Költségvetési hiány és államadósság: Komoly kihívások várnak az új kormányra | Erdélyi Napló Az új kormány megalakulása előtt álló gazdasági helyzet számos nehézséget tartogat. A költségvetési hiány és az államadósság kérdései kulcsfontosságú szerepet já

Két kézzel osztogatták a pénzt. Az év elején előrejelzettnél lényegesen magasabbra nőtt az idei költségvetési deficit. • Fotó: Borbély Fanni

A legfrissebb információk alapján az államadósság mértéke idén szeptemberben 916,758 milliárd lejre emelkedett, ami az előző hónap 886,983 milliárd lejes értékéhez képest jelentős növekedést mutat. A pénzügyminisztérium által közzétett statisztikák szerint a román államadósság a GDP-hez viszonyítva augusztus végén 52,7 százalékról szeptember végére 54,4 százalékra nőtt. Ezen kívül, a költségvetési hiány is emelkedett: a szeptember végi 5,44 százalékról október végére 6,19 százalékra ugrott.

A Pénzügyminisztérium legfrissebb tájékoztatása alapján a 2024-es év első tíz hónapjában a költségvetési végrehajtás a bruttó hazai termék (GDP) 6,19%-ának megfelelő, összesen 109,42 milliárd lejes hiánnyal zárult. Ezzel szemben a tavalyi év hasonló időszakában a deficit 62,81 milliárd lej volt, ami a GDP 3,91%-ának felelt meg.

Az Agerpres hírügynökség által közzétett statisztikák alapján a költségvetés bevételei az év első tíz hónapjában 473,53 milliárd lejt értek el, ami 13,1 százalékos növekedést jelent a 2023-as év hasonló időszakához képest. Ezzel szemben a költségvetési kiadások éves szinten 21 százalékkal emelkedtek, elérve a 582,94 milliárd lejt.

Ez azt jelzi, hogy a kormány jelentős túlköltekezést mutatott be az idei választási szuperévben. A Ciolacu-kabinetnek menet közben el kellett ismernie, hogy lehetetlen fenntartani a 2024-es állami költségvetésben megfogalmazott 5 százalékos deficitcélt, így kénytelenek voltak 6,94 százalékra emelni ezt az értéket. Az Európai Bizottság előrejelzései alapján azonban a tényleges deficit ennél is magasabbra, körülbelül 7 százalékra rúghat, míg a Költségvetési Tanács még pesszimistább képet fest, és arra számít, hogy Románia végül 8 százalékos költségvetési hiánnyal zárja az évet.

Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja, szintén 8 százalék körüli deficitre számít.

aki október végén a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a bukaresti kormány.

Közgazdászként ő nem igazán látja, miként lehetne adóemelések nélkül, gyors tempóban észlelhetően csökkenteni a költségvetési hiányt.

Egy elképzelt ideális világban az első lépésnek az kellene lennie, hogy a kormányzat a kiadások terén igyekezzen minél hatékonyabban gazdálkodni. Úgy vélem, ebben még mindig van lehetőség a fejlődésre. Ezt követően a második lépés az lenne, hogy a bevételek behajtásának hatékonyságát javítsák - itt is látok lehetőségeket a finomításra. Amikor már minden lehetőséget kimerítettek, a harmadik és egyben utolsó megoldásként a kormányzat gyakran az adók emeléséhez folyamodik.

- vetítette előre a nem túl kecsegtető forgatókönyvet a makrogazdasági elemző.

Igazán okosak azonban csak azt követően leszünk, hogy megalakul az új kormány, és elkezdenek dolgozni a jövő évi állami költségvetés sarokszámain, illetve amikor részleteibe menően ismertetik azt a deficitcsökkentő hétéves tervet, amelyet az Európai Bizottság kérésére készített a kormány.

Marcel Boloș pénzügyminiszter épp a múlt héten dicsekedett azzal, hogy Románia azon öt tagállam közé tartozik, amely négy év helyett hétéves költségvetési kiigazítási időszakot kapott.

Hangsúlyozta, hogy a hétéves kiigazítás létfontosságú lehetőség Románia számára.

A valóság torzítására irányuló próbálkozásokkal szemben az igazság a következőképpen fest: a 7 éves kiigazítás kulcsfontosságú lehetőség Románia számára. De miért is? Mert ez a lépés lehetőséget ad arra, hogy:

Aláhúzta továbbá, hogy a terv továbbá azt is biztosítja, hogy Románia be tudja fejezni a kohéziós alapból, illetve az országos helyreállítási tervből (PNRR) származó magas társfinanszírozású projekteket befejezését, valamint "megvédi a fejlődést, mivel csak így lehet végrehajtani az emberek életét javító, az állami költségvetésből finanszírozott beruházásokat: Anghel Saligny, PNDL, CNI" - utalt a különböző állami beruházási programokra Marcel Boloș.

Ami a hétéves, 2025-2031 közötti deficitcsökkentő tervet illeti, a kormány október végén tette közzé a közvitára. A tervezet alapján...

A kormány vállalta, hogy a költségvetési hiányt 2024-re elérhető 7,9 százalékról 2031-re 2,5 százalékra mérsékli, éves szinten körülbelül 0,8 százalékos csökkenést célzva meg.

A kormány szándékai között szerepel a közalkalmazottak bérköltségeinek csökkentése, amelyet a prémiumok mértékének az alapfizetés 20 százalékában történő korlátozásával kívánnak megvalósítani. Emellett a foglalkozási csoportok rangsorolásának felülvizsgálatát is tervezik, valamint a helyi közigazgatás bértábláinak újbóli bevezetését célozzák meg.

Ugyanakkor a terv előkészíti az utat az adókulcsok megváltoztatására.

"Az adózási szabályok aktualizálása/felülvizsgálata, beleértve az adóalapokat és az adókulcsokat az adók és illetékek fő kategóriáira, mint például: társasági adó, jövedelemadó/társadalmi járulékok, hozzáadottérték-adó, jövedéki és környezetvédelmi adók, helyi adók és illetékek, valamint az adórendszer vonatkozó adói és illetékei, valamint a nem adójellegű bevételek (beleértve a jogdíjrendszert)".

Azt, hogy konkrétan hogyan lát neki jövőre a deficitcsökkentésnek az új kormány, tán még a kabinet leendő tagjai sem látják most át világosan. Kampányban viszont fűt-fát ígértek, és leginkább azt, hogy nem áll szándékukban adót emelni. Aztán azt, hogy a valóság rájuk kényszeríti-e mégis, meglátjuk.

Marcel Ciolacu kormányfő október végén újra megerősítette, hogy jövőre nem tervezik az általános forgalmi adó (áfa/TVA) emelését. Kiemelte, hogy a költségvetési kiadások további csökkentése, valamint az adók hatékonyabb beszedése lesz a kulcs a deficit csökkentésére irányuló, az Európai Bizottsággal közösen kidolgozott terv megvalósításához.

A kormányfő nyilatkozata szerint az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések során sikerült módosítani a deficitcsökkentési tervet. Ennek eredményeként 2025-re a GDP-arányos állami bevételek növekedése 1,1 százalékpontban került meghatározásra, szemben az eredetileg tervezett 2,5 százalékpontos emeléssel.

"Ez valóban fenntartható megoldás. A költségek csökkentésével és az adóbevételek hatékonyabb begyűjtésével elérhetjük ezt a célt, figyelembe véve, hogy egyre közelebb kerülünk a digitalizáció megvalósításához, valamint a közpénzek gondosabb kezeléséhez is" - fejtette ki a miniszterelnök.

Arra a kérdésre, hogy eltörlik-e az áfakedvezményeket bizonyos termékkategóriák esetében, Ciolacu kifejtette, hogy nem tartja célszerűnek ezt a lépést, mivel véleménye szerint az intézkedés csupán elenyésző mértékű bevételnövekedést hozna.

A miniszterelnök véleménye szerint a kis- és közepes bérjövedelmek adóterheinek csökkentése elengedhetetlen, különösen a 26 év alatti fiatal munkavállalók esetében. Ezzel a lépéssel a munkanélküliség csökkentését is elősegíthetnénk. Marcel Ciolacu, akit sokan a közelgő (nagy)koalíciós kormány potenciális vezetőjeként emlegetnek, másfél hónappal ezelőtt hangsúlyozta, hogy a választások után fontos lenne ezt az intézkedést napirendre tűzni és alaposan megvitatni.