Természetesen, itt egy egyedi megfogalmazás: "Igen, a székelyföldi autonómia követelése teljesen jogos! - Beszélgetés Németh Zsolttal"
Harmincnégy esztendős Tusványos, és ez az időszak igazán figyelemre méltó változásokat hozott a fesztivál életében. Ezen évek alatt a rendezvény nem csupán kulturális találkozóhellyé vált, hanem a közösségépítés, a politikai diskurzus és a jövőformálás színhelyévé is. A fesztivál jelentősége abban rejlik, hogy teret ad a fiataloknak, különböző nézőpontok ütköztetésének, valamint a Kárpát-medencei magyar közösségek összekapcsolásának. Tusványos nemcsak a szórakozásról szól, hanem komoly társadalmi és politikai témákat is boncolgat, amelyeken keresztül a résztvevők aktívan részt vehetnek a közélet formálásában. A fesztivál így egyfajta híd szerepét tölti be a múlt és a jövő, a hagyomány és a modernitás között, folyamatosan alkalmazkodva a változó igényekhez és kihívásokhoz. Az évek során a Tusványos nemcsak egy fesztivál lett, hanem egy identitásképző esemény, ahol a közönség közösen álmodhatja meg a jövőjét, miközben megőrzi a közösségi értékeket és a kulturális örökséget.
harmincnégy évvel ezelőtt megrendeztük az első rendezvényünket. Az esemény helyszíne akkoriban a festői Bálványos volt, Székelyföld szívében, de a rendezvény gyorsan népszerűvé vált, és hét év elteltével már nem fért el a kemping területén. Így hát úgy döntöttünk, hogy Tusnádfürdőre költözünk, és ezzel megszületett Tusványos. 1989-et írtunk, egy olyan különleges időszakot, amikor a politikai változások szele fújt, és számos új politikai szervezet bontogatta szárnyait. Ekkor érkezett hozzám David Campanale, a brit újságíró, aki a BBC munkatársa volt és egy jó barátom. Fantasztikus programokat élhettünk át, sok utazást tettünk, végül pedig Kézdivásárhelyre érkeztünk, ahol...
Idén a fesztivál mottója "Ránk számíthatsz!" lett, ami nem csupán egy egyszerű szlogen, hanem egy erőteljes üzenet is. Ezzel a választással a szervezők arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a közösség ereje és a kölcsönös támogatás mennyire fontos a fiatalok életében. A mottó azt sugallja, hogy a fiatalok nem egyedül állnak meg a kihívásokkal szemben, hanem számíthatnak egymásra, valamint a fesztivál közösségére is. Ez az üzenet bátorítja a fiatalokat, hogy összefogjanak, együttműködjenek és támogassák egymást a nehéz pillanatokban, hiszen a barátságok és a közösségi élmények segíthetnek átvészelni a mindennapi stresszt és kihívásokat. A fesztivál tehát nem csupán egy szórakoztató esemény, hanem egy olyan platform is, ahol a fiatalok találkozhatnak, új barátságokat köthetnek, és megoszthatják egymással tapasztalataikat. A "Ránk számíthatsz!" mottóval a szervezők remélik, hogy mindenki érezheti, hogy nem egyedül, hanem egy támogató közösség részeként élheti meg az élményeket.
"Ránk számíthatsz!" - ez a címe. Látható, hogy ma a nemzetközi politikai életben nagyon nagy bizonytalanság uralkodik.
Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség továbbra is nyitott kérdés marad; a jövőbeni nagyszabású megállapodás lehetősége, vagy annak teljes hiánya komoly bizonytalanságot teremt a globális színtéren. Ezen kívül az Oroszország és Ukrajna közötti háború, valamint a Közel-Keleten zajló konfliktusok hatása is érezhető a mindennapi életünkben. Ilyen körülmények között, noha nem tudjuk megoldani minden egyes magyar, regionális vagy globális problémát, egy olyan politikai közösséget képviselünk, amely elkötelezett amellett, hogy kiálljon az emberekért. A legfontosabb, hogy a társadalom érezze, bízhat bennünk, és számíthat ránk a nehéz időkben.
A magyar miniszterelnök éves előadásának megjelenése a fesztiválon egy különleges esemény, amely korábban jelentős zavart keltett a román politikai színtéren. Az elején a román politikai vezetők és a közvélemény heves reakciókkal válaszoltak, ami feszültséget szült a két ország viszonyában. Ahhoz, hogy a román politikai elit és a közvélemény reakciói mérséklődjenek, több stratégiai lépést tettek. Először is, a román vezetés fokozatosan próbálta a saját politikai diskurzusát a magyar miniszterelnök üzeneteihez képest függetleníteni. Emellett a médiában és a politikai kommunikációban is igyekeztek a hangsúlyt a román belpolitikai kérdésekre helyezni, így csökkentve a magyar beszédek jelentőségét. Másodszor, a román vezetők gyakran próbáltak párbeszédet kezdeményezni Magyarországgal, hogy a két ország közötti együttműködést hangsúlyozzák, ezzel a kölcsönös megértés és a diplomáciai kapcsolatok erősítésére helyezve a hangsúlyt. Ezzel a megközelítéssel a román politika próbálta a magyar miniszterelnök beszédeit egyfajta normális kerékvágásba terelni, ahol azok nem váltanak ki azonnali és heves reakciókat. Végül, a román közvélemény is fokozatosan hozzászokott ahhoz, hogy ezek az előadások rendszeresek, és a beszédek tartalma is sokszor előre látható volt. Így a politikai tájékozódás mellett a közvélemény is a saját politikai diskurzusára, és nem a magyar miniszterelnök szavainak reagálására kezdett fókuszálni. Ezzel a folyamatokkal a román politika sikeresen csökkentette a feszültséget, és a magyar miniszterelnök beszédeit egyre inkább háttérbe szorította.
Szeretném kiemelni, hogy Tusványoson a nemzetközi aspektus mellett a román-magyar párbeszéd mindig is központi szerepet játszott. A kommunizmus összeomlása után úgy éreztük, hogy elérkezett az idő, hogy új kommunikációs csatornákat alakítsunk ki a problémák hatékonyabb megoldása érdekében. A román előadók folyamatos jelenléte Tusványoson jelentős mértékben hozzájárult a feszültségek csökkentéséhez. Különösen figyelemre méltó, hogy a Tusványosra látogató miniszterelnök az idén is Bukarestből indult, ahol találkozott az újonnan megválasztott román miniszterelnökkel.
Úgy tűnik, ez hagyománnyá vált, többedszer teszi ezt.
Mi mindig is az ilyen típusú, magas szintű párbeszéd katalizátorai voltunk. Ne feledkezzünk meg arról a tényről, hogy a romániai magyar párt, az RMDSZ újra a román kormánykoalíció része lett.
Örömmel tapasztaljuk, hogy a Magyarország és Románia közötti kétoldalú kapcsolatok dinamikusan fejlődnek. Különösen figyelemre méltó, hogy a magyar párt a román kormányzat fontos részévé vált, ami lehetővé teszi számukra, hogy közösen oldják meg a felmerülő kihívásokat. Továbbá, 2010 után jelentős változások történtek Magyarország és a határon túli magyar közösségek viszonyában. Ezen a téren egy jól meghatározott nemzetpolitika alakult ki, amely kétségtelenül az egyik legsikeresebb törekvése a jelenlegi magyar kormánynak.
Erdély és Székelyföld varázslatos táján élünk, ahol az autonómia igénye egyre sürgetőbbé válik. Felmerül a kérdés: vajon van-e esély arra, hogy a román többség és a bukaresti parlament a közeljövőben támogassa a magyar kisebbség által áhított státuszt?
Meggyőződésem, hogy a hagyományos, őshonos nemzeti kisebbségi közösségek fennmaradásának kulcsfontosságú alapja az autonómia. Jelenleg azonban ez a lehetőség meglehetősen korlátozott, így a legtöbb határon túli magyar párt arra a döntésre jutott, hogy figyelembe véve Magyarország hét szomszédos országát, ahol jelentős magyar közösségek élnek, autonóm struktúrák kialakítására törekednek a fennmaradás érdekében. Néhány ilyen kezdeményezés már sikerrel járt.
Ezért nem hiszem, hogy pesszimistának kellene lennünk ebben a tekintetben. Lehet, hogy ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni, de úgy vélem, hogy a koncepció legitim, és a magyar Alaptörvény D. cikke arra kötelezi a magyar kormányokat, hogy támogassák a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek minden autonómia-kezdeményezését.
Magyarország szomszédaihoz fűződő kapcsolatai általában pozitívak, ám Ukrajna esetében különleges helyzet áll fenn, főként a kárpátaljai magyar közösség sorsával összefüggésben. A kormány jelenlegi álláspontja, miszerint nem támogatja Ukrajna EU-tagságának tervét, sok vitát generál. Kérdéses, hogy ez a politikai irányvonal megfelelő-e, figyelembe véve a régió stabilitását és a magyar érdekeltségeket. Mennyire érvényes a kormány megközelítése, és milyen hatással van ez a magyar közösségre Kárpátalján?
Az ukrán-orosz konfliktus a globális biztonság egyik legélesebb kihívása. Donald Trump az utóbbi fél évben jelentős előrelépéseket tett, sikerült rendeznie több, régóta fennálló problémát, például Kongó és Ruanda békemegállapodását, amely az ő afrikai közvetítői tevékenységének eredményeként jött létre. Azonban van egy terület, ahol eddig nem tudott áttörést elérni: az orosz-ukrán háború. Kár, hogy ezt a súlyos válságot nem sikerült megoldania. Mi továbbra is Amerika oldalán állunk ebben a kérdésben, mert abban bízunk, hogy a megoldás csak az Egyesült Államok aktív részvételével valósulhat meg. Jelenleg új stratégiák kidolgozásán dolgoznak. Valószínű, hogy Kína is részt vesz az erőfeszítésekben; szeptember 3-án Hszi elnök meghívta Trumpot és Putyint, hogy Pekingben közösen emlékezzenek meg a második világháború befejezésének évfordulójáról. Ez remek alkalom lehet a tárgyalásokra, különösen az amerikai elnök által a háború lezárására és a tűzszünet elérésére kitűzött 50 napos határidő előtt.
Ez az egyetlen módja annak, hogy azonnal megállítsuk a vérontást, el kell érni a tűzszünetet, és utána lehet időnk a későbbi békeszerződés részleteinek megtárgyalására. Néhány kérdés már részben eldőlt, például a NATO-tagság és több kapcsolódó kérdés. Vannak kérdések, amelyeket nyíltan meg kellene vitatni, a legfontosabb a tűzszünet.
Magyar közösség él Ukrajnában is, figyelemmel kell követnünk a helyzetüket.
A magyar közösség védelme és támogatása elengedhetetlen. Ez nem csupán a nemzeti érzésünk kötelessége, hanem egyben a nemzetközi jog által is előírt alapelv, amely hangsúlyozza a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Az európai integrációs folyamat során szigorú kritériumokat fogalmaztunk meg, és sikerült beépítenünk a kisebbségvédelmi akciótervet az Európai Unió tárgyalási keretrendszerébe. Ez az akcióterv kulcsfontosságú megoldást kínál. Amennyiben Ukrajna az EU tagjává kíván válni, és közeledni szeretne az Európai Unióhoz, tudnia kell, hogy figyelemmel kísérjük a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét szolgáló záradékokat.
Egy friss interjú során ön kifejtette, hogy Trump második elnöksége a Pax Americana 2.0-át képviseli, nem pedig a Kína és a BRICS-országok által irányított új világrendet. E mögött milyen gondolatok húzódnak meg? Esetleg a magyar konnektivitási stratégia is háttérbe szorul ezek fényében? Úgy tűnik, hogy Amerika hegemóniája továbbra is megmarad, ami azt jelenti, hogy a magyar-orosz és magyar-kínai kapcsolatok szerepe a jövőben csökkenhet?
Magyarország egy átfogó stratégiát dolgozott ki, amelyet Orbán Viktor indított el egy évvel ezelőtt. A kormány azóta jelentős erőfeszítéseket tett a megvalósítás érdekében. Rendkívül fontos, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a nemzetközi eseményeket, és képesek legyünk alkalmazkodni az új helyzetekhez. Az elmúlt évben Donald Trump győzelmet aratott az amerikai elnökválasztáson, és január óta egy intenzív Trump-hatás rázta meg a világot. Míg korábban sokan az új multipoláris világrendről beszéltek, most az amerikai hegemónia megerősítésére helyezzük a hangsúlyt, amelyet az Egyesült Államok vámdiplomáciája és a biztonságra vonatkozó erős fókusz, például a NATO-kiadások 5%-os emelése jellemez. Ezen események tükrében látható, hogy a világ más országai nem képesek hasonló stratégiát végrehajtani; az Egyesült Államok az elmúlt fél évben egyedülálló módon tudta megvalósítani ezt a célt.
Amennyiben a megállapodás létrejön, az egyfajta hatalommegosztást fog kialakítani az Egyesült Államok és Kína között, ami új dinamikát hoz a globális színtérre. Ha viszont nem sikerül a szerződést tető alá hozni, az komoly problémákat eredményezhet, és fokozódó instabilitást válthat ki a nemzetközi politikai környezetben. Így a magyar álláspontnak rugalmasnak kell lennie a változó körülményekhez alkalmazkodva. Jelenlegi megközelítésünket Kínával kapcsolatban nem tartom szükségesnek megváltoztatni.
Oroszország helyzete egy különleges kérdéskör, hiszen mára egyértelművé vált, hogy a felelősség a háború folytatásáért nagyrészt az orosz államot terheli. Eddig a szituáció nem volt ennyire világos, mivel Ukrajna és számos európai ország is tett olyan kijelentéseket, amelyek arra utaltak, hogy mintha hajlanának a konfliktus további eszkalálására. Jelenleg úgy tűnik, hogy Ukrajna elfogadta azokat a feltételeket, amelyeket Donald Trump fogalmazott meg, így még a legharcosabb európai államok is kénytelenek visszafogni magukat a háborúval kapcsolatban, Oroszország ellen. Ennek következtében a háború folytatásáért kizárólag Oroszország vonható felelősségre. Ez a helyzet a közeljövőben olyan környezetet alakíthat ki, ahol az Egyesült Államok békepárti stratégiát követ, míg Oroszország a háború mellett foglal állást. Két világos alternatíva körvonalazódik, és minden nemzetközi szereplőnek mérlegelnie kell, hogy melyik oldalra áll. Az ilyen döntések pedig messzemenő következményekkel járnak az egyes országok számára. Remélem, hogy a háború minél hamarabb véget ér, és ezzel együtt egy új korszak küszöbén állhatunk. Jelenleg azonban még nem érkeztünk el ehhez a ponthoz, ami sajnos aggasztó.
Egy utolsó kérdés: elszigetelődött Magyarország? Vannak, akik úgy látják, Magyarország alternatív Oroszország-politikája, illetve a Brüsszellel folytatott vitái némileg elszigetelték az Orbán-kormányt a nyugati országok között. Mások azonban azzal érvelnek, hogy Orbán és Trump barátsága ismét fontossá teszi Magyarországot. Melyik?
Az elmúlt évben mi vittük az EU soros elnökségét, és nagy nemzetközi eseményeknek adtunk otthont, például az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának, amelyen 46 állam- és kormányfő vett részt. Nem éreztük magunkat elszigeteltnek. Ahogy említette, Donald Trump és Orbán Viktor, az Egyesült Államok és Magyarország között nagyon baráti a kapcsolat, ez egy teljesen új megközelítést mutat. Ugyanakkor a nyugati világban polarizációt figyelhetünk meg a Trumphoz és Orbánhoz való viszonyulásban, és ez a polarizáció a nemzetközi kapcsolatokra is hatással van. Úgy vélem, hogy Donald Trump és Orbán Viktor világos és őszinte politikát visznek a nagy és érzékeny kérdésekben, és meggyőződésem, hogy az európai patrióta mozgalom tovább fog erősödni az ő megközelítésük miatt. Nem vagyunk hajlandóak kilépni az Európai Unióból. Egyáltalán nem vagyunk Európa ellen. Befolyásolni - a meghódítani kifejezést nem használnám -, tehát befolyásolni szeretnénk Európa jövőjét. A magyar nép mindig is európai volt, és európaiak is maradunk.
