Kapu Tibor édesanyjának szavai a felbocsátás után mélyen megérintették a szívünket. Kifejezte az örömét és a büszkeségét, amiért fia új fejezetet kezdhet az életében. Szavain keresztül érződött a szeretet és a támogatás, amit mindig is nyújtott Tibornak.
"Valóra vált egy álom!" - osztotta meg örömét Ildikó a közösségi oldalán. Kapu Tibor édesanyja a felbocsátás után szívből jövő boldogsággal beszélt arról, milyen felemelő érzés látni, hogy a fia a világűrbe jutott.
Ma egy régóta dédelgetett álom vált valóra! Elindult a világűr felé, a Nemzetközi Űrállomás irányába - egy olyan cél felé, amelyért gyermekkora óta küzdött elkötelezetten, alázattal és kitartással. Ezt a megható pillanatot osztotta meg közösségi oldalán Kapu Tibor kutatóűrhajós édesanyja a június 25-i rakétaindítást követően, néhány órával később.
Kapu Tibor űrutazása: egy felemelő és megrendítő élmény Képzeljük el, ahogy Kapu Tibor, a bátor űrhajós, a Föld légkörén túli végtelenbe lép. Az űr sötétjében csillagok ezrei ragyognak, mintha az univerzum titkos üzeneteit suttognák. Az indítás pillanatában a szívverése egyre gyorsabbá válik, és a feszültség összeszorítja a gyomrát. Ahogy a rakéta felemelkedik, Tibor szeme előtt egy új világ bontakozik ki: a Föld, mint egy kék gyöngyszem, távolodik el tőle, és ő ezt a csodát egyszerre érzi felemelőnek és megrendítőnek. Az űr csendje körülveszi, és a súlytalanság állapota új dimenziókat nyit meg számára. Minden egyes pillanatban, ahogy a csillagok között lebeg, a gondolatai a hazára, a családjára és azokra a földi pillanatokra terelődnek, amelyek most már örökre megváltoztak. Az űrutazás nem csupán fizikai élmény, hanem lélekemelő kaland, amelyben a végtelen és a részecskék közötti határvonal elmosódik. Tibor szívében egy mély hála érzése ébred, hogy részese lehet ennek a csodának, ugyanakkor a Föld elvesztésének fájdalma is ott bujkál. Az űr annyira gyönyörű, de egyben félelmetes is, hiszen ráébreszti arra, mennyire törékeny az élet, és mennyire fontos a kapcsolat, amit az otthon jelent. Ahogy a csillagok fényét bámulja, tudja, hogy az űrutazás nem csupán a felfedezésről szól, hanem önmagáról is, és arról, hogy milyen mély nyomot hagy benne a világmindenség.
Ildikó szavai tükrözik azokat az érzéseket, amelyeket szülőként megélünk: most különösen nehéz megtalálni a megfelelő kifejezéseket. Szívünk tele van büszkeséggel, meghatottsággal és mély szeretettel. Elénk tárul a kisfiú képe, aki már gyermekkorában is a repülés csodáiról álmodozott. Képzeljük el, ahogy legóból repülőt, helikoptert és rakétát épít, valamint az űrhajós könyvek lapjait izgatottan forgatja. Felemelő és egyben szívszorító érzés látni, hogy idáig eljutott. Tudjuk, mennyi munka, kitartás és áldozat fűződik ehhez az úthoz, és azt is, hogy nem volt egyedül ezen a megpróbáltatásokkal teli, de csodás kalandon.
Kapu Tibor szülei és húga már hetek óta az Egyesült Államokban tartózkodnak. A kötelező karantén miatt csak nagyjából négy méterről tudták tartani a kapcsolatot, de naponta beszélgettek. A többszöri halasztás ellenére is megőrizték türelmüket és bizakodásukat, várva a pillanatot, amikor végre újra találkozhatnak.
Sokan fektettek bizalmat belé, és lelkesen támogatták az elképzeléseit.
Szívből jövő köszönetünket fejezzük ki mindenkinek, aki hitt bennünk, támogatta elképzeléseinket, vagy csupán egy bátorító szóval állt mellettünk. A családunknak nyújtott sok-sok szeretet, támogatás és lelki biztatás felbecsülhetetlen értékű volt számunkra – különösen nekem, mint anyának. Külön köszönet illeti a HUNOR-Magyar Űrhajós Programot, a NASA-t, a SpaceX-et és az Axiom Space-t, amiért lehetővé tették, hogy fiunk elérje a Nemzetközi Űrállomást. Az ő segítségük nélkül ez az álmunk talán sosem válhatott volna valóra.
- Szívből köszönjük mindazoknak - osztotta meg az édesanya -, akik hittek benne, felkészítették és támogatták az utazását. Hihetetlen büszkeséggel tölt el minket, hogy Ő a fiunk. Ma elindult az űr végtelenjébe, de tudjuk, hogy minden pillanatban vele vagyunk, szívünk és lelkünk egyesül vele. Hálásak vagyunk, hogy az álmai valósággá váltak!
