Az állatok és emberek kapcsolata egy különleges kötelék, amely évszázadok óta formálja mindkét fél életét. E kapcsolat mélyén nem csupán a közvetlen interakciók rejlenek, hanem egy mélyebb érzelmi és szellemi összefonódás is. Az állatok nemcsak társak és
Az állatok világnapjához kapcsolódva kétnapos Nemzetközi Antrozoológiai Konferenciát rendeztek a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán, Hajdúböszörményben szerdán és csütörtökön. A tanácskozáson az ember-állat kapcsolatokat vizsgáló neves hazai és külföldi kutatók 16 szekcióban, több mint 60 előadáson osztották meg a témában elért legfrissebb tudományos eredményeiket.
A rendezvény megnyitóján Gortka-Rákó Erzsébet, a Debreceni Egyetem (DE) Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar (GYGYK) dékánja elmondta: a karon egyre többet foglalkoznak az úgynevezett állatasszisztált tevékenységek oktatásával, kutatásával.
Napjaink társadalmi környezetében egyre inkább előtérbe kerül az állatok, különösen a társállatok szerepe. Ahhoz, hogy az állatasszisztáció valóban hatékony eszközzé válhasson, elengedhetetlen, hogy mélyebben megismerjük az ember és állat közötti kapcsolatokat. Gortka-Rákó Erzsébet hangsúlyozta, hogy a pedagógusképzés keretein belül fontos feladatunk, hogy a gyerekeket megtanítsuk arra, miként alakíthatják ki helyes és barátságos viszonyukat az állatokkal.
A kari vezető hangsúlyozta, hogy az állatasszisztált tevékenységek az alapképzés keretein belül, szabadon választható tantárgyként kerültek bevezetésre néhány évvel ezelőtt. E program óriási népszerűségnek örvendett, ami arra ösztönözte az intézményt, hogy szakirányú továbbképzést indítson olyan pedagógusok számára, akik legalább három éves tapasztalattal rendelkeznek a szakmában. Így jött létre az állatasszisztált pedagógia szak, amely a növekvő érdeklődés miatt idővel más szakemberek, mint például orvosok és pszichológusok számára is elérhetővé vált.
Gortka-Rákó Erzsébet hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek során a Debreceni Egyetem Gyakorlati Gyógypedagógiai Központja nem csupán az oktatás terén ért el figyelemre méltó előrelépéseket, hanem a kutatásban is jelentős fejlődést mutatott. Ezen időszak alatt számos kutyatartáshoz kapcsolódó adatbázist hoztak létre. E tevékenység részeként megalakult az Antrozoológiai Kutatócsoport, amely a konferencia megszervezéséért is felelős volt. Ezen kívül a pécsi és szegedi egyetemekkel együttműködve megállapodásokat kötöttek, hogy közösen vizsgálják az állat-természet és állat-ember közötti interakciókat. Emellett antrozoológiai könyvsorozat indítására is sor került, amely tovább gazdagítja a szakmai diskurzust.
A több száz érdeklődő részvételével megrendezett konferencia nyitó plenáris előadását a Széchenyi-díjas magyar tudós, Csányi Vilmos, biológus, biokémikus és etológus tartotta. Előadásában a figyelem középpontjába azt a különösen izgalmas kérdést állította, hogy vajon képesek-e az állatok gondolkodni.
A Nemzetközi Antrozoológiai Konferencia két napján 10 ország több mint 60 előadója 16 szekcióban - köztük négy angol nyelvűben - mutatta be a témában elért tudományos eredményeit.
