Inflációs küzdelem az Európai Unió és az Egyesült Államok között Az inflációs problémák egyre inkább globális szintű kihívássá váltak, különösen az Európai Unió és az Egyesült Államok között. A két gazdasági óriás közötti versengés nem csupán a pénzügyi

A frissen közzétett adatok azt jelzik, hogy a holnap érkező előzetes számok szerint az Európai Központi Bank valószínűleg elérte kitűzött célját, amely a 2 százalékos inflációs rátát jelenti. Ugyanakkor a jövőben várhatóan egyre inkább felerősödik a különbség az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdasági teljesítménye között.

Ugyanis a vámháborúnak van egy elég komoly következménye. Az amerikai piacokról esetlegesen kiszoruló termékek helyet keresnek maguknak máshol a világon, melynek egyik természetes, s talán a legfontosabb célpontja az EU.

Amennyiben a magas vámok az Egyesült Államokban továbbra is érvényben maradnak, vagy akár még emelkednek is a közeljövőben, az valószínűleg növelni fogja a kínálatot az európai piacokon. Ez a jelenség árleszorító hatást gyakorolhat a helyi piacokra.

Az Egyesült Államokban a korábban felhalmozott termékeknek köszönhetően eddig még nem éreztette hatását az inflációs nyomás. Ahogy azonban a raktáron lévő készletek fokozatosan elfogynak, és egyre inkább az újonnan beszerzett árucikkek kerülnek a piacra, az infláció csökkenése valószínűleg megakad, sőt, elképzelhető, hogy emelkedésnek indul.

Eközben az EU-ban – ahogy korábban említettük – inkább az infláció mérséklésére gyakorol hatást, hiszen az amerikai termékek szerepe kisebb a fogyasztói kosárban. Ezért az EMU területén a kamatcsökkentés nem kérdéses, míg az Egyesült Államokban ez már valódi dilemmát jelent.

S az egésznek van egy másik vonzata is. Neveztessen a hosszú hozamok alakulása, ami ugyan alapvetően piac mozgatta tényező, de azért a rövid távú hozamok, amelyeket a jegybanki kamat horgonyoz, mégis hatnak. S ehhez még a költségvetési hiány, illetve annak fenntarthatósága is befolyásoló tényező.

Ez nyilvánvalóan ismét az EU és az EMU irányába tereli a mérleg nyelvét. Az amerikai hozamok emelkedése tehát valószínűbb, hogy nagyobb hatással bír, mint az EMU esetében, még ha valamilyen mértékben ezek a tényezők összefonódnak is. Ennek fényében a kereskedelmi háború ezen aspektusa a régi kontinens javára billenti a latba.