek után járó adókedvezményeket. Emellett folytatódnak a béremelések, megmarad a rezsicsökkentés és a 13. havi nyugdíj, a minimálbér is nőni fog. Az egyenruhások hathavi fegyverpénzét kifizetik, és a kormány célja a költségvetési hiány, az államadósság és az infláció csökkentése is.
A Miniszterelnökséget irányító miniszter a kormányinfó kezdetén máris kifejtette álláspontját az Ukrajna EU-tagságáról szóló "véleménynyilvánító szavazás" ügyében. Gulyás szerint az Európai Unió olyan intézkedéseket tervez, amelyekkel meg kívánják akadályozni, hogy a lakosság kifejezze véleményét Ukrajna uniós csatlakozásáról. Bár a magyar kormány nem rendelkezik befolyással más tagállamok ügyeire, Magyarország esetében ez másként alakul. Mint ahogy kiderült,
A miniszter, ahogy azt várni lehetett, nem támogatta a javaslatot, azonban kifejezte, hogy azok számára, akik igennel kívánnak szavazni, nyitva áll a lehetőség.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a 2026-os költségvetésről tartott tájékoztatóján kifejtette, hogy a béke állapota új lehetőségeket teremt a kormány számára, különösen az adócsökkentés politikájának újbóli bevezetésére. A következő év költségvetését a csütörtöki kormányülésen már hivatalosan is elfogadták, és várhatóan májusban kerül bemutatásra az Országgyűlés előtt. A kormány előrejelzése szerint az infláció 2023-ban 4,5 százalékra csökken, míg 2024-re 3,6 százalékot várnak. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a költségvetés középpontjában a családpolitika marad, amely továbbra is prioritást élvez. Az uniós forrásokkal kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy 2026-ra körülbelül 2360 milliárd forintnyi támogatás érkezik majd a központi költségvetésbe. A 2026-os költségvetés kiadási főösszege 35 ezer milliárd forintot, míg a bevételi főösszege 34 ezer milliárd forintot tesz ki. Az extraprofitadó kérdésében Nagy Márton kijelentette, hogy annak fenntartása továbbra is indokolt, így annak kivezetéséről tett ígéretek ellenére egyelőre nem tervezik annak eltörlését, mivel a kamatok emelkedő tendenciája ezt szükségessé teszi. A bankrendszert érintő extraprofitadóból a kormány 360 milliárd forintos bevételre számít.
Guylás Gergelyt a közmédia arról faggatta, hogy Magyar Páter kijelentése szerint Orbán Viktor korábban támogatta Ukrajna csatlakozását. A miniszter határozottan kijelentette, hogy a kormány véleménye továbbra is az, hogy Ukrajna EU-hoz való csatlakozása "katasztrofális" következményekkel járna. Gergely szerint a Tisza Párt lényegében hamisította meg a kilenc évvel ezelőtti nyilatkozatot, mivel elhagyták Orbán szavainak folytatását. Ráadásul, mint hangsúlyozta, kilenc éve más politikai környezet uralkodott, és jelenleg Ukrajna nem tekinthető teljesen szuverén államnak, így nem teljesíti a csatlakozás feltételeit.
A 444.hu azon kérdésére, hogy Nagy Márton miért asszisztált az MNB alelnökeként a Matolcsy család tevékenységéhez, a gazdaságfejlesztési miniszter azt válaszolta:
"Nem vagyok tisztában azzal, hogy bármilyen módon hozzájárultam volna ehhez."
Nagy Márton véleménye szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által közzétett jelentésben feltárt problémák azokra az időszakokra vonatkoznak, amikor MNB alelnökeként nem volt betekintése az MNB alapítványainak működésébe. A Telex érdeklődésére elmondta, hogy a mai napig nem olvasta el az ÁSZ jelentését az MNB ügyében, és hangsúlyozta, hogy jelenlegi pozíciójában kényelmesen érzi magát, nem kíván visszatérni ebbe a környezetbe. Hozzátette: szerinte csak akkor kell foglalkoznia ezzel a problémával, ha a vizsgálat véget ér.
Gulyás Gergely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyével kapcsolatban kifejtette, hogy a kormány ugyan képes törvényalkotásra, de ez nem befolyásolja a jegybank függetlenségét, és az MNB működésének felügyelete nem tartozik a kormány hatáskörébe. Hangsúlyozta, hogy ha a kormány korábban beavatkozott volna a jegybank ügyeibe, az eredményül kapott károk messze meghaladták volna a mostani Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésében említett hiány mértékét. A kormányülésen ugyan nem esett szó a száj- és körömfájás vírus helyzetéről, de Gulyás Gergely a Telex megkeresésére megerősítette, hogy erős gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rábapordány területén is megjelent a vírus.
Nagy Márton szerint az árrésstop működik, több mint 10 százalékkal csökkent több száz termék ára, és szerintük nincsen keresztárazás sem, ráadásul a miniszter már a márciusi inflációban is ennek a hatását látja. Később arról is beszélt, hogy május végén megnézik, hogy érdemes-e még fenntartani az árrésstopot, sőt
A háztartási cikkek árképzését is alaposan megfigyelik, és a miniszter úgy véli, hogy érdemes lehet szabályozási kereteket létrehozni ezen a területen is.
Gulyás Gergely egy nemrégiben tett nyilatkozatában a Magyar Péter által képviselt "megszokott hazudozás" részeként említette, hogy a kormány szándékában állna eltörölni a győzteskompenzációt vagy megváltoztatni a választási törvényt. Amikor arról kérdezték, hogy a választások előtt terveznek-e törvénymódosítást, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, hogy a választójogi törvényt nem lehet egy évvel a választások előtt módosítani, így kijelentette, hogy ilyen lépésre nem fog sor kerülni. Emellett reagált arra a megjegyzésre is, amely szerint Töll László, a Honvédelmi Minisztérium katonai identitásért felelős miniszteri biztosa a külföldön élő magyarokat árulónak nevezte. Gulyás Gergely ezt a megfogalmazást "feloldhatatlan ellentétben állónak" tartotta a kormány hivatalos álláspontjával, de hangsúlyozta, hogy a következmények levonása a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik.
