Megérkezett a kormány új rendelete: szentestével kapcsolatos döntés született - ez hatalmas örömet okoz a magyaroknak! | Startlap Vásárlás
Nyilvánosságra hozták a 2026-os hosszú hétvégék és a rendkívüli pihenőnapokkal kapcsolatos szombati munkanapok időpontjait. Nézzük meg, mennyi pihenőidő vár ránk a következő évben!
A Magyar Közlöny április 30-ai számában jelent meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendelete a 2026-os munkaidő-beosztásnak a munkaszüneti napok miatt történő megváltoztatásáról.
A rendelet alapján jövőre három alkalommal is négy napos hosszú hétvégék várnak ránk:
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet kiterjed az összes munkáltatóra, valamint az általuk általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalókra.
A rendelet 2026. január 1-jén lép életbe.
Szenteste, mint munkaszüneti nap, évek óta heves viták tárgyát képezi Magyarországon. Korábbi beszámolóinkban említettük, hogy a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete tavaly népszavazást kezdeményezett a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról. A Nemzeti Választási Bizottság ezt ugyanakkor jóváhagyta, ám a folyamatot több magánszemély is megkérdőjelezte, ami tovább bonyolította a helyzetet.
a Kúria február elején megtagadta a népszavazás kiírását.
A Kúria legutóbbi, február 6-án kelt határozatában megállapította, hogy "a Kúria megváltoztatja a Nemzeti Választási Bizottság 438/2024. számú döntését, és a Szervező által országos népszavazásra javasolt munkaszüneti napok listája, amely a hatályos jogszabályok szerint január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. napokat tartalmazza, érvényben marad. A Kúria elutasítja azt a kérdést, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december 24. napja munkaszüneti nap legyen."
Álláspontjuk szerint az NVB által hitelesített kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában és az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. Úgy vélik, hogy a kérdésről való népszavazás törvénysértő helyzetet teremthetne, amely egyértelműen az Alaptörvény módosításához vezetne. Emellett a kérdés megfogalmazása nem biztosítja a választópolgári és jogalkotói egyértelműséget, ezért az Nsztv. 11. § (1) bekezdése alapján nem volt lehetőség a hitelesítésre. Hivatkoznak arra is, hogy a Határozat sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot, mivel az indokolás nem kielégítő - áll a Kúria határozatában.
