Az új KAP (Közös Agrárpolitika) jelenlegi tervezete a fiatal gazdák támogatására helyezi a hangsúlyt, amelynek célja, hogy Brüsszel ösztönözze a mezőgazdasági szektor fiatalos megújulását. Az Agro Napló beszámolója szerint a kezdeményezés célja, hogy vonz

Az Európai Uniónak a jövőben ambíciózusabb agrárpolitikára és pragmatikusabb megközelítésekre lesz szüksége - derült ki a "Mezőgazdaság és Élelmiszeripar Jövője 2025" című brüsszeli konferencián. A rendezvény célja, hogy egy asztalhoz ültessen olyan kulcsszereplőket, mint az agrár- és élelmiszeripari szektor képviselői, civil szervezetek, vidéki közösségek, fogyasztók, valamint a tudományos világ és az uniós intézmények képviselői. A közös diskurzus célja, hogy megteremtsék a vonzó mezőgazdasági és élelmiszeripari jövőt a jelen és a jövő generációi számára. A konferencia középpontjában álltak olyan fontos témák, mint a Közös Agrárpolitika jövője, a generációváltás kérdése, valamint a fiatal gazdák támogatásának lehetőségei az Európai Unión belül.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke legutóbbi videóüzenetében hangsúlyozta, hogy ma mérföldkőnek számít az európai mezőgazdaság számára, hiszen elindul egy átfogó párbeszéd, amely alapjaiban formálhatja az EU jövőbeni mezőgazdasági és élelmiszeripari politikáját. A szakpolitikai vezető kiemelte, hogy az unió tagállamai között szinte teljes az egyetértés abban, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kiemelkedően fontos szerepet játszik a gazdaságban. Von der Leyen rávilágított, hogy ezek az ágazatok számos nehézséggel és kihívással néznek szembe, ami arra ösztönözte a Bizottságot, hogy egyszerűsítse és könnyítse a Közös Agrárpolitikán. Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy elkötelezettek a kisgazdaságok és a fiatal gazdák támogatása mellett, valamint azon cél mellett is, hogy a gazdálkodók számára tisztességes árakat garantáljanak a termékeikért.

A Bizottság elnöke után Christophe Hansen az Európai Unió új mezőgazdasági és élelmiszerügyi biztosa beszélt, aki kiemelte, hogy a mai konferencia lényege, hogy az EU mezőgazdaságának és élelmiszeriparának jövőjét illetően ma mindenki hallathatja a hangját. Az agrárbiztos beszélt arról is, hogy most kell kitalálni azt, hogy mit akarunk kezdeni európai szinten agráriummal, és el is kezdeni ennek a megvalósítását. Christophe Hansen rámutatott, hogy a jövőben a gazdáknak nemcsak optimistának, de pragmatikusnak is kell lennie. A szakpolitikus a nagyközönség előtt bejelentette a Közös Agrárpolitika jövő héten megjelenő egyszerűsítését, illetve megerősítette, hogy ősszel jön majd a következő intézkedéscsomag, ami új területeket fog érinteni. Ami biztos, hogy a jövőben nagyobb fókuszt fog kapni a kisebb gazdaságok támogatása, egyszerűsíteni fogják ezek forrásokhoz jutását. Ehhez viszont együttműködés kell a Bizottság és a tagállamok kormányai között. Christophe Hansen kiemelte, hogy 2010 és 2020 között az Európai Unióban csaknem 3 millió gazdaság szűnt meg, ami 25%-os csökkenésnek felel meg. És bár az EU még mindig nettó exportőr, nem szabad, hogy az ágazat szereplői belekényelmesedjenek ebbe a szerepükbe.

Az uniós agrárbiztos hangsúlyozta, hogy a közelmúltban több állatbetegség is pusztított Európa-szerte, ezért a Bizottság célja, hogy az állattartást ellenállóbbá és fenntarthatóbbá alakítsa. Beszélt továbbá a generációváltás fontosságáról is, kiemelve, hogy a tervek között szerepel a fiatal gazdák földhöz, hitelhez, tudáshoz és különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése.

Az előadásokat követően tartott kerekasztal-beszélgetésen Czesław Siekierski, a lengyel agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi bizonytalan körülmények között a Közös Agrárpolitika stabilitása elengedhetetlen. A klímaváltozás fokozódó hatásai, a gazdatársadalom elöregedése és a gazdák gyenge alkupozíciója mind olyan kihívások, amelyek sürgős választ igényelnek a döntéshozóktól. Siekierski kiemelte, hogy a jövő agrárpolitikájában el kívánják kerülni azokat a gyakorlatokat, amelyeket a gazdáknak folyamatosan újra meg kell tanulniuk. A lengyel miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy nem forradalmi, hanem fokozatos, organikus változásokra van szükség. Eric Sargiacomo, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési bizottságának elnökhelyettese pedig arra figyelmeztetett, hogy a Közös Agrárpolitikát úgy kell újragondolnunk, hogy senki ne maradjon le a fejlődésről. Sargiacomo hangsúlyozta, hogy a jövőben a KAP keretein belül kiemelt figyelmet kell fordítani az egészségügyre és a kockázatkezelésre is.

Peter Schmidt, az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságának Természeti Erőforrások csoportját vezető szakértő hangsúlyozta, hogy most egy fontos párbeszéd vette kezdetét. Bár sokan még mindig elnagyoltnak érzik a diskurzust, a lényeg az, hogy a legfontosabb alapelveket lefektessük. Schmidt arról is beszélt, hogy az uniónak elengedhetetlenül támogatnia kell a kis- és közepes vállalkozásokat, valamint vonzóbbá kell tennie a fiatalok számára a fenntartható és regeneratív mezőgazdaságot. Piotr Calbecki, az Európai Unió Régiók Bizottságának Természeti Erőforrások csoportjának elnöke arra figyelmeztetett, hogy a fejlődő térségek különböző igényekkel rendelkeznek, és a döntéshozóknak ezeket figyelembe kell venniük. Massimiliano Giansanti, a COPA elnöke kiemelte, hogy az agrárium jelenleg kritikus időszakon megy keresztül, ahol a piaci és politikai bizonytalanságok komoly hatással vannak a szektorra. Elmondta, hogy az elmúlt időszakban túl sok gazdaság zárta be kapuit az EU-ban, és sok ember távozott az ágazatból, ami elfogadhatatlan, különösen annak tükrében, hogy a Föld népessége folyamatosan növekszik. 2050-re körülbelül 35%-kal több élelmet kellene termelnünk a meglévő földeken, ami ambiciózusabb agrárpolitikát és pragmatikusabb megközelítést igényel.

A második szekció középpontjában a generációváltás kihívásai álltak. Gelsomina Vigliotti, az Európai Befektetési Bank alelnöke hangsúlyozta, hogy a fiatal gazdák szerepe kulcsfontosságú a mezőgazdaság jövőjében. Ugyanakkor, mivel még viszonylag fiatalok és tapasztalatlanok, gyakran szembesülnek olyan finanszírozási problémákkal és kedvezőtlen alkupozíciókkal, amelyek megnehezítik számukra a hitelhez jutást és a szükséges beruházások lebonyolítását. Ezen kívül a földszerzés is komoly akadályokat gördít eléjük. A szakértő véleménye szerint elengedhetetlen a mezőgazdaság megújítása és modernizálása, amelynek egyik lehetséges módja a "vérfrissítés" az ágazatban. Ehhez viszont alapvető, hogy a fiatal gazdák banki támogatást kapjanak az üzleti működésük során, és segítséget nyújtsanak számukra a korszerű technológiák és megoldások alkalmazásában, valamint a női szereplők számának növelésében a gazdatársadalomban. Martin Siemen, a Rural Youth Europe elnökhelyettese szintén kiemelte, hogy a generációváltás során elengedhetetlen a fiatal gazdák földhöz és finanszírozáshoz való hozzáférésének biztosítása. Kiemelte, hogy manapság, ha egy fiatal gazda saját vállalkozásba szeretne kezdeni, annak jövedelmezőnek kell lennie ahhoz, hogy sikeres lehessen.

Peter Meedendorp, a CEJA elnöke hangsúlyozta, hogy jelentős előnyökkel járna a fiatal gazdák számára, ha a költségvetésben különös figyelmet kapnának a finanszírozásukra, így hatékonyabban kezelhetnék a likviditásukkal kapcsolatos nehézségeket.

Jean-Christophe Roubin, a Crédit Agricole Csoport mezőgazdasági csoportjának vezetője elmondta, hogy Franciaországban jelenleg mintegy 15 ezer fiatal gazda van, ezek 40%-a nem rendelkezik mezőgazdasági háttérrel. Ez azt jelenti, hogy nekik még nagyobb szükségük van a finanszírozásra, nemcsak országos, de regionális szinten. A szakember szerint a bankszektornak új modelleket kell kitalálnia a fiatal gazdák finanszírozására. Mint mondta, az agráriumnak olyan emberekre van szüksége, akik megengedhetik maguknak, hogy gazdának álljanak. Norbert Totschnig, osztrák agrárminiszter szerint ahhoz, hogy a tagállamok vonzóbbá tegyék a mezőgazdaságot, sokat kell az oktatásba fektetni, és gondoskodni kell arról, hogy a mezőgazdaságnak magas legyen a megbecsültsége. Mint mondta, Ausztriában a termelők társadalombiztosítási szintje is magas, a termelők bármikor visszavonulhatnak, és a gazdaságátadás/átvétel nem egy terhes kötelezettség.

Erika Olsson, a Svéd Organikus Gazdák Szövetségének elnöke arra mutatott rá, hogy a generációváltás és az ökológiai gazdálkodás kéz a kézben járnak. A statisztikák szerint Európában a biogazdálkodók 21%-a 40 évnél fiatalabb. Ezek a gazdaságok rendszerint kisebb és közepes méretűek, hiszen ezeken nem lehet olyan nagy mennyiségeket termelni, igaz, ezek átadása is egyszerűbb. A szakember beszélt arról is, hogy az organikus gazdálkodás a ötvözi a régi tudást és az új módszereket és megoldásokat, nem egyszerű és sokat kell hozzá gondolni, tervezni. Viszont ezeknek a gazdáknak is segítségre van szükségük a földhöz és finanszírozáshoz jutásban, valamint biztonságos megélhetésre. Francesco Lollogbrigida, olasz agrárminiszter kiemelte, hogy az elmúlt években tapasztalt háború, aszály és koronavírus-járvány miatt a korábban biztosnak hitt dolgok váltak bizonytalanná. A gazdáknak biztos jövedelemre és jövőképre van szükségük, az elszántság önmagában már nem elég.