Gyurcsány Ferenc érzelmekkel teli videóját követően most fordítsuk figyelmünket a számok világára!

A 2024-es önkormányzati választások után Gyurcsány Ferenc megható videóban hívta fel ország-világ figyelmét arra a "páratlan teljesítményre", amit Szűts Ildikó vezérigazgató asszony produkált a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél (BGyH) az elmúlt öt év során. Mivel a Fővárosi Közgyűlés az elmúlt héten többségi szavazással elfogadta a BGyH 2025. évi üzleti tervét, úgy gondoltam megkeresem, ezeket a kiemelkedő teljesítményeket az üzleti tervben.

Vizsgáljuk meg alaposabban ezt a teljesítményt a számok fényében, és végezzünk összehasonlítást a 2019-es év adataival, amely az előző vezetőség utolsó esztendeje volt!

A 2019 és 2025 közötti hat év inflációs rátáját talán nem szükséges túlzottan részletezni, hiszen közel 50 százalékos pénzromlás történt. Ezt mindenképpen fontos figyelembe venni, amikor egy üzleti tervet értékelünk. Az értékelés során a legfontosabb szempontok közé tartozik az adózás előtti eredmény, a vendégforgalom, a költségek, a dolgozói létszám és bérköltség, valamint a vagyoni helyzet és a beruházások.

2019-ben a vállalat adózás előtti nyeresége 4,2 milliárd forint volt, míg a 2025-re tervezett eredmény 5,0 milliárd forintra nő. Ez a növekedés azonban, ha figyelembe vesszük az infláció hatásait, valójában jelentős visszaesést jelez 2019-hez képest. A jelenlegi árszinten legalább 6,3 milliárd forint nyereséget kellene elérni ahhoz, hogy a társaság megtartsa a 2019-es jövedelmezőségi szintet, és ez még mindig nem tükrözne fejlődést. Fajlagos összehasonlításban 2019-ben az árbevételhez viszonyított adózás előtti nyereség 22,3 százalék volt, míg 2025-re a tervezett érték csupán 19,2 százalék. Ez a két adat világosan jelzi a vállalat jövedelmezőségének csökkenését, függetlenül az inflációs tényezőktől.

Még érzékletesebb, ha megnézzük a vendégforgalmi adatokat. Az előző menedzsment a 2010-es éves látogatószámot 2 968 975 főről 2019-re 5 056 324 főre emelte fel. Hátráltató tényezők akkor is voltak, például a 2014-ben már kirobbant orosz-ukrán háború, néhány esős nyár, a fürdők akkori lerobbant állapota.

A visszaesés okait már nem lehet a Covid-járványra hárítani, hiszen annak kedvezőtlen hatásai 2021 végére eltűntek. Ugyanígy a háború következtében elmaradt orosz turistákra sem lehet hivatkozni, mivel ennek hatása már 2014 óta fokozatosan érezhető. Ha mégis ezeket az indokokat hozzák fel a rendkívül gyenge számok magyarázataként, akkor arra következtethetünk, hogy a negatív hatások kizárólag Budapestre korlátozódtak. Ezzel szemben a vidéki nagy fürdők évről évre egyre kedvezőbb eredményeket produkálnak. Továbbá, a 2024-es év nemcsak hogy az elmúlt 100 év legmelegebb éve volt, de a turizmus terén is rekordokat döntött Budapesten.

A költségek elemzése során szembetűnik a bérköltségek drámai emelkedése, amely jóval túllépte az inflációs ütemet. A 2025-ös évre előrejelzett bérköltség 74%-kal magasabb, mint amit 2019-ben tapasztaltunk.

A magas bértömeg további magyarázatra szorul, különösen, ha figyelembe vesszük a létszámadatokat is. Érdemes megjegyezni, hogy a vállalat átlagos létszáma csökkent, ami még inkább kiemeli a bértömeg összefüggéseit.

2019-ben az egy főre jutó bérköltség 4 728 ezer forint volt, míg 2025-re a becsült összeg 8 864 ezer forintra emelkedik. Ez a szám 87%-os átlagkereset növekedést jelez a hat éves időszak alatt. Fontos megjegyezni, hogy ez a növekedés valószínűleg nem a fürdőkben dolgozók bérének emelkedésének köszönhető, hiszen a létszámuk csökkent, hanem inkább az elmúlt években jelentősen megnövekedett, központi, magas bérbesorolású munkavállalók számának tudható be.

Ezt támasztja alá az a két organigram is, amelyek közül az egyik a 2019-es év végi állapotot, a másik a 2025-ös állapotot mutatja be (hivatalos adatok). Az előző menedzsment 4 igazgatósággal és 18 + 1 (Belső ellenőrzés) osztállyal kívánta ellátni feladatait. A mostani menedzsment egy felduzzasztott felállással dolgozik, amely nyolc igazgatóságból (ebből egy nevében főosztály), 28 osztályból és további 3 szervezetből (Belső ellenőrzés, Compliance tanácsadó és Társasági kommunikációs csoportból) áll. Lassan már többen vannak, mint a fizető fürdővendégek.

A hatalmas központi "vízfej" létrehozásának csak egyik következménye a bérköltségek megugrása. A másik gond az, hogy ezeket az új osztályokat, igazgatóságokat el kell látni munkával. Ennek következménye, hogy míg korábban egy-egy mintaszerződés alapján megkötött megállapodást (javítás, beszerzések, stb.) a fürdővezető intézett el néhány nap alatt, addig ma ez végigmegy mind a 8 igazgatóságon (igazolva, hogy szükség van rájuk). Így "sikerül" egy ilyen szerződést 2-3 hónapig is intézni. Ez legalább annyira káros, mint a kifizetett hatalmas bérköltség.

A mérleg adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a társaság vagyona semmit sem gyarapodott az elmúlt hat év során. Sőt, reálértékben csökkenést mutat!

A tárgyi eszközök értéke 2019-ben 39,5 milliárd forintot tett ki, míg 2025-re a tervezett érték csupán 39,01 milliárd forintra rúg. Ez nem mutat növekedést, sőt, az inflációs hatásokat figyelembe véve a helyzet még súlyosabb: az elmúlt öt évben a társaság vagyona 34%-kal csökkent, miközben az infláció 50%-ot ért el. A Rác fürdő visszavásárlása sem hozott pozitív változást a cég vagyonának összértékében. Felmerül a kérdés: meddig tűrné el egy magántulajdonos egy ilyen mértékű vagyonvesztést?

A vagyongyarapodás sajnálatos módon nem igazolható, hiszen az eszközök állapota egyértelműen romlik. Ennek legfőbb oka a beruházások és a nagyszabású felújítások hiánya. Míg 2014-től kezdve évről évre több milliárd forintos, kizárólag önerőből megvalósított beruházások színesítették a gyógyfürdő életét, addig az utóbbi öt évben jelentős fejlesztések elmaradtak. A Király fürdő fejlesztése leállt, és Budapest szívében a bezárt fürdő egyre inkább elhanyagolt látványossággá vált. A Rác fürdő ügyében sem történt előrelépés, míg a Dandár fürdő bezárása mellett a Gellért fürdő területének fokozatos eladására is sor kerül a szálloda tulajdonosának.

Nincs elég fizikai dolgozó, mert alacsony bérezés, ezért a meghatározó nagy fürdők is (Gellért, Széchenyi, Rudas) korán zárnak, és később nyitnak ki. A fürdők egyes részlegei - például a szaunák - sok esetben csak délután üzemelnek.

Sokan tapasztalják, hogy a fürdőkben a "üzemen kívül" feliratok túl gyakoriak, miközben a javítási szerződések a központi irodában várakoznak. Ha egy berendezés meghibásodik, a legoptimistább forgatókönyv szerint is legalább 3-4 hónap telik el, mire a hiba orvoslásra kerül. E problémák következtében a vendégek száma drámaian csökkent, ami közvetlen hatással van a fürdők bevételeire is.

Nemrégiben látott napvilágot egy nemzetközi kutatás a Radical Storage szervezésében, amely a világ 200 leglátogatottabb turisztikai látványosságát vizsgálta. A felmérés során közel 100 ezer véleményt elemeztek, és megdöbbentő módon a Széchenyi Gyógyfürdő a második legnagyobb csalódást okozó turistacélpont lett. Ez különösen meglepő, hiszen a fürdő 1913 óta a világ legismertebb és legnépszerűbb gyógyfürdőjeként van jelen a köztudatban.

Ha egy fürdőt eredményesen akarunk üzemeltetni, ahhoz két dolog szükséges. Az egyik a dolgozók - a magyarországi átlagbér-emelkedést meghaladó - béremelése, a másik pedig a folyamatos fejlesztés, beruházás. Ha megnézzük a vállalat elmúlt öt évét, látható, hogy ezek egyike sem történt meg. Így tehát nincs mit csodálkozni a folyamatosan romló számokon.