Fedezd fel a jégbirodalom titkait a Dobsinai jégbarlang mélyén – egy lenyűgöző helyszín, ahol a természet varázslatos alkotásai életre kelnek a hegy gyomrában. A kristálytiszta jégformák és a hűvös szellő egy misztikus világot teremtenek, ahol a múlt és a
Többfelé is van jégbarlang, de ekkora... az ritkaság! A Dobsinai jégbarlang amellett, hogy hatalmas, elképesztően szép és érdekes, mert iszonyatos mennyiségű jég van benne. Jégfüggöny, jégalagút, jégoszlopok és jégpálya! Bizony ilyen nem sok helyen van, még jégbarlangokban sem. Pedig voltam már egy párban. Ki a jégbarlangot szereti, Dobsinára kell annak menni. De annak is, aki kíváncsi egy lélegzetelállító, különleges barlangra. Mutatom is milyen!
Hol helyezkedik el? Szlovákiában, a Magas-Tátra és Poprad városa déli irányában, a gyönyörű Szlovák Paradicsom régiójában. Térképen ITT található.
A barlang a hegy meredek oldalán bújik meg, ahova gyalogosan kell felkapaszkodnunk. Az autóinkat a 67-es út mentén elhelyezkedő tágas parkolók egyikében hagyhatjuk, mindössze körülbelül 3 Euróért. Ha pedig nem szeretnénk autózni, a tömegközlekedés is kiváló lehetőséget kínál: a parkoló közvetlen közelében található egy buszmegálló, ahol könnyedén felszállhatunk a járatra.
A hatalmas, élénk sárga tábla, amely a jégbarlang lélegzetelállító fotójával díszített, egyértelműen mutatja az irányt a következő kalandhoz. A táblán nemcsak a távolságot találjuk – innen még körülbelül 1 kilométert kell megtenni –, hanem a legfontosabb részleteket is: a szintemelkedés 130 méter, és mindez kényelmes tempóban körülbelül 25 perc alatt teljesíthető. Bár normál esetben 1 km-t általában 10 perc alatt simán meg lehet futni, itt a meredek emelkedő miatt ez a időtartam kissé eltér. Mivel mi rohamtempóban vágtunk neki az útnak, hogy utolérjük az induló csoportot, végül 15 perc alatt felértünk, de ehhez bizony kőkeményen meg kellett izzadnunk – a víz csak úgy folyt rólunk! A csúcson pedig kiderült, hogy nem is volt szükség a sürgetésre. Ezért ajánlom, hogy a parkolóba úgy érkezzetek, hogy körülbelül fél órával a csoport indulása előtt ott legyetek, hiszen ők egész órakor fognak elindulni. Így biztosan nem maradtok le a felejthetetlen élményről!
Ajándékboltok mellett indul az út felfelé, és eleinte nem is emelkedik még nagyon. Aztán egy klassz kalandpark mellett is elhaladunk, aki szereti, ide is benevezhet.
Aztán az ösvény hirtelen megváltozik, és egyre meredekebb kanyarokkal vezet felfelé, ahol a szívverésünk is felgyorsul a kihívás izgalmától.
Felfelé igencsak sietős léptekkel haladtunk, így lefelé a szerpentint fényképezni volt lehetőségem, hiszen onnan a látvány még lenyűgözőbb volt. Az út mentén tanösvényt alakítottak ki, melynek kísérőjeként tájékoztató táblák is sorakoznak; ezeknél megállva legalább egy kis időre megpihenhetünk, és felfrissíthetjük magunkat, miközben a pulzusunk is visszatér a normális kerékvágásba.
Aztán, ahogy a kanyargós ösvény végére érünk, végre megpillantjuk a barlang előtti kis pihenőhelyet. Itt padok és asztalok várnak ránk, ahol akár egy kis uzsonnát is elfogyaszthatunk. Ha van egy kis időnk, remek alkalom nyílik arra, hogy felfrissüljünk a felfelé vezető út fáradalmai után, megszárítsuk a hátunkon lévő vizes pólót, és felkészülhessünk a jégvilág izgalmaira, beöltözve a téli ruháinkba.
A pénztár egy lenyűgöző, vintage stílusú épületben található. Itt csak készpénzes tranzakciókra van lehetőség, a bankkártyás fizetés nem áll rendelkezésre.
Belépő jegy árak (2025):
A fotójegyhez egy feltűnő, narancssárga színű kis matricát adnak, amelyet jól látható helyre kell ragasztani a ruhánkra. (Bár ha nagyobb csoportban vagyunk, nem biztos, hogy mindenki nyomon tudja követni, ki az, akinek tényleg van matricája, és ki az, aki csak úgy fényképez. A barlang óriási, a fényviszonyok nem éppen kedvezőek, és állvány nélkül kifejezetten nehéz jó képeket csinálni, még ha meg is kaptuk az engedélyt, nemhogy titokban.)
A következő csoportok indulási időpontjait egy hatalmas táblán tüntetik fel. Érdemes megfigyelni, hogy van lehetőség magyar nyelvű idegenvezetésre is, amit feltehetően egy utazási iroda szervezett meg előre, de bárki csatlakozhat hozzájuk. A magyar nyelvű tájékoztatás egy hordozható CD-lejátszóból szól, amit a megállókban indítanak el. Ez sokkal praktikusabb, mint a papíralapú tájékoztatók, amelyeket a honlapról is letölthetünk, de a félhomályban úgysem tudnánk elolvasni őket.
A Dobsinai jégbarlang Európa egyik leglenyűgözőbb természeti kincse, mely Dobsina városának közelében, de légvonalban csupán 6 kilométerre Észak-Nyugatra helyezkedik el, a festői Stracenai völgyben. A barlang a 972 méter magas Éleskő hegy közelében, a Ducsa hegy lankáin terül el. A város és a barlang között magas hegyek húzódnak, így a jégbarlanghoz való eljutás csak jelentős kerülővel lehetséges.
A barlang látogatásának útvonala a rózsaszín pöttyözött ösvényen vezet. A bejárat és a kijárat a legmagasabb ponton található, ezért a túra belépése és befejezése lépcsőzéssel kezdődik és zárul. Az út során azonban számos fel- és levezető szakasz is vár ránk, változatos mennyiségben. Fontos megjegyezni, hogy a barlang nem akadálymentes, mivel sok lépcső található a belső területeken. (A térkép a jégbarlang hivatalos weboldaláról származik.)
A pénztár házikótól a bejáratig is már egy csomó lépcső van. Itt még van idő feltenni a sapkát, sálat, kapucnit, mert bent bizony hideg van. Nyáron is max. 4 fok. De inkább nulla és alatta kicsivel.
A Dobsinai-jégbarlang a világ legjelentősebb jégbarlangjai közé tartozik. 2000-től a világ természeti örökségének jegyzékén szerepel. Különlegessége, hogy míg az ismert osztrák alpesi magashegyi jégbarlangok, az Eisriesenwelt és a Dachstein-Rieseneishöhle, vagypedig a romániai Scărişoara jégképződményei 1100 - 1120 m tengerszint felett fekszenek, a Dobsinai-jégbarlang jégrétegei ezredévek óta megmaradtak 920 - 950 méteren.
És itt rögtön belépés után kezdődik is a jégvarázslat.
A napsütéses felszínről a látogató csupán néhány tíz méterre ereszkedik a föld alá és nyomban a hideg jég birodalmában találja magát, ahol a természet tökéletes munkáját csodálhatja meg.
Dobsina, más néven Dobschau, egy rendezett tanácsú város Gömör vármegyében, amely 1891-ben 930 házzal és 4643 lakossal büszkélkedett. A lakosság összetétele változatos: 335 magyar, 2997 német és 1252 szlovák él itt. Dobsina a vármegye egyetlen német városaként a Sajó forráscsermelyeinek völgyében helyezkedik el, 468 méteres tengerszint feletti magasságban, gyönyörű erdők és részben szántóföldekkel borított hegyek ölelésében. A város hazánk egyik jelentős bányavárosa, ahol a városi hatóság hatalmas erdőségekkel és bányákkal rendelkezik. Dobsina határában összesen 12 vasérc- és kobaltbánya, 12 vasércbánya, 1 vaspátbánya, valamint 1 vas- és fakóércbánya található. Emellett 1 barnavaskőbánya, 1 ezüstércbánya, 2 rézércbánya, 10 kobalt- és nikkelbánya, továbbá 2 nikkelércbánya is működik a területen.
Emberemlékezet óta ismerték a Ducsa-hegy lejtőjén az úgynevezett Jéglyukat, mint egy szikla tövében rejlő, jéggel töltött hasadékot. Ruffiny Jenő Dobsinai bányamérnök volt az első, ki 1870 július 15-én Láng Gusztáv honvédhadnagy és Méga Endre városi tisztviselő társaságában a Jéglyuk kikutatására indult, s nagy veszéllyel a ma világhírű jégbarlangot felfedezte. Dobsina város áldozatkészségének köszönhető, hogy a barlang ma kellő gondozásban részesül és világhírnek örvend. A barlangot már 1871-ben megnyitották a látogatók számára, majd 1887-ben, a világon az elsők között, villanyvilágítással is ellátták. A felfedezés híre gyorsan elterjedt a tudósok és a széles nyilvánosság körében is. A barlang feltárása nagy visszhangot váltott ki. Jókai Mór is hamarosan meglátogatta, mivel nagyon érdeklődött Magyarország minden természeti érdekessége iránt. Benyomásait A lőcsei fehér asszony című regényében örökítette meg.
"A Dobsinai jégbarlang mind nagyság, mind szépség tekintetében az eddig ismert jégbarlangok közt a legelső helyet foglalja el. Jellemző sajátságai: É-nak néző hegyoldal gyomrában Ny-i, de főleg K-i irányban terjed ki, űre a bejárattól kezdve lejtőzetesen lefelé tart, úgyhogy a bejárat a barlang legmagasabb pontját képezi; szája igen szűk; a mészkőzetben kisebb-nagyobb kiterjedésű űrök, aknaszerű menetek, folyosók állandóan óriási jégtömeget tartalmazó nagyszerű tömkelege. Jege számtalan egymásra fagyott rétegek tömegéből áll, hol sima, sík padozatot, hol óriási jégfalakat képez, miközben különböző jégcsapok-, kupok- oszlopokon kívül csodás szépségű jégalakzatokat alkot, majd víztiszta, átlátszó és légtelen, majd fehéres, átlátszatlan, alabástromszerű apró légbuborékokat tartalmazó, benne kevés, állandóan folyó víz is találtatik. Összes kiterjedése 8874 m2, ebből jégterület 7171 m2, jéggel nem borított sziklás felület 1703 m2."
A barlang hosszú, kiépített fémhidakon és lépcsőkön járható be. Bár a felületük érdesített, azért a stabil (és zárt), csúszásmentes cipő nem árt.
A barlang ezen szakasza a Ruffinyi-folyosó névre hallgat, amely a felfedező nevét viseli. Eredetileg a járat teljes hosszát jég borította, azonban a barlang alacsonyabban fekvő részeiből érkező melegebb levegő hatására a jégtömeg fokozatosan visszahúzódott. Ennek következtében a falakon megjelent a víz által formált wettersteini típusú mészkő. A boltozat nyílását szintén a víz alakította ki, így ezt a részt Vizes-kéménynek nevezzük. A jég kora körülbelül ezer évre tehető, míg a mészkő keletkezése 220 millió évvel ezelőtt zajlott le.
A Dobsinai jégbarlang különleges vonzereje révén 2000-ben bekerült az UNESCO Kulturális és Természeti Világörökség listájába, mint a Szlovák- és Aggteleki-karszt barlangrendszerének egy fontos képviselője.
A barlang a Gölnic-patak (Hnilec) oldó és koptató hatása következtében a Sztratenai-barlangrendszer részeként jött létre a Ducsa-hegy másodidőszaki világosszürke mészkövében. A Dobsinai-jégbarlang és Sztratenai-barlang közti járatokat hatalmas kőomlások zárták el, miáltal a Dobsinai-jégbarlang elszigetelődött, megrekedt benne a hideg levegő és létrejöttek az eljegesedés feltételei. A jég a hideg időszakban az üreg természetes lehűlése által jött létre és maradt meg oly módon, hogy a magasabban elhelyezkedő járaton keresztül a nehezebb hideg levegő a barlangba jut és lehűti az üreg mészkőfalát. A barlang alacsonyabban fekvő nyílásai mára már elzáródtak, ezért a hideg levegő egész évben itt reked.
A barlang mélyén rejlő jégképződmények tömege meghaladja a 110 ezer köbmétert, ami lenyűgöző módon több mint 100 ezer tonna súlynak felel meg.
Szlovákia területén mintegy 30 különböző denevérfaj található, közülük a barlangokban 7-10 faj képviselteti magát. Kiemelkedő jelentőségű itt a rendkívül ritka tavi denevér, emellett pedig két, egymáshoz nagyon hasonló faj is gyakori: a bajuszos denevér és a Brandt denevér. Ez a barlang nem csupán Szlovákiában, hanem Közép-Európa egészében az egyik legfontosabb telelőhelye ezeknek a különleges állatoknak. Mivel minden denevérfaj a kihalás szélén álló élőlények közé tartozik, elengedhetetlen, hogy fokozott védelemben részesüljenek.
A termek közötti átjárókat jégből formált folyosók szövik át, mintha a tél varázsa ölelné körül őket. Ezek a hűvös, áttetsző jégutak egy különleges élményt nyújtanak, ahogy az ember átlép rajtuk, és úgy érzi, mintha egy mesebeli világba lépne.
"A benyomuló víz, mely előbb a barlangot a sziklába vájta, most benne megmerevedik jég alakjában. Keletkezését Krenner akként magyarázza, hogy a barlang, mielőtt felső nyílása (bejárata) keletkezett, jóformán csak üregből állott, melynek fenekén idővel nagy jégtömeg rakódott le; midőn a jégtömeg alsó vége a sziklától visszahúzódott, felső éle azonban a sziklaboltozattal kapcsolatban maradt, a barlangnak második vagy alsó ürege keletkezett. A jég keletkezéséhez sok körülmény összejátszása volt szükséges; egyik az, hogy a barlang a hegy belseje felé lefelé ereszkedik, minek folytán a téli, hideg levegő hosszabb ideig maradhat benne s a könnyebb, meleg levegő betódulását megakadályozza; továbbá hogy É-ra néző s előrehajló sziklafaltól védett szűk nyílására sohasem süt a nap; egy másik feltétele a jégképződésnek az a körülmény, hogy a beszivárgó víz, melyet a barlang hideg levegője megfagyaszt, addig maradhasson a barlangban, míg a fagypontig lehűl. Ehhez hozzájárul, hogy a jégolvadásnál sok meleg (olvadási hő) köttetik meg, ezáltal az olvadás folyamata lassíttatik, miáltal nyáron kevesebb jég olvadhat el, mint a mennyi tavaszszal és őszszel képződik."
Krenner a barlang jégképződéseinek különböző formáit vizsgálja. A jég tömege fokozatosan, rétegenként alakult ki, míg elérte impozáns vastagságát, és keletkezését tekintve alig tér el a réteges kőzetek formációjától. Miután a barlang elülső része beszakadt vagy beömlött, és a hideg levegő behatolt az üregbe, az alján az első vízréteg megfagyott, majd erre telepedett vízszintesen a második, aztán a harmadik réteg, és ez így folytatódott. A további jégképződmények, amelyek vagy a mennyezetről lógnak le, vagy az aljzat felé igyekeznek, a csepegőkövekhez hasonlóan alakulnak ki; ezek a melegebb levegővel való csendes küzdelem során varázslatos formákká fejlődnek, mint például a vízesés, a jéglugas vagy a jégfüggöny. A jégképződés harmadik típusa pedig az apró, hüvelyknagyságú víztiszta jégkristályok, amelyek tavasszal sűrűn díszítik a barlang falait. Ezek a kristályok azzal a hidegebb közeggel való érintkezés következtében keletkeznek, amelyben a levegőben feloldott vízgőz találkozik, például a nagyon lehűlt sziklafalak levegőjével.
A Nagy-terem nem csupán méreteivel vonzza a figyelmet, hanem a benne található jég mennyisége is lenyűgöző. A terem hossza 72 métert, szélessége pedig 36-42 métert ölel fel, míg a magassága 9-11 méter között változik. Az alattunk elterülő hatalmas jégtömb vastagsága pedig eléri a 27 métert, ami igazán impozáns látványt nyújt.
A hatalmas nagyterem lenyűgöző, közel 5000 m²-es felületén egy sima, tükörfényű jégréteg terül el, mely alatt a mélység titkai rejtőznek. A mennyezetet pedig ezer meg ezer csillogó jégkristály ékesíti, amelyek a fényt játékosan visszaverik, varázslatos atmoszférát teremtve. A csarnok belső terét impozáns sziklaoszlopok választják el egymástól: a felső részben található a "sírkövek", a "vízesés" és a "fatörzs" nevű lenyűgöző jégképződmények, míg az alsó szinten három, lenyűgözően szép, 2-3 méter átmérőjű jégoszlop emelkedik ki, mintha ősi titkokat őriznének.
Balra felfedezhetjük a leglenyűgözőbb és legnagyobb jégképződményt, amely nemcsak mérete, hanem híressége miatt is kiemelkedik: ez a Kút. A felette lévő résen át beáramló víz, amely fokozatosan megfagy, folyamatosan formálja és alakítja ezt a csodát az év minden időszakában. Belül üreges, így a beáramló víz az alján egy aprócska tavacskát képez, amely az Élet vizeként ismert. Mellette egy karcsú, impozáns jégoszlop emelkedik, mely a padlótól egészen a plafonig nyúlik.
"Hogy a barlang a jég képződésére és megmaradására oly kedvező, ahhoz hőmérséklete is hozzájárul, mely - 0,27° C., télen - 8 fokig csökken, nyáron legfeljebb + 5°-ig emelkedik, arányban a külső levegő hőfokával; továbbá magas tenger feletti fekvése (972 m.), valamint az, hogy a nyáron felolvadó jég vize egy mélyen fekvő szűk nyíláson lefolyást talál."
A barlang felfedezése és kiépítése után nem csupán a természet csodáit csodálhatták meg az érdeklődők, hanem a nyári korcsolyázás szórakoztató eseményein is részt vehettek. Az első ilyen rendezvényt 1893-ban tartották, amely hamar népszerűvé vált a látogatók körében. Ezen kívül, a Nagy-terem falai között 1890-ben egy emlékezetes hangversenyt is szerveztek, amely Habsburg Lajos Károly tiszteletére zajlott, gazdagítva ezzel a barlang kulturális örökségét.
Érdekesség még, hogy a nyilvánosság részére egészen 1946-ig engedélyezve volt benne az egészévi korcsolyázás. Még az 50-es években is itt gyakorolt a sikeres csehszlovák műkorcsolyázó Karol Divín, valamint a katonai gyorskorcsolyázó csapat. (Azért ma már nem annyira tükörsima a jég, ráadásul dimbes-dombos is.)
A lámpa fényénél egyértelműen megfigyelhető, ahogy a jég a hő hatására lassan olvadni kezd. Különösen lenyűgöző, ahogy a különböző rétegek szépen kirajzolódnak a felületen.
Érdekes, hogy mivel a jég a kőzettel való érintkezési felületen lassan olvad, ezért az egész jégtömb nagyjából minden 1700 - 2000 évben kicserélődik. A jég a bejárattól, valamint a Kis- és Nagy-teremtől lassú mozgásban van a Földszint (Prízemie) és a Ruffíny korridor irányában (2 - 4 cm egy év alatt). A barlang statikus-dinamikus jégbarlang, télen és nyáron eltérő légáramlással. Télen a hideg levegő a felszíntől a barlangba áramlik, nyáron pedig fordítva.
1947-ben J. Mišelnický felfedezte a Cseppköves-termét (Kvapľová sieň), míg J. Ogurčák az Északi-folyosót (Severná chodba) tárta fel, L. Šimkovič pedig a Fehér-termet (Biela sieň) fedezte fel. 1953 és 1954 között jelentős felújításokat végeztek a látogatási útvonalon és a villanyvilágításon, továbbá védelmi intézkedéseket vezettek be, miután feltárták a jégnélküli területeket. Jelenleg a látogatási útvonal nem halad át a jégmentes részeken.
Tovább haladva a Nagy-terem utáni Kis-terem a bejárat közelsége miatt az év folyamán nagy hőmérsékletingadozásnak van kitéve. Télen a hőmérséklet -6 °C-ra csökken, nyáron pedig egészen +0,5 °C-ra melegszik fel.
A barlang meglátogatása szigorúan előírt szabályok betartásával lehetséges.
A barlangi túra hossza mindössze 30 perc, de ez éppen elegendő ahhoz, hogy a benti hűvös levegő érzete megüssen minket, különösen a nyári hónapokban.
A barlang minden évben május 15-én nyit és szeptember 30-ig van nyitva. Minden hétfő szünnap!! De hétfő kivételével minden nap nyitva van.
A jégvilág korszaka végleg lezárult, a rácson túl újra felkél a nyár napja, és a meleg szellők fújnak. Ám itt, a barlang bejáratának közvetlen közelében, néhány méterre a tavasz varázsától, a jég még mindig makacsul kitart, még a forró hónapokban is.
Ha Szlovákiában, a varázslatos Szlovák Paradicsom irányába kalandoztok, mindenképpen látogassatok el a lenyűgöző jégbarlangba! A barlang különleges szépsége és páratlan méretei, valamint a jég mennyisége igazán magával ragadó élményt nyújt. Ne feledjétek azonban, hogy a Szlovák Paradicsom leginkább a festői kiépített szurdokairól ismert, mint például a híres Suchá Belá völgy, ahol a természet valódi csodái várnak rátok.
Ha szeretnétek naprakészen értesülni legújabb bejegyzéseinkről, ne felejtsetek el követni a Kiránduló Facebook oldalát sem!
A szöveg egyediségének érdekében az alábbi módon átfogalmazom: "Az információk egy része a Wikipedia, a barlang hivatalos weboldala (www.ssj.sk) és az www.arcanum.hu portál anyagából származik."
