Lenyűgöző felvételeken kapták lencsevégre a Mariana-árok vibráló és gazdag élővilágát.
A mélytengerek élővilága sokkal gazdagabb, mint azt korábban gondolták – állapította meg egy friss, szerdán publikált kínai kutatás. A tudósok 9533 méteres mélységben rögzítettek felvételeket a területen élő gerinctelen állatokról, ezzel új rekordot állítva fel. 2023-ban a japán Izu-Ogasawara-árokban, 8336 méteres mélységben sikerült elkapniuk egy mélytengeri halat a kameráik lencséjén.
A kutatók nem csupán egy halat figyeltek meg, hanem az Abyossogena phaseoliformis nevű mélytengeri kagylók egész telepeit is sikerült feltérképezniük. Ezen kívül számos csőféreg is előkerült a merülések során. A tanulmány, amely összegzi a 2500 kilométernyi vizsgált terület eredményeit, kimutatta, hogy a kagylók és a férgek szinte mindenhol jelen voltak a területen.
Az 5800-9500 méteres mélységbe már nem jut le napfény, a telepeken élő állatok az itt található hidrogén-szulfidból és metánból állítják elő a fennmaradásukhoz szükséges tápanyagokat. A kutatók összesen 23 merülést hajtottak végre, ebből 19 alkalommal sikerült hasonló telepeket megfigyelniük, emellett több féregfajt, tengerililiomokat és tengeri uborkákat is találtak az árok fenekén.
Korábban úgy vélték, hogy a Mariana-árok mélyén található élőlények főként a felszíni szerves anyagokból nyerik táplálékukat. Azonban a legújabb kutatások azt sugallják, hogy ezek a fajok inkább a Föld belsejéből származó szerves és szervetlen kémiai anyagokat hasznosítják. Például az újabb elemzések rámutattak, hogy a metán, amelyet ezen a területen észleltek, valójában organikus anyagok lebomlásának eredménye.
Feltárult, hogy a mélytengeri ökoszisztéma sokkal gazdagabb és változatosabb, mint amit korábban gondoltak: a telepeken egy négyzetméterre több ezer különböző élőlény él, és ezek a telepek az óceán mélyének jelentős részén megtalálhatók. A kutatások során számos új, eddig ismeretlen faj került előtérbe. Ezeknek az állatoknak a sötét mélységben nem csupán a napfény hiányához és a szervetlen anyagokkal való táplálkozáshoz kellett alkalmazkodniuk, hanem a hatalmas nyomás viszontagságait is el kellett viselniük – ennek a különleges alkalmazkodásnak a mechanizmusait a tudósok még alaposan tanulmányozzák.
A felfedezés jelentősége nemcsak a tengerbiológia területén, hanem gazdasági szempontból is kiemelkedő. A Fendouzhe tengeralattjáró, amely az árok mélyét tanulmányozta, nem csupán az ottani élővilágra összpontosított, hanem a mélytengeri nyersanyagok feltárására is. Nem meglepő, hogy a mélytengeri bányászat egyre inkább vonzó üzletágnak számít, amelyet mind az Egyesült Államok, mind Kína igyekszik kiaknázni. Ugyanakkor a bányászat környezeti következményei még kevéssé ismertek, akárcsak a mélytengeri ökoszisztémák rejtelmei, amelyekről a tudósok még mindig nagyon keveset tudnak. Valószínű, hogy a kitermelés következtében kialakuló környezetszennyezés nem kedvez majd az ott élő fajoknak, de a Mariana-árok részletei még mindig homályosak, sőt, még a Clarion-Clipperton Zónáról is, amely eddig a legígéretesebb lelőhelynek tűnik, alig van elegendő információ.
A legújabb kutatások azt jelzik, hogy az óceánok mélyén nem csupán gazdag ökoszisztémák léteznek, hanem az itt található élőlények képesek a szén-dioxid sokkal hatékonyabb megkötésére, mint ahogyan azt eddig gondolták. Ennek következtében valószínű, hogy a mélytengeri élővilág fontossága a globális klímamodellekben jelentősen felértékelődik.
A felfedezés nem csupán a Mariana-árok titkaira összpontosít: noha máshol még nem merültek le, a szakértők úgy vélik, hogy a geológiai hasonlóságok alapján valószínű, hogy a többi, 5000 méteres mélységet túllépő árok is hasonlóan gazdag és változatos élővilágot rejtenek magukban.
