Hazánkban is felbukkanhat a rendkívül veszélyes betolakodó!

Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) egy melegkedvelő kártevő, amely az amerikai kontinens területén őshonos. A károsító fajok között kiemelt figyelmet érdemel, hiszen az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) A1-es karanténlistáján is szerepel, ami arra figyelmeztet, hogy potenciálisan súlyos fenyegetést jelent a növénytermesztésre - hívja fel a figyelmet a nak.hu.

Rendszeresen vándorol, akár több száz km megtételére képes, amihez feltehetően a szél is nagymértékben hozzájárul. Azonban a gyors terjedésében a kereskedelmi tevékenységnek is döntő szerepe van.

Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában is megjelent már, jelentős gazdasági károkat okozva. Az Európai Unióban először 2018-ban Németországban figyelték meg a kártevő lárváit egy kukoricatáblán, de Cipruson, Máltán, Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban (Kanári-szigeteken) és a tavalyi évben Romániában is igazolták jelenlétét.

Eddig az őszi sereghernyók egyedei csak elszórtan bukkantak fel, és tömeges elszaporodásuk nem volt jellemző. Számos esetben az importált termékek hozzájárultak a kártevő elterjedéséhez, így különösen lényeges ezek alapos ellenőrzése és a növény-egészségügyi előírások szigorú betartása.

Az őszi sereghernyó a bagolylepkék családjába tartozó éjjeli moly, amely a természet sötétjében rejtőzködik. Imágói szürkés-barna árnyalatokban pompáznak, így a föld közelében szinte észrevétlenek maradnak. Gyakran összetéveszthetők más bagolylepkékkel, például a vetési bagolylepkével, amely hazánkban jelentős mezőgazdasági károkat okoz. A levél fonákjára rakott tojáscsomókból kikelő lárvák zöldes vagy barnás színben tűnnek fel, és különleges mintázatuk könnyen megragadja a figyelmet. A feji szelvényükön észlelhető halvány, fejjel lefelé fordított Y alakú minta, valamint az utolsó hasi szelvényen elhelyezkedő négyszögletes fekete foltok mind-mind egyedi azonosító jegyek. Ezek a morfológiai jellemzők segítenek a lárvának abban, hogy megkülönböztessék más fajoktól, és ezzel növeljék túlélési esélyeiket a természetben.

Cikkünk folytatódik az ajánló után: Milyen elvárásokkal állnak szemben a pályázók az új AKG felhívás kapcsán? Hirdetés

Felfedték, kik nyerték el az év szaktanácsadója díjakat!

Idén elképesztően magas számú kacsát vágtak le. Hirdetés.

Heti Körkérdés: Posztot érdemlő terméseredmények 2024-ben Hirdetés

Fedezd fel a jövő ízét! 2025-ben érkeznek az új, forradalmi kukoricafajták, amelyek nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az étkezési szokásainkat is megváltoztatják. Ezek a különleges hibridek kiemelkedő ízvilággal, tápanyagokban gazdag összetevőkkel és kiváló terméshozammal büszkélkedhetnek. Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy elsőként tapasztald meg a friss ízek varázsát! Tarts velünk az új kukoricák felfedezésére, és légy részese a jövő mezőgazdaságának!

Limus®: optimalizált karbamidfelhasználás, hatékony kiadáscsökkentés! Hirdetés

Fedezd fel az AgroVIRTUS döntős csapatait! Nézd meg a különleges VIDEÓT, és ismerd meg a legjobbakat!

AgroVIRTUS - Itt az idő a döntőre! + VIDEÓ Reklám

A bábozódás általában a talajban történik. A báb a bagolylepkékre jellemző barnás színű, fényesen csillogó. Évente négy-hat nemzedéke fejlődik ki. Hidegebb területeken egy-két nemzedéke jellemző, de a trópusokon folyamatos szaporodásra képes. Eddigi vizsgálatok alapján kontinentális klímájú területeken nem telelt át.

A kártevő rendkívül sokféle növényfajra veszélyt jelent, hiszen eddig több mint 350 növényfaj esetében tapasztalták a károsító hatását. Tápnövény-igénye alapján két fő kategóriába sorolható: az egyik csoportba a rizst és a fűféléket kedvelő egyedek tartoznak, míg a másik csoport a kukoricát, gyapotot és cirkot részesíti előnyben.

Hazánkhoz az utóbbi csoportba tartozó egyedek kerültek földrajzilag közelebb, ami jelentős gazdasági kárt idézhet elő. A fő kárt a lárva okozza, mely a leveleket és a termést is károsíthatja. A fiatalabb hernyók elsősorban hámozgatnak, "ablakos" levelet hagyva maguk után, míg az idősebb lárvák nagyobb lyukakat okoznak a leveleken, a termésen, de a szárat is átrághatják.

Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) hazánkban még nem jelent meg - fotó: flickr.com

A kukoricaszemek sérülése komoly problémát jelent, mivel ez lehetőséget teremt számos gomba számára, amelyek toxikus anyagokkal terhelik a növényeket, ezzel pedig további gazdasági károkat okoznak. A fiatal lárvák tömeges megjelenése gyorsan jelentős veszteségeket idézhet elő, hiszen rövid idő alatt képesek elpusztítani a termést. Az idősebb lárvák viszont már nem annyira koncentráltan táplálkoznak, hanem a szomszédos növényeken keresnek új táplálékforrást, így a probléma kiterjedtebbé válik.

A lárvák és bábok elleni védekezés szempontjából hatékony módszer a talajmunkálatok végzése a talajfelszín közelében. Ez a gyakorlat segít abban, hogy a felszínre került egyedek jelentős része fagypont alatti hőmérsékleten elpusztuljon. Kémiai védekezési lehetőségek is rendelkezésre állnak, mint például a deltametrin, eszfenvalerát, lambda-cihalotrin és permetrin. Ezen kívül a biológiai védekezés is ígéretes, hiszen olyan organizmusok, mint a Beauveria bassiana és rovarpatogén vírusok, kiemelkedő hatékonyságot mutattak. Fontos hangsúlyozni, hogy a kártevők rajzásának figyelemmel kísérése elengedhetetlen a védekezés megfelelő időzítéséhez, mely általában feromoncsapdák segítségével történik. Ezek a csapdák nemcsak a molyok megelőzésében, hanem felderítésében is kulcsszerepet játszanak.

Az őszi sereghernyó, mint zárlati károsító, komoly aggodalmat kelt az Európai Unió területén. A hatóságok a déli vármegyékben feromoncsapdák alkalmazásával próbálják megakadályozni a további elterjedését, azonban eddig ezek a csapdák még nem fogtak el egyetlen egyedet sem. Fontos megjegyezni, hogy a kártevő eddig hazánk területén nem jelent meg - olvasható a nak.hu híreiben.

Ha őszi sereghernyóval vagy más idegen károsítók által okozott problémákkal találkoznak, kérjük, azonnal értesítsék a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, illetve a helyi vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályát.

Indexkép forrása: flickr.com