Úgy tűnik, hogy a halak képesek azonosítani a különböző búvárokat | National Geographic
A képesség felfedezése véletlenül történt, amikor a Földközi-tenger mélyén dolgozó kutatóbúvárok kísérletek során érdekes jelenségekre bukkantak.
Számos állatról ismert, hogy képesek egyes embereket megkülönböztetni, ezek az állatok azonban elsöprő többségben fogságban tartott példányok. Olyasmiről, hogy egy vadon élő hal is képes volna erre, mindeddig nem voltak bizonyítékok.
Német kutatók egy korzikai tengeri kutatóállomáson, a partok közeli vizekben tengeri durbincsok két fajával találkoztak, Oblata melanura és Spondyliosoma cantharus. Ezek a halak a kísérletekben jutalomként használt eleségből szívesen csentek a búvároktól. A kutatók azt vették észre, hogy egy idő után a halak elkezdik követni azt a búvárt, aki korábban az eleséget hozta, és akkor is őt követték, ha az adott pillanatban nem nála voltak a jutalomfalatok.
Ezt tapasztalva a kutatókban felmerült, hogy a halak képesek megkülönböztetni az egyes búvárokat, ezért kísérletekbe fogtak 2024 nyarán. Korábban egyetlen alkalommal, fogságban tartott lövőhalakról derült ki, hogy emberek számítógép rajzolta képét meg tudták különböztetni.
"Ezidáig senkiben fel sem merült az a kérdés, hogy vajon a vadon élő halak képesek-e azonosítani minket, amikor belépünk az ő víz alatti birodalmukba" - nyilatkozta a kutatást irányító Maëlan Tomasek. A legújabb kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a halak valóban képesek megismerni az egyes búvárokat, és szívesen követik azokat, akikről tudják, hogy ínycsiklandó falatokat kínálnak számukra.
A kutatók 8 méteres mélységben végezték a kísérleteiket, olyan helyen, ahol a halak már korábban megszokták az ember jelenlétét. Habár több tucat halfaj élt itt, a két tengeri durbincsfaj volt igazán érdeklődő résztvevő ezek közül. A halak fiatal egyedek voltak, jó néhányukat a mintázatuk és méretük alapján egyedileg is azonosítani lehetett, de egyébként abszolút önkéntesen vettek részt a kísérletekben. Ha épp olyan volt a kedvük, nyugodtan elúszhattak a helyszínről.
A betanítás során a "kiképző" búvár élénkpiros mellényt öltött és így vonta magára a halak figyelmét. Ha sikerült rávennie őket, hogy kövessék, a halak jutalomfalatot kaptak. Később fokozatosan megszabadult a színes mellénytől majd a jutalomfalatokat is elrejtette ám a halak továbbra is mentek utána. Ha 50 méteren át követték őt, akkor előkerültek a falatkák, és a halak megkapták a jutalmukat.
"Amint a víz alá merültem, szinte azonnal feltűntek előttem, mintha a semmiből bukkantak volna elő" - mesélte Katinka Soller, a kutatás résztvevője, aki búvárként segítette a halak tanulmányozását. A durbincsok nem csupán követték őt, hanem minden nap ugyanazok az egyedek gyűltek össze a "tanóra" idejére. Soller pedig elhatározta, hogy neveket ad nekik.
Bernie hátán két csillogó, ezüstös pikkely ragyogott, míg Alfie-t a farokúszójából hiányzó, kiharapott részlet alapján lehetett azonosítani. A 12 napos tréning során körülbelül 20 hal folyamatosan követte Sollert, és közülük több egyedi külső jegyei miatt könnyen megkülönböztethetővé vált. A következő kísérlet célja az volt, hogy kiderítsék, vajon ezek a halak is képesek-e Sollert megkülönböztetni a másik búvártól.
Amikor Sollerhez csatlakozott a kutatótársa, aki egy eltérő kinézetű felszerelést viselt, a halak először mindkettőjüket figyelték, de a jutalomfalatokat csak Sollertől kapták. "Látható volt, hogy nehezen választanak: melyiküket kövessék?" A második alkalommal viszont már kizárólag Sollert követték, ami azt jelezte, hogy felismerték őt. A halak tudták, melyik búvártól érkeznek a kívánt jutalomfalatok.
A hat külön-külön elemezett hal, akiket a jellegzetes mintázataik révén azonosítottak, tanulmányozása során kiderült, hogy közülük négy egyed sokkal gyakrabban választotta a "helyes" búvárt. Ez arra utal, hogy a halak nem csupán megszokásból követték Sollert, hanem valóságosan megismerték őt és felismerik a különbségeket.
A két búvár végül teljesen hasonló felszerelést öltött magára. Ekkor a halak már képtelenek voltak megkülönböztetni őket egymástól, ami arra utalt, hogy a különböző egyedi jellemzők (mint például a búváröltözet színe és mintázata) alapján tanulták meg, melyikük a "potyafalat" forrása. Mivel a durbincsok színlátása kiemelkedő, valószínű, hogy a színek segítségével döntötték el, melyik búvárt érdemes követniük.
"Mi búvárok a víz mélyén így ismerjük fel egymást: a búvárruha, a búváruszony és a felszerelés különböző színei alapján, hiszen a búvármaszk elrejti és torzítja az arcokat" – osztotta meg Soller. Valószínű, hogy a halak idővel felfedezték volna a finomabb részletek, mint például a búvárok haja vagy keze, jelentőségét. "Már tapasztaltuk, hogy az arcunkhoz közel úszva figyelnek bennünket, méregetik a testünket, mintha ők lennének a megfigyelők, nem pedig mi."
Bár eddig is hallhattunk különféle anekdotákat arról, hogy bizonyos halak képesek felismerni egyes embereket, most először sikerült tudományos kísérletekkel is alátámasztani ezt a jelenséget. Úgy tűnik, hogy számos halfaj, köztük a házi akváriumokban népszerű fajták, rendelkezik ezzel a különleges képességgel. Ez a felfedezés rávilágít arra, hogy a halak intelligenciája és társas kapcsolatai sokkal összetettebbek, mint korábban gondoltuk.
