Habsburg-Lotharingiai Eduárd képviselte hazánkat XIV. Leó pápánál.

A politikai és társadalmi békét nevezte az egyházi diplomácia első számú céljának XIV. Leó, aki pápasága külpolitikai irányait vázolta a Szentszéknél akkreditált diplomatáknak adott audiencián csütörtökön. Magyarországot Habsburg-Lotharingiai Eduárd képviselte.

Az apostoli paloták Kelemen-termében rendezett találkozón az új egyházfő hangsúlyozta, hogy a nemzetközi diplomáciai közösség a népek családját képviseli. Ez a közösség a közös emberi értékek, valamint az élet örömeinek és nehézségeinek megélését szimbolizálja.

Ami az egyház diplomáciai tevékenységét illeti, ezt nem csupán kiváltságok megszerzése jellemzi, hanem inkább egy mélyen gyökerező pásztori küldetés. Ez a tevékenység az emberi közösség javát szolgáló evangéliumi feladatok köré összpontosul. Célja a közöny leküzdése, a lelkiismeret folyamatos ébren tartása, a szegények, rászorulók és a társadalomból kiközösítettek hangjára való figyelés. Emellett foglalkozik korunk legfontosabb kihívásaival is, a teremtett világ védelmétől kezdve egészen a mesterséges intelligencia etikájáig.

Hozzátette, hogy egyházi és személyes célkitűzésének számít, hogy elérjen és átöleljen minden népet és minden egyes embert, aki igazságra, igazságosságra, békére vágyik.

XIV. Leó megjegyezte, hogy Ferenc pápa halála és saját megválasztása alkalmából olyan államok is részvétüket, illetve jókívánságaikat fejezték ki, amelyek nem tartanak fent diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal.

XIV. Leó megjegyezte: "Saját élettapasztalatom, amely Észak- és Dél-Amerika, valamint Európa között formálódott, a határok átlépésének vágyát tükrözi, ami lehetőséget biztosít más emberekkel és kultúrákkal való találkozásra." Kiemelte, hogy az Ágoston-rend vezetőjeként számos ország felfedezésére is volt lehetősége.

Az egyházfő a szentszéki diplomácia alapelveiként a békét, az igazságosságot és az igazságot emelte ki. Kiemelte, hogy sürgetően fontos a béke helyreállítása Ukrajnában és a Közel-Keleten.

Úgy gondolta, hogy a béke kifejezés gyakran negatív kontextusban jelenik meg, csupán a háború és konfliktusok hiányát jelölve. Emberi természetünkből fakadóan, úgy érezte, hogy mindennapi életünk – legyen szó otthonról, munkahelyről vagy társadalmi közegről – folyamatos "harci állapotot" tükröz. A sajtónak tartott beszédében is hangsúlyozta, hogy a béke eszméjére sürgető szükség van a korszak nyelvezetében, hiszen "a szavak is képesek sebeket ejteni és pusztítani, nem csupán a fegyverek".

Hangsúlyozta, hogy a vallások és azok közötti párbeszéd rendkívül fontos a béke megteremtésében. Ehhez azonban elengedhetetlen a vallásszabadság tiszteletben tartása is.

Ferenc pápa legutóbbi húsvét vasárnapi beszédében hangsúlyozta a nemzetközi párbeszéd fontosságát és a fegyvergyártás leállításának sürgetését. Szavai figyelmeztetnek arra, hogy "igazi béke nem képzelhető el a valódi lefegyverkezés nélkül; a népek védelmi szükséglete nem szabad, hogy általános fegyverkezési versenyt eredményezzen."

A béke alapját az igazságosság gyakorlása jelenti - fogalmazta meg XIV. Leó, aki XIII. Leó szociális enciklikájára, a Rerum Novarumra hivatkozott. Úgy vélekedett, hogy a Szentszék nem maradhat csendben a világban tapasztalható számos egyenlőtlenséggel és igazságtalansággal szemben, amelyek méltatlan munkakörülményekhez, valamint egyre inkább megosztott és konfliktusokkal terhelt társadalmakhoz vezetnek. Sürgette a globális egyenlőtlenség orvoslását, amely a gazdagok és szegények közötti szakadékot folytatja, kontinensek és országok közötti feszültségeket teremtve. A békében és harmóniában élő közösség alapjaként a "férfi és nő stabil kapcsolatára épülő" családokat emelte ki. Az emberi méltóság védelmének fontosságát hangsúlyozta, különösen a legkiszolgáltatottabbak, mint a születendő gyermekek, idősek, betegek és munkanélküliek, így a migránsok számára is.

A pápa kiemelte, hogy ő maga is bevándorlók utódja: "Minden egyes ember, életének bármely szakaszában, legyen egészséges vagy beteg, dolgozó vagy munkanélküli, hazájában vagy idegen földön élő, megőrzi méltóságát" - fogalmazott.

A béke elengedhetetlen elemeként sorolta fel az igazságot is, a nemzetközi közösség kapcsolataiban éppúgy, mint a virtuális valóságban, ahol az igazság kétértelmű értelmezést kaphat autentikus kapcsolatteremtés lehetősége nélkül. Megjegyezte: az egyház viszont nem tehet mást, mint az igazságot hirdeti az emberről és a világról is, olyan kihívásokkal szemben mint a migráció, a mesterséges intelligencia etikus alkalmazása, a Föld védelme.

Habsburg-Lotharingiai Eduárd elmondta: amikor kezet fogott XIV. Leóval, megemlítette, hogy a magyar hívek imádkoznak érte, és a pápa örömét fejezte ki. "Úgy értékelem az egyházfő által érintett témák alapján, hogy a két állam között nagyon jó lesz az együttműködés" - hangoztatta a szentszéki magyar nagykövet.

Pietro Parolin, a vatikáni diplomácia irányítója és szentszéki államtitkár, nem tartja kizártnak, hogy a XIV. Leó vasárnapi beiktatási ünnepsége során találkozókat folytat a szertartásra érkező delegációk vezetőivel, köztük J.D. Vance amerikai alelnökkel is.