A magyar vállalatok számára jelentős kihívást jelenthet az európai uniós mesterséges intelligencia-rendelet bevezetése. A DigitalHungary platformon, ahol a digitális és a valóság határai elmosódnak, részletesen tárgyaljuk, hogyan érinti ez a szabályozás a
Az új EU AI-rendelet alapjaiban formálhatja át a vállalatok mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásának módját. Ahogy a mesterséges intelligencia folyamatosan teret hódít, a szabályozási keretek számos kérdést és bizonytalanságot generálnak a hazai cégek körében. Készen állunk arra, ami elénk tárul - vagy már most is lemaradásban vagyunk?
Bár a mesterséges intelligencia (MI) nyújtotta lehetőségek egyre inkább átalakítják a vállalatok működését, az Európai Unió új, MI-ra vonatkozó rendelete, az "EU AI Act" komoly kihívások elé állíthatja a magyar vállalkozásokat. A 2025 augusztusában életbe lépő szabályozás célja, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztését és alkalmazását különböző kockázati szintek szerint keretezze – ez magában foglalja az elfogadhatatlan, magas, átláthatósági és minimális kockázatú kategóriákat is.
Sokan nincsenek tisztában a szabályozásokkal, mégis egyre többen alkalmazzák őket.
A hazai cégek zöme jelenleg nem áll készen az új előírások teljesítésére. Az Intrum európai fizetési jelentése (EPR) rámutat, hogy a magyar vállalatok körülbelül háromnegyede nem tudja pontosan, mit vár el tőlük az új uniós szabályozás. Még aggasztóbb, hogy a válaszadók 54%-a úgy véli, hogy valószínűleg nem tudják majd maradéktalanul teljesíteni az előírásokat a szabályozás életbelépéséig.
A technológia üzleti célú alkalmazása egyre gyorsabb ütemben terjed: 2025-ben a vezetők 63 százaléka már alkalmaz mesterséges intelligenciát a kifizetések kezelésére. Ez az arány jelentős növekedést mutat a 2024-es 47 százalékhoz képest. Ráadásul a vezetők 56 százaléka szerint a technológia fejlődése érdemben javítani fogja a késedelmes fizetések kezelésének hatékonyságát.
Az iparági tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia jelentős hatással lehet a pénzügyi folyamatok optimalizálására. Jelenleg már léteznek olyan innovatív megoldások, amelyek lehetővé teszik több ezer ügy egyidejű kezelését, ellentmondásos adatok értelmezését, valamint mélyreható elemzések végzését. Ezek a fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy a kifizetési rendszerek átláthatóbbá és hatékonyabbá váljanak, megkönnyítve ezzel a döntéshozatalt és a pénzügyi tranzakciók kezelését.
Ugyanakkor a szabályozási környezet visszafoghatja az innovációs kedvet: a vezetők 38 százaléka szerint az MI-re vonatkozó új előírások korlátozhatják a kísérletezés lehetőségeit, és megnehezíthetik az új technológiák bevezetését.
A megfelelő készségek hiánya is nehezíti az átállást
A kihívások sorában kiemelkedő helyet foglal el a szükséges szaktudás hiánya: a vezetők 52%-a elismeri, hogy nehézséget jelent számukra olyan szakemberek bevonása, akik valóban képesek értéket teremteni az MI-eszközök által. Ez számos kérdést vet fel az MI-törvény kapcsán, hiszen a megfelelő tudás nélkül nehézkes lesz az előírásoknak való megfelelés, és a versenyben való helytállás is komoly kihívásokat jelenthet.
"Elengedhetetlen, hogy a magyar cégek időben felkészüljenek a mesterséges intelligenciát érintő jogszabályok követelményeire, és tisztában legyenek az új technológiák biztonságos alkalmazásának módjával. Ez nem csupán a jogi megfelelőség érdekében fontos, hanem alapvetően befolyásolja a jövőbeli versenyképességüket is. Azok a vállalatok, amelyek most fektetnek időt és erőforrást a tudásuk bővítésébe, a megfelelőségi folyamatok kidolgozásába, valamint az MI-stratégiáik újraértékelésébe, jelentős előnyre tehetnek szert a piacaikon" – hangsúlyozta Kaczur Tibor, az Intrum márka- és marketingkommunikációs igazgatója.
