Hogyan fogja a NAV ellenőrizni az adózókat 2025-ben, és mire érdemes felkészülniük? Az adózóknak érdemes tudomásul venniük, hogy a jövőbeni ellenőrzések során a hatóságok fokozottan támaszkodnak majd a digitális adatgyűjtésre és az automatizált rendszerek

A NAV 2025-ös adóellenőrzései során a figyelem középpontjában a munkaerő-kölcsönzés, a személy- és vagyonvédelem, valamint a takarítási szolgáltatásokat nyújtó vállalatok állnak. Az ellenőrzések szigorodása mellett a mesterséges intelligencia alapú kockázatelemzés és a fokozott felelősségvállalás is hangsúlyos szerepet kap, különösen a láncolatos foglalkoztatás és az importtevékenységek terén. Az idei évben tehát a NAV célja, hogy még alaposabb és hatékonyabb ellenőrzési mechanizmusokat vezessen be a gazdasági tevékenységek átláthatóságának növelése érdekében.

A PwC online eseményén a résztvevők betekintést nyerhettek az adóhatóság jövőbeli terveibe, valamint az adózók és vállalkozások számára javasolt lépésekről is tájékoztatást kaptak, amelyek egy esetleges ellenőrzés megkezdésekor elengedhetetlenek.

Az általános forgalmi adó (áfa) továbbra is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) figyelmének fókuszában áll, mivel ezen a területen tapasztalják a legnagyobb arányú szabálytalanságokat és visszaéléseket. Különösen problémásnak számítanak a gázkereskedelmi, munkaerő-kölcsönzési, őrzés-védelmi és takarítási szektorok. Ezekben az iparágakban az alvállalkozói láncokban előforduló visszaélések komoly kockázatokat rejtenek, ami miatt a fővállalkozók felelőssége is kiemelt szerepet kapott. A megrendelőknek is körültekintően kell eljárniuk alvállalkozóik ellenőrzése során, különösen az őrzés-védelem és takarítás területén, mivel ezek az ágazatok különösen érintettek a visszaélések szempontjából.

A számlák formális érvényessége önmagában nem elegendő; a gazdasági tartalom alapos elemzése és az alvállalkozói lánc átláthatósága is elengedhetetlen. A tisztességes adófizetők is könnyen nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha nem figyelnek kellőképpen az ilyen bonyolult foglalkoztatási struktúrákra. Éppen ezért fontos, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a beszállítók folyamatos ellenőrzésére a számlabefogadói oldalon is.

Az adóhatóság egyre inkább az adatvezérelt stratégiákra épít, amelynek kulcseleme a mesterséges intelligencia (MI) integrálása.

Horváth Tibor, a NAV Ellenőrzési Főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia jelentős segítséget nyújthat az adózók problémáinak azonosításában és a hatékony hatósági intézkedések kiválasztásában. Ennek köszönhetően a NAV nem csupán a korábbi adatokra támaszkodva hozhat döntéseket, hanem képes lesz valós időben reagálni a változó kockázatokra, lehetővé téve ezzel a differenciált megközelítés alkalmazását az adózói magatartás figyelembevételével.

Az alapvető adózói felkészülés három pilléren nyugszik - mutatott rá Farkas Gábor, a PwC adó és jogi üzletágát vezető cégtársa. Az Online Számla rendszerbe beküldött számlaadatok és a vállalatirányítási rendszerben rögzített adatok egyeztetésén (rekonsziliáció), az adókódolási hibák kiküszöbölésén, valamint a beszállítók alapos ellenőrzésén. A nem megfelelő rendszerbeállítások, a hibás áfakulcsok és a gyenge partnerellenőrzés jelentős kockázatot hordozhatnak. Ezek helyes kezelése alapvető fontosságú az adóellenőrzések sikeres végbemeneteléhez 2025-ben.

Az új ellenőrzési terv fokozott figyelmet irányít az alábbi területekre: munkaerő-kölcsönzés, turizmus és vendéglátás, bizalmi vagyonkezelés és közvetett vámképviselők tevékenysége. Utóbbi esetében jelentős változások léptek életbe a partnerellenőrzési kötelezettségek terén, ami idén először kerül az adóhatóság fókuszába. A NAV célja, hogy a kockázatos importőröket időben kiszűrje, megvédve a piacot az áfacsalásoktól.

Kerekes-Tomity Fruzsina, a PwC adószakértője fontos bejelentést tett: 2025. július 1-jétől szigorúbb szabályok lépnek életbe az Online Számla rendszerében a számlaadatok pontosságának javítása érdekében. Az új intézkedés keretében az adóhatóság 21 különböző WARNING típusú hibaüzenetet átminősít ERROR kategóriába. Ez a változás azt jelenti, hogy a figyelmeztetésekkel érintett számlák nem fognak jelentésre kerülni az Online Számla rendszerében, így a vállalkozásoknak érdemes fokozott figyelmet fordítaniuk a számlaadatok helyességére.

Ez a változás különösen azokat az adózókat érintheti érzékenyen, akik eddig nem tulajdonítottak elegendő figyelmet a figyelmeztető üzenetekre. A hibás adatok kijavítása most már elkerülhetetlen, különben súlyos bírságokkal kell szembenézniük.

Az adóellenőrzések új felépítése a következőképpen alakul:

- Adategyeztetési eljárás - legújabb, legkisebb beavatkozást igénylő ellenőrzési forma, célja az önkéntes korrekció ösztönzése. Szankciók várhatóak adózói kooperáció hiányában.

- Támogató eljárás - ez egy rugalmasabb és kevésbé szigorú ellenőrzési forma, amely nem igényel annyi beavatkozást. Jellemzően személyes konzultációval egészül ki, amely célja, hogy ösztönözze a résztvevőket az önkéntes korrekcióra.

- Jogkövetési vizsgálat - Nem eredményez lezárt ellenőrzési időszakot a vizsgálat, általában egy adónemre, rövidebb időszakra fókuszál, már komolyabb megállapításokhoz vezethet.

- Adóellenőrzés: Az utólagos felülvizsgálat egy olyan ellenőrzési forma, amely minden lényeges adónemre kiterjed, és egy lezárt ellenőrzési időszakot érint. Ez a folyamat bírságok és adókülönbözet megállapításával járhat, így fontos a pontos és átlátható nyilvántartás vezetése.

Horváth Tibor hangsúlyozta, hogy az idei év egyik legfontosabb célja, hogy a kockázatelemzés eredményei alapján, ha egyértelműen szándékos szabályszegésről van szó, azonnali adóellenőrzéseket indítsunk. Ezzel azt szeretnénk elkerülni, hogy támogató intézkedésekkel kezdjünk, amikor a helyzet nyilvánvalóan súlyos.

Az adózók gyakran úgy érzik, hogy az adóhatóság a terheket rájuk rója, azonban a szakértők szerint ez még mindig kedvezőbb megoldás, mint a közvetlen ellenőrzés. Az elmúlt évek tapasztalatai világosan rámutattak arra, hogy az M-lapok és az online számlaadatszolgáltatás közötti eltérések folyamatosan nehézségeket okoznak az adózók számára.

Kerekes-Tomity Fruzsina rávilágított arra, hogy az ügyfelek rendszeresen keresik meg őket adóellenőrzések előtt, hogy segítsenek az Online Számla és Online Pénztárgép adatok összevetésében. Ezen vizsgálatok során gyakran tapasztalható eltérés az adatok között. A szakértők egyetértenek abban, hogy a folyamatos rekonsziliáció elvégzése kulcsfontosságú a szigorú és jelentős büntetések elkerülése érdekében.

Farkas Gábor hangsúlyozta: "A rekonsziliáció, vagyis az adatok összehasonlítása az adóhatóság nyilvántartásaival, elengedhetetlen követelmény minden adózó számára." Az adatok pontos és megfelelő szolgáltatása nem csupán jogi kötelezettség, hanem kulcsfontosságú eszköz a kockázatok minimalizálásában is az ellenőrzések során.

1. Fókusz az áfán és a láncolatos foglalkoztatáson

Az adózóknak rendszeresen monitorozniuk kell alvállalkozói kapcsolataikat, mivel bármilyen visszaélés esetén veszélybe kerülhet az adólevonási joguk, és büntetésekre is számíthatnak a számlabefogadói oldalról.

2. A megbízható partner kiválasztása A sikeres együttműködés alapja a megfelelő partner kiválasztása. Fontos, hogy a potenciális partnerek alaposan megismerésre kerüljenek, figyelembe véve a szakmai tapasztalataikat, referenciáikat és az értékrendjüket. Érdemes részletesen átbeszélni az elvárásokat és a közös célokat, hogy a későbbi együttműködés zökkenőmentes legyen. A kölcsönös bizalom kiépítése mellett a kommunikáció nyitottsága is kulcsfontosságú, hiszen ez segít elkerülni a félreértéseket és biztosítja a hatékony munkavégzést. A legjobb partnerek nemcsak szakmai tudásukkal, hanem elkötelezettségükkel is hozzájárulnak a közös sikerhez.

A közvetett vámképviselőknek és minden importőrnek új szintre kell emelnie partnerei ellenőrzését, figyelve az adóhatósági kockázati adatokra.

3. Hibátlan adatszolgáltatás és rekonsziliáció

Az M-lapok, az online számlaadatok és az OPG adatok közötti eltérések folyamatos figyelemmel kísérése és a hibák orvoslása elengedhetetlenül fontos. Minden figyelmeztető üzenetet komolyan kell venni, hiszen ezek kulcsszerepet játszanak a pontos és megbízható adatkezelésben.

4. Felkészülés a szigorúbb ellenőrzésekre

2025-re várhatóan növekedni fog az ellenőrzések száma, és elképzelhető, hogy az adóhatóság közvetlen adóellenőrzéseket indít, a korábbi enyhébb eljárások helyett.

5. Tudatos, adatközpontú működés Az adatvezérelt működés kulcsfontosságú a modern vállalkozások számára, hiszen lehetővé teszi, hogy a döntéseinket megalapozott információkra építve hozzuk meg. A tudatos adatkezelés nem csupán a számok és statisztikák elemzését jelenti, hanem egy átfogó szemléletmódot, amely a folyamatos fejlődést és optimalizálást célozza meg. A megfelelő adatok gyűjtése, feldolgozása és értelmezése révén képesek vagyunk azonosítani a trendeket, a lehetőségeket és a kihívásokat, így proaktívan reagálhatunk a piaci változásokra. Az adatvezérelt megközelítés segít abban, hogy a vállalkozásunk versenyképes maradjon, miközben a vásárlói igényekre és preferenciákra is reflektál. A tudatos döntéshozatal során a legfontosabb, hogy az adatokat ne csak számokként kezeljük, hanem történetekként, amelyek mögött emberi tapasztalatok és szükségletek állnak.

Az adózóknak is érdemes a digitális adatelemzésre támaszkodniuk: az adatok gondos feldolgozása, a rendszeres belső auditálás és a gyors hibaelhárítás révén jelentősen mérsékelhetik a kockázataikat.