A MOME kuratóriuma visszavonulót fújt, miután a rektor saját magától kérte a bizalmi szavazást.
Az egyetem a hallgatói ellenállásra válaszul megerősíti a szenátus hatáskörét.
"A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet (MOME) fenntartó alapítvány pénteki közleménye szerint a szenátus a hallgatók által megfogalmazott követeléseket a jogkörök megerősítése érdekében értékelte. A kuratórium egységes álláspontja, hogy egy széleskörű megújulási folyamat részeként a jogok és felelősségek újragondolása legitím és helyénvaló törekvés."
Az alapítvány vezető testülete kimondta, hogy megerősítik a szenátus jogkörét. A friss döntés értelmében:
az egyetem szervezeti működésének rendjét (SZMR) a fenntartó és a szenátus a jövőben kizárólag konszenzussal változtathatja meg;
az egyetem foglalkoztatási és hallgatói követelményrendszeréről, illetve azok részletszabályairól a jövőben egyedül és teljes egészében az egyetemi szenátus dönt;
illetve amennyiben a szenátus által a rektori pozícióra jelölt személy kinevezésével a fenntartó nem ért egyet, akkor a jövőben kötelezően új pályázatot kell kiírni.
A HVG értesülései alapján a hallgatók néhány követelésének teljesítése esetén lehetőség nyílhat a tiltakozások lezárására az intézmény falain belül. Ugyanakkor a lap forrásai szerint a hallgatók által illegitimnek tartott intézményvezető, aki nem számít a megfelelő tárgyalópartnernek, most komoly kihívásokkal néz szembe. A portál információi szerint...
Koós Pál rektor nem tervez lemondani, sőt, pénteken bejelenti, hogy a szenátusban bizalmi szavazást kezdeményez saját magával szemben. A szavazás eredménye azonban nem biztos, hogy egyértelmű, hiszen a 31 fős szenátusban bőségesen akadnak hívei is.
Szerdán írtunk arról, hogy nem tárgyalnak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szervezeti átalakítása ellen tiltakozó hallgatók az egyetem vezetőségével egészen addig, amíg Koós Pál rektor és helyetteseinek lemondása nem teljesül és amíg garanciát nem nyernek további pontokban megfogalmazott követeléseik melletti elköteleződésre.
A MOME hallgatói határozott lépésre szánták el magukat: nem hajlandók tárgyalni, amíg a rektor nem mond le posztjáról.
Hétfőn Koós Pál elindította a tárgyalásokat az azóta MOME Front néven ismertté vált tiltakozó hallgatói csoporttal. Ez a lépés a február 3-ai szenátusi ülés után következett, amelyet a résztvevő hallgatók hangos demonstrációja miatt kénytelenek voltak félbeszakítani. Az egyetem szenátusa a hétfői incidens után hangsúlyozta, hogy legfőbb prioritásuk a belső harmónia megteremtése, a bizalomra épülő légkör kialakítása, valamint a közös megoldások keresése.
Petíciót indítottak a MOME hallgatói, az általuk illegitimnek tartott rektor és helyettesei lemondását követelik
Koós Pál rektor irányítása alatt a hallgatók bizalma jelentősen megingott, miután 2023 decemberében a rektorválasztás során a szenátus többkörös szavazással egyhangúlag Vargha Balázst jelölte rektornak. E várakozások ellenére az intézményi fenntartó kuratórium – noha nem rendelkezik ehhez szükséges jogkörrel – felülbírálta a szenátusi döntést, és végül Koós Pál kapta meg a rektori megbízást. Az újonnan elfogadott szabályozás szerint a jövőben hasonló helyzetek nem fordulhatnak elő, így remélhetőleg helyreáll a hallgatók bizalma az intézmény vezetésében.
A MOME szenátusi ülésén a diákok lelkes tapsolással próbálták kifejezni véleményüket a rektorral szemben. Az egyik szenátusi tag hangsúlyozta, hogy fontosabb lenne a párbeszéd, mintsem a szavakat elnyomni.
Az elmúlt hónapokban nem segített a hangulat helyreállításán az sem, hogy a Jövő Egyetemének nevezett szervezeti átalakulás részeként, az új egyetemi struktúrába illeszkedő Tudásközpontok vezetőinek választása kérdéses körülmények között zajlott. A Front honlapján elérhető információk szerint ugyan Koós Pál már karácsony előtt egy nappal közölte a résztvevőkkel a vezetői pályázatok eredményét, de a hallgatók csak január közepén, a sajtóból értesültek arról, hogy a rektor a szenátus és a szakmai bizottság támogatása ellenére hét pályázatból hármat elutasított, két esetben pedig olyan személyt nevezett ki, akiknek pályázatát a szenátus nem támogatta.
A HVG értesülései szerint az új igazgatói kinevezések csupán egy év próbaidőre szólnak, és a következő évben a tudásközpont maga fogja kiírni a pályázatot saját vezetőjének kiválasztására. A rektor, mint munkáltató, csupán vétójoggal rendelkezik majd a folyamat során. Az erről nyilatkozó érintettek ezt a megoldást kedvező kompromisszumnak tartják.
