Kosz, nem: Magyar kutatók innovatív megoldásai révén felgyorsulhat az új gyógyszerek fejlesztése.
Az ELTE Kémiai Intézetének kutatói innovatív megoldást fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi a műhelyekben és az ipar különböző területein dolgozó szakemberek számára, hogy jelentős idő- és költségmegtakarítást érjenek el a mesterséges anyagok, mint például gyógyszerek és műanyagok kifejlesztése során.
A 21. század mindennapjai szorosan összefonódnak a mesterségesen előállított anyagokkal, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne a modern élet. Azonban a legtöbb ilyen anyag megalkotásához elengedhetetlenek a katalizátorok, így a tudósok között éles verseny bontakozik ki, hogy felfedezzenek olyan katalizátorokat, amelyek nemcsak hatékonyabbak, hanem költséghatékonyabbak és környezetbarátabbak is.
A kutatások során gyakran megesik, hogy első pillantásra úgy tűnik, sikerült felfedezni egy új katalizátort. Később azonban kiderül, hogy az átalakulásért valójában egy, a kísérlet során véletlenül jelenlévő anyag volt a felelős. Ezt a jelenséget "kosz-katalízisnek" hívjuk.
Tolnai Gergely, az ELTE Kémiai Intézet adjunktusa, saját kutatási tapasztalataira és a szakirodalom elemzésére támaszkodva kollégáival közösen egy innovatív módszertant fejlesztett ki. Ennek a megközelítésnek köszönhetően a jövőben elkerülhetővé válnak a félrevezető és bosszantó helyzetek, amelyek nemcsak időt, hanem jelentős anyagi forrást is emészthetnek fel.
Az új irányelv keretében az ELTE vegyészei célul tűzték ki, hogy támogassák a katalízissel foglalkozó kutatókat abban, hogy azonosítsák és kizárják a véletlen szennyeződések lehetséges hatásait. Ez a megközelítés elsősorban a kísérleti munkát végző szakemberek számára készült, ugyanakkor figyelembe veszi az analitikai technikák és az elméleti kémia szempontjait is. A tájékozódás és a gyakorlati alkalmazás megkönnyítése érdekében egy innovatív, online interaktív eszközt is kifejlesztettek, amely az új módszertan használatát segíti elő.
Az Angewandte Chemie tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egy alapos elemzést nyújt arról, hogyan lehet hatékonyan csökkenteni a szennyeződéseket. A kutatók emellett hangsúlyozzák azokat a korai, figyelmeztető jeleket is, amelyek esetén ajánlott alaposan átvizsgálni a lehetséges hibákat.
A részletes vizsgálatok módszertana a lehető legoptimálisabb környezet megteremtésével veszi kezdetét. Ez a látszólag egyszerű feladat azonban nem is olyan könnyű, hiszen a kosz-katalízis akár a milliomod résznél (ppm) kevesebb szennyezőanyag jelenlétében is megjelenhet. Így még a legnagyobb tisztaságú reakcióelegy is hamis pozitív eredményeket produkálhat. A következő lépésben a megfelelő, speciális analitikai eljárások helyes alkalmazásáról nyújtanak tájékoztatást.
A tanulmány használóit egy olyan interaktív online eszköz is segíti, amely leegyszerűsíti a szükséges számolásokat és hozzájárul az egyszerű és átlátható közzétételhez.
A kutatók abban reménykednek, hogy a tanulmányunk jelentős mértékben hozzájárulhat a tudományos világban a reprodukálhatóság javításához, valamint a kutatási erőforrások hatékonyabb kihasználásához.
