**Hogyan csökkenthető a logisztikai szektor karbonlábnyoma? - Transpack** A logisztikai szektor jelentős hatással van a környezetre, így elengedhetetlen, hogy lépéseket tegyünk a karbonlábnyom csökkentése érdekében. A Transpack innovatív megoldásai segít

A környezeti hatások minimalizálása érdekében fontos figyelembe venni az üzemanyag-fogyasztást, a károsanyag-kibocsátást és az erőforrások felhasználását. E célok elérése érdekében a zöld logisztika egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, mivel fenntarthatóbb megoldásokat nyújt a szállítási és raktározási folyamatok hatékonyabbá tételére.

A nehézgépjárművek által végzett szállítás a fosszilis CO-kibocsátás 6%-át teszi ki az Európai Unióban. Ennek tükrében a vonatkozó uniós szabályozás merész célokat fogalmaz meg az új nehéztehergépjárművek kilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére.

A fokozódó károsanyag-kibocsátási normák következtében a nehéz-tehergépjárműveknek elkerülhetetlenül át kell térniük a dízelmotorok alternatíváira. Jelenleg a piacon elérhető megoldások közül a részben már forgalomban lévő elektromos teherautók és az üzemanyagcellás hidrogén-teherautók kínálnak szinte zéró károsanyag-kibocsátást a nehéz mobilitás terén. De vajon melyik megoldás illeszkedik legjobban a jövő flottáihoz?

A hidrogén-üzemanyagcellás teherautók és az elektromos teherautók egyaránt elektromos járművek, ugyanazt a hajtásláncot használják az energia mozgássá alakítására. Mindkettő zéró kibocsátású technológia. A fő különbség az energiatárolásának és -ellátásának módjában rejlik.

Az üzemanyagcellás teherautók innovatív módon, valós időben generálják a villamosenergiát a hidrogén üzemanyagcella révén. A tartályban tárolt hidrogén reakcióba lép az oxigénnel, és az igényeknek megfelelően állít elő villamos energiát, csupán vizet és hőt bocsátva ki melléktermékként. Ezek a járművek hidrogén-töltőállomásokon tankolhatók, így fenntartható alternatívát kínálnak a közlekedésben.

Az elektromos teherautók ezzel szemben lítium-ion akkumulátorokban tárolják az energiát, amelyeket az elektromos töltőállomásokon kell újratölteni.

A hatótáv fogalma a különböző járművek és technológiai eszközök működési távolságát jelöli, amelyet egy adott energiaforrással képesek megtenni. Legyen szó elektromos autókról, repülőgépekről vagy akár mobiltelefonokról, a hatótáv kulcsfontosságú tényező a felhasználói élmény és a megbízhatóság szempontjából. A modern fejlesztések célja, hogy a hatótávot folyamatosan növeljék, így biztosítva, hogy az eszközök hosszabb ideig használhatóak legyenek anélkül, hogy újratöltésre lenne szükség. Az optimális hatótáv elérése érdekében a mérnökök a technológiai újításokat és az energiahatékonyságot helyezik előtérbe, hogy a felhasználók számára kényelmes és zökkenőmentes élményt nyújtsanak.

Az üzemanyagcellás hidrogénnel működő teherautók lenyűgöző, akár 1000 km-es hatótávval rendelkeznek egyetlen hidrogéntartállyal, ami különösen vonzóvá teszi őket hosszú távú szállítmányozási feladatokhoz. Ezen teherautók teljesítménye független a környezeti hőmérséklettől, így extrém hideg körülmények között is megőrzik hatékonyságukat, szemben az elektromos akkumulátorokkal, amelyek ilyenkor jelentős teljesítménycsökkenést szenvedhetnek el. Ezzel szemben az elektromos teherautók hatótávolsága jelentősen szűkebb, jellemzően 200 és 500 km között mozog, ami az akkumulátorok számától, kapacitásától, valamint a vezetési körülményektől függ.

Feltöltési és tankolási idők

A hidrogénüzemű teherautók kiemelkedő előnyökkel bírnak, hiszen a tankolásuk sebessége összehasonlítható a dízelüzemű járművekével. Ezzel szemben az elektromos teherautók akkumulátorainak feltöltése, még a legmodernebb gyorstöltő állomások használatával is, órákat vehet igénybe. Ez a különbség jelentős akadályt jelenthet a szállítmányozási vállalatok számára, akik a hatékonyságot és a gyorsaságot prioritásként kezelik.

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: "Értékes súly, amely támogatja a fejlődést."

Az elektromos teherautók számára az akkumulátorok súlya komoly akadályokat gördít a hasznos terhelés maximalizálása elé. Egy nagykapacitású akkumulátorcsomag akár több tonna tömeget is jelenthet, ami jelentősen csökkenti a teherautó szállító képességét. Ezzel szemben a hidrogénüzemű teherautók esetében a hidrogén biztonságos tárolásához szükséges tartályok foglalják el a raktér egy részét, ami szintén kihívásokat támaszt a rakomány elhelyezésében.

A hidrogénnel működő tehergépjárművek kezdeti beruházási költsége jelenleg magasabb, mint az elektromos teherautók esetében, mivel az üzemanyagcellás technológia még viszonylag új és bonyolult. Azonban a hosszú távú költségek szempontjából a karbantartási kiadások kiegyenlíthetik ezt a különbséget, hiszen a szakértők megállapítása szerint az üzemanyagcellák élettartama általában hosszabb. Ezért a hidrogénes teherautók végső soron gazdaságosabb megoldást jelenthetnek a jövőben.

Az elektromos teherautók költséghatékonyabb alternatívát kínálnak, azonban érdemes figyelembe venni, hogy az akkumulátorok cseréje magasabb karbantartási költségeket vonhat maga után. E cserére jellemzően néhány évnyi használat után kerül sor.

A hidrogénes teherautókhoz szükséges infrastruktúra továbbra is komoly kihívásokkal küzd. A hidrogén-töltőállomások kiépítése költséges vállalkozás, és a jelenlegi kínálat sajnos még mindig meglehetősen korlátozott. Azonban az Európai Unió AFIR rendeletének elfogadása után, amely előírja, hogy a fő közlekedési folyosókon és a nagyobb városi csomópontokban 200 km-enként helyezzenek üzemanyagtöltő állomásokat, számos fejlesztési projekt indult vagy került bejelentésre. A várakozások szerint 2030-ra jelentős növekedés várható az infrastruktúrában, amikor a teherautó-gyártók várhatóan megkezdik a hidrogén üzemanyagcellás teherautók sorozatgyártását.

Ezzel szemben az elektromos teherautók töltőállomásainak hálózata jelenleg jó úton halad. A nehéztehergépjárművekhez való nagy kapacitású töltők azonban felvetik a csúcsfogyasztás kezelésének kérdését. A hálózati infrastruktúra korszerűsítése és a megawatt-méretű töltőállomások telepítése jelentős kezdeti beruházást igényel, különösen a vidéki vagy autópályakörnyéki területeken, ahol a hálózat gyakran nem robusztus, így költséges és időigényes az energiaellátási kapacitás növelése.

Bár a hidrogén hatékony a gyors tankoláshoz, még mindig drága megtett kilométerenként, mivel a hidrogén előállításához és tárolásához szükséges berendezések egyelőre sokba kerülnek a korlátozott gyártási méretek és a szabványosítás hiánya miatt. A villamos energia jelenleg megfizethetőbb, bár a költségek régiónként változhatnak. Az energiaárak ingadozása tehát közvetlen hatással van mindkét technológia jövedelmezőségére.

A mobilitás szén-dioxid-mentesítése nem korlátozódhat csupán az akkumulátoros elektromos teherautókra. Bár ezek a járművek számos előnyüket kihasználva jól teljesítenek a rövid távú szállítások során, és a jelenlegi fejlett energia-infrastruktúra előnyeit is élvezik, nem képesek teljes mértékben helyettesíteni a dízel teherautókat. Ennek oka, hogy nem tudják kielégíteni a nehézteherszállító flották speciális működési igényeit. Ezzel szemben az üzemanyagcellás hidrogénüzemű teherautók, amelyek kiemelkedő teherbírással, jelentős hatótávolsággal, gyors tankolási lehetőséggel és működési rugalmassággal rendelkeznek, ígéretes kiegészítő megoldásként lépnek színre.

A jövőben elengedhetetlen, hogy e két technológia együttműködése hozzájáruljon a valóban fenntartható flották kialakításához, amelyek mindenféle küldetést képesek támogatni. Hazánkban a DACHSER már több mint egy éve sikeresen üzemeltet egy Hyundai hidrogénmotoros teherautót, amely pótkocsival közlekedik. A Magdeburgban állomásozó jármű, melynek hatótávolsága meghaladja a 400 kilométert, a logisztikai cég információi szerint zökkenőmentesen teljesíti az ingázást Szász-Anhalt fővárosa és Berlin között.

A debreceni központú Trans-Sped már 2022-ben bemutatta az első dízelból elektromos üzemű kamionját, amely az Electromega cég innovációs fejlesztésének eredményeként valósult meg. A projekt keretében gyári dízelvontatókat alakítanak át, és elektromos hajtáslánccal szerelik fel őket, célzottan városi és ipari felhasználásra optimalizálva.

"Az így átalakított jármű folyamatos fuvarfeladatainak ellátására teljes mértékben alkalmas, a technológia bevezetése lényegesen költséghatékonyabb, és éves szinten 40 000 kg CO és kb. 6,3 kg NO szennyezéstől mentesíti Debrecen városát. Emellett a zaj- és szállópor-szennyezés is lényegesen csökken" - mondta Fülöp Szabolcs, a Trans-Sped Kft. ügyvezetője.

A Trend International Market Research Kft. megbízásából, a Siemens Zrt. által 2024 augusztusában végzett felmérés során, amely 150 céget ölelt fel, világosan kiderült, hogy az elektromos átállás fő irányvonala a logisztikában egyelőre a városi logisztika, azaz a last mile megoldásokra összpontosít. Ez a rövid távú szállítmányozás, amely gyakori megállásokat és újraindulásokat igényel, kulcsszerepet játszik a karbonsemlegességi célok elérésében, hiszen a városok légszennyezettségét és zajterhelését is jelentősen csökkentheti. Ezen kívül a városi környezetben az e-haszonjárművek alkalmazása gazdaságilag is előnyösebb, mint a hosszú távú, nehézáru-szállítás esetében.

Az utóbbi években több logisztikai vállalat is tesztelt vagy szerzett be elektromos teherautókat és furgonokat. Például a Magyar Posta, a Trans-Sped és a Waberer's és különböző futárszolgálatok, mint a GLS és a DHL. Utóbbi jelentős összegeket fektetett már be elektromos járművekbe annak érdekében, hogy 2030-ra az utolsó kilométeres járműveinek legalább 60%-a elektromos legyen.

A közúti szállítás legalább részleges kiváltása vasúti vagy vízi közlekedéssel, szállítással jelentős emissziócsökkentést eredményezhet. A különböző szállítási módok (például vasút, hajó, közút) kombinálása csökkentheti a szállítási költségeket és a környezeti hatásokat.

Manapság a mesterséges intelligencia algoritmusai egyre magasabb szintű pontosságot és sebességet biztosítanak a szállítmányozásban és sok más ágazatban, így az áruszállítás agilisabb, rugalmasabb és biztonságosabb lehet. A fejlett algoritmusok és a mesterséges intelligencia alkalmazása a szállítási útvonalak optimalizálására csökkentheti a felesleges üresjáratokat, így az üzemanyag-felhasználást is.

Az Internet of Things (IoT), az adatelemzés és a prediktív karbantartás forradalmasítja a flották járműveinek karbantartási folyamatait. A mesterséges intelligencia képességei révén előre láthatjuk a műszaki problémák kialakulását, miközben javaslatokat nyújt a javítási és karbantartási lépésekre, ezzel optimalizálva a működési költségeket. A prediktív karbantartás révén csökkenthetjük az állásidőt és a működési költségeket, így hatékonyabbá válik a flottakezelés. Friss iparági elemzések szerint a mesterséges intelligencia által támogatott prediktív karbantartási rendszerek akár 20%-kal is növelhetik az eszközök termelékenységét, míg a karbantartási költségek 10%-os csökkentését is elérhetjük.

A járművek légellenállásának csökkentése ugyancsak üzemanyag-megtakarítást eredményezhet, elősegítve a logisztikai szektor karbonlábnyomának mérséklését.

A szállítmányozás során nemcsak a járművek, hanem a raktározás és a csomagolás is jelentős hatást gyakorol a környezeti lábnyomra. Egyrészt az automatizált raktárak és a robottechnológia csökkenthetik a szükséges energiafelhasználást, mivel hatékonyabbá válik a munkafolyamat. A többutas csomagolások pedig - mint például a hazai tulajdonú Trans-Sped Kft. Zero elnevezésű szolgáltatása, amely újrahasználható ládákban, környezetet terhelő másodlagos csomagolások használata nélkül juttatja el a küldeményeket a címzettekhez -, ugyancsak elősegíti a logisztikai szektor zöldebbé válását.

Bár a kibocsátások csökkentése kiemelt prioritás, a logisztikai vállalatok számára lehetőség nyílik arra is, hogy karbonkompenzációs programokat támogassanak, például fásítási kezdeményezéseket. E törekvések részeként a cégek fák ültetésével vagy megújuló energia projektek támogatásával mérsékelhetik saját kibocsátásaikat. Emellett karbonkreditek megvásárlásával is ellensúlyozhatják a környezeti lábnyomukat, így hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez.

A McKinsey és a Reuters News friss statisztikái alapján 2024-re a megújuló energiaforrások a globális villamosenergia-termelés több mint egyharmadát biztosítják.

A logisztikai ipar szén-dioxid-kibocsátásának mérséklésére rengeteg innovatív módszer és technológia áll rendelkezésre, és várhatóan ezek a megoldások a jövőben egyre jelentősebb szerepet fognak betölteni a fenntartható fejlődés érdekében.

A zöld logisztika azonban nem csupán a környezet védelméhez járul hozzá, hanem a vállalatok imázsát is javíthatja, és növelheti a vásárlói bizalmat. Továbbá elősegítheti a jogszabályi megfelelést, mivel egyre több országban vezetnek be szigorúbb környezetvédelmi előírásokat.

A logisztikai ipar karbonlábnyomának csökkentése nem csupán környezetvédelmi szempontból kiemelkedően fontos, hanem gazdasági előnyöket és szabályozási könnyítéseket is magával hoz. Az üzemanyag-hatékony technológiák, az intermodális szállítási megoldások, a fenntartható raktározási módszerek és a digitális innovációk együttes alkalmazása komoly átalakulásokat idézhet elő a szektorban. A zöld logisztika nem csupán egy múló divatirányzat, hanem a jövő fenntartható ellátási láncainak alapköve. Ahhoz, hogy a logisztikai ipar valóban környezetbarátabbá váljon, elengedhetetlen a vállalatok, a kormányok és a fogyasztók szoros együttműködése.

Csaba László és Csaba Péter Gábor | Pack-Market Kft. - Két dinamikus szakember, akik a csomagolás világában új utakat keresnek. A Pack-Market Kft. élén állva innovatív megoldásokkal és kreatív ötletekkel formálják a jövőt.