Kullancsok elleni hatékony védekezés: Praktikus tippek és tanácsok A kullancsok elleni védekezés fontos lépés a szabadban való tartózkodás során, hiszen ezek a paraziták különböző betegségeket terjeszthetnek. Íme néhány egyedi és hasznos tanács, amelyek

Az országban szinte bárhol lehet találkozni kullancsokkal.

Javában tombol a kullancsszezon, pár hete pedig a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ járványügyi tájékoztatója szerint egy 9 éves kislány elkapta a kullancsencephalitist, azaz a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást. A globális felmelegedés következtében enyhe telek és hosszabb nyarak kedveznek a kullancsok szaporodásának, így már nemcsak az erdőkben, hanem városi parkokban és játszótereken is számítani kell rájuk, ezért a megelőzés kiemelten fontos - hívja fel a figyelmet a Budai Egészségközpont.

A klímaváltozás következtében a telek egyre inkább megrövidülnek és enyhülnek, ami kedvező feltételeket teremt számos rovarfaj, köztük a kullancsok számára is. Ezek a kis vérszívók már 0˚C felett is aktívan mozognak, és folyamatosan keresik a táplálékul szolgáló élőlényeket, mint például az erdei rágcsálókat, kisemlősöket, nagyobb vadakat, s természetesen az embereket is.

Magyarországon jelenleg mintegy 20-30 kullancsfaj él, melyek közül az emberre nézve legfontosabb a közönséges kullancs. Hazánkban a Nyugat-Dunántúlon és az Északi-középhegységben fordul elő leggyakrabban fertőzött példány, az évente jelentett esetszám 20-40 között mozog. Leginkább az aljnövényzetben gazdag erdőkben, illetve egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken találkozhatunk velük, de egyre gyakrabban városi parkokban és játszótereken és parkolókban is felbukkannak.

A kullancsok elterjedésének mintázata drámai módon átalakult: manapság már nem csupán a természetet kedvelők vannak kitéve a veszélynek, hanem egyre inkább városi környezetben is találkozhatunk kullancscsípésekkel. Ennek következtében most különösen lényeges, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a megelőzésre - hívta fel a figyelmet dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológusa.

Európában az esetszámok jelentős mértékben emelkedtek Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában, Csehországban, Németországban, Svájcban, Svédországban, Finnországban, valamint a balti államokban.

Ha tavasztól őszig tervezünk utazást ezekbe az országokba, mindenképpen érdemes figyelembe venni a kullancsszezon sajátosságait a felkészülés során. Különösen fontos ez, ha kirándulás, kempingezés vagy kerékpártúra szerepel a nyaralási programunkban - hívja fel a figyelmet a szakértő.

A tűhegy méretű, alig észlelhető lárvák és nimfák, valamint az akár több milliméteres kifejlett példányok mindannyian táplálékra szorulnak. Ezek a vérszívó élőlények a bőrbe fúródva szívják el az áldozat vérét, miközben saját gyomornedvüket juttatják a vérkeringésbe. Ennek következtében számos betegséget terjeszthetnek, amelyek közül a legjelentősebbek a Lyme-kórt okozó borreliák, valamint a súlyosabb, ám ritkább kullancsencephalitis-vírus, más néven FSME-vírus. Ez a vírus főként a nyári hónapokban aktív, ami a nevében is megjelenik (Frühsommer Meningoenzephalitis, azaz kora nyári vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás). A vírus a központi idegrendszert támadja meg, így érinthetik az agyat (encephalitis), az agyhártyát (meningitis), vagy mindkettőt (meningoencephalitis). Érdekesség, hogy a vírus nemcsak kullancsok, hanem fertőzött kecsketej fogyasztásával is bejuthat az emberi szervezetbe.

Az FSME-vírus által kiváltott fertőzés sok esetben tünetmentesen zajlik, ami magyarázza a betegség előfordulásáról rendelkezésre álló pontos adatok hiányát. A fertőződést követően egy-két hetes lappangási időt követően influenzaszerű tünetek, mint izomfájdalom és gyengeség jelentkezhetnek. A legtöbb esetben ezt a fázist gyógyulás követi, amely életre szóló védelmet biztosít. Azonban ha 7-24 nappal az enyhe, hurutos tünetek után újabb lázas időszak lép fel, az már az idegrendszer érintettségére utal, jellegzetes tünetek társulhatnak hozzá, mint például fejfájás, szédülés, aluszékonyság, vagy vállövi bénulás. A neurológiai szövődmények kis hányada tartós következményekkel járhat, beleértve az izomgyengeséget, remegést, fáradékonyságot és tanulási zavarokat - hívta fel a figyelmet dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológusa.

A kullancsok elleni védekezés egyik legfontosabb eleme a megelőzés. Íme néhány hatékony módszer, amellyel csökkenthetjük a kullancsokkal való találkozás kockázatát: 1. **Megfelelő öltözködés**: Viseljünk hosszú ujjú ingeket és hosszú nadrágot, lehetőleg világos színben, hogy a kullancsok könnyebben észlelhetők legyenek. 2. **Rovarriasztók használata**: Használjunk bőrbarát, kullancsok ellen is hatékony rovarriasztó szereket, amelyek DEET, picaridin vagy citronella alapúak. Ezeket alkalmazzuk a bőrünkre és a ruházatunkra is. 3. **Környezeti tényezők figyelembevétele**: Kullancsok gyakran megtalálhatók erdős, bozótos területeken, ezért érdemes elkerülni ezeket a helyeket, különösen a magas fűvel borított vidékeken. 4. **Rendszeres ellenőrzés**: Kirándulás után alaposan vizsgáljuk át magunkat és társainkat. Különösen figyeljünk a hajlatokra, mint például a hónaljak, fül mögötti területek és a lábgombák. 5. **Gyepgondozás**: A kertben a fű rövidre nyírása és a bozótos részek eltávolítása segíthet csökkenteni a kullancsok számát. 6. **Állatok védelme**: Ha van háziállatunk, gondoskodjunk arról, hogy őket is megfelelően védjük kullancs ellen, például kullancsirtó pipettákkal vagy nyakörvekkel. 7. **Orvosi ellenőrzés**: Ha kullancsot találunk a bőrünkön, távolítsuk el azt megfelelően, és ha szükséges, keressük fel az orvost, különösen ha bármilyen betegségre utaló tünetet észlelünk. Ezek a lépések segíthetnek abban, hogy biztonságban érezzük magunkat a természetben, és minimalizáljuk a kullancsok által okozott kockázatokat.

A nyári forróság ellenére is ajánlott hosszú szárú nadrágot viselni, amelyet zokniba tűrve hordunk. Ez a megoldás segít megakadályozni, hogy a fák alacsony ágain és fűszálak között megbúvó élősködők a bőrünkre kerüljenek. A szabad bőrfelületekre és ruházatra fújt rovarriasztók hatékonyan csökkenthetik a rovarcsípések kockázatát, beleértve a szúnyogokét is.

Kirándulások, parkok felfedezése, séták, biciklizés vagy futás után fontos, hogy alaposan átvizsgáljuk bőrünket, különös figyelmet fordítva a hajlatokra, a fejbőr peremére és a fül mögötti területekre. Ha kullancsot észlelünk, azonnali eltávolítása drámaian csökkentheti a fertőzés kockázatát. Ezt mi magunk is könnyedén elvégezhetjük: csipesszel vagy a körmünkkel, a bőrhöz minél közelebb fogva, határozottan kiemelhetjük az élősködőt. Amennyiben kéznél van sebfertőtlenítő, azzal érdemes letisztítani az érintett bőrfelületet. Az apró, pirosas, esetleg viszkető folt, amely a csípés után 1-2 napig megjelenik, általában nem jelent komoly problémát.

A kullancsencephalitis megelőzésére Magyarországon elérhető egy hatékony védőoltás, amely jelentősen csökkenti a súlyos megbetegedések kockázatát. Bár nem kötelező, erősen ajánlott azok számára, akik gyakran tartózkodnak a természetben. Az alapimmunizáció három lépcsőből áll, és ideális esetben ősszel érdemes elkezdeni, amikor a kullancscsípés kockázata már minimális. A második oltás után körülbelül 14 nappal alakul ki a védettség, ezt követi egy harmadik oltás, valamint 3-5 évente emlékeztető oltások, amelyek fenntartják a védelmet. Fontos megjegyezni, hogy kullancscsípés után nem ajánlott az oltás, mivel bizonytalan, hogy a betegség esetleg nem a lappangási szakaszban van-e. A csípést követően célszerű egy hónapot várni az oltási sorozat megkezdése előtt.

Fontos tudni, hogy a Lyme-kór ellen jelenleg nincs védőoltás, ezért továbbra is a megelőzés és a korai felismerés a leghatékonyabb védekezés.

A kullancsok által terjesztett betegségek megelőzése érdekében elengedhetetlen a tudatos figyelem, a megfelelő óvintézkedések betartása és az oltások alkalmazása. Dr. Jelenik Zsuzsanna kiemelte, hogy fontos, hogy felkészülten védekezzünk a kullancsok ellen.